KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

A terület az 1800-as évek első felében a Duna egy szélesebb szakasza volt, ahol - a sekély sóderes meder miatt - gyakran torlódtak fel a jégtáblák, ezáltal eltorlaszolva a víz útját árvizeket okozva. Az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi és folyószabályozási céllal.

Vásárhelyi Pál kimutatta, hogy a Pest alatti szakasz zátonyosodása okozta azt a jeges torlaszt, ami miatt a városban oly sok érték elpusztult. Miután ehhez hasonló katasztrófa máskor is érhette a várost, Vásárhelyi elkészítette 1842-ben a szükséges szabályozási terveket. Néhány kisebb jellegű javítástól eltekintve 1870-ig mégsem történt semmi változás. Ebben az évtizedben azonban az ismétlődő árvizek bebizonyították, hogy tovább nem halasztható a rendszeres szabályozás és az árvédelmi társulatok megszervezése. Az 1870. évi 10-ik törvénycikk ezen szabályozási munkáknak az állam költségén leendő végrehajtását engedélyezte.

HIRDETÉS

1871-1875 között 8,15 millió forint költséggel végrehajtották a Soroksári Duna-ág elzárását, kialakították a lágymányosi Duna-szakasz párhuzamműveit, valamint kimélyítették a budafoki részt. Ekkor épültek meg a főváros rakpartjai is. A Gellért-hegy alatt a jobb oldalon a medret egy párhuzamos gáttal 380 méterre szorították össze és a meder aljától számítva még 3-3.8 méterre mélyítették ki.

A Déli Vasúti hidat 1873-ban adták át. Az öblöt ekkor a kor követelményeinek megfelelően, az áruk ki és berakodására alkalmas, vágánnyal is ellátott téli kikötővé kívánták kialakítani.

A József Műegyetem megépítésével a Lágymányosi-öbölből mintegy 72000 m2-nyi területet vágtak le, amelyet aztán feltöltöttek. A Horthy Miklós híd megépítésével (ma Petőfi híd) a terület megközelíthetőbbé vált, majd 1930-tól kezdődően a vasúti hídtól délre eső területeket fokozatosan elkezdték feltölteni. A feltöltéshez szükséges földet a Lágymányosi kikötő déli részének kotrásával nyerték. A terület először Lágymányosi tóként majd öbölként is a városrész kedvelt strandoló, úszó és evezős terepe volt a környék lakóinak. Az 1950-es évektől kezdve a tó környező területeit folyamatosan beépítették, majd kialakítva az úthálózatot, megszületett a lágymányosi városrész.

Kilátás a Gellért-hegyről (1875 körül)
Ekkor még se a Ferenc József híd, se a Kopaszi-gát nem létezett,
s a kép jobb szélén még eredeti szélességében folyik a Duna

A Lágymányosi-öböl 1910 körül
Az előtérben lévő üres telken épült fel majd a Gellért Szálloda 1918-ban

Az öböl vízfelülete 11,2 ha. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5 - 2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3 - 2 m vastagságú iszap borítja. A Lágymányosi-öböl vízminősége a Dunáénál lényegesen jobb. 1993-as adatok szerint vizében több mint 22 halfaj él. Az öböl környékén tervezett fejlesztések két ütemre bomlanak. Az „A” ütem az öbölhöz közeli 20 hektáros terület fejlesztését jelenti, ahová szabadidős és idegenforgalmi fejlesztéseket (vízi élménypark, wellness szálloda, jégcsarnok) terveznek, míg a megújuló gáton éttermek, kulturális és művészeti helyszínek jönnek létre. Az öbölben homokos strand, sportpályák, vízi színpad, jachtkikötő és a két part között gyalogoshíd létesül. A „B” ütem 25 hektáros területén főként irodák, lakóépületek épülnek a tervek szerint.

Lágymányos a feltöltés után 1935-ben, mikor még mocsaras, füves terület volt

Lágymányos a Petőfi hídról 1940 körül (kép: Fortepan)

A déli vasúti hídtól délre, az öbölben lévő strandon 1940 körül

Madárvilág a Lágymányosi-öbölben és környékén
(kihelyezett tábla szövege)

Az öbölparti erdősávban és a környező bokros területeken számos madárfaj él és költ: gyakoribb fajokon (veréb, cinegék, örvösgalamb, dolmányos varjú, szarka, fakopáncs, házi rozsdafarkú, csúszka, stb.) kívül a városi környezetben ritkább fajok is felbukkannak, mint az időnként hangoskodó fácán vagy a színpompás jégmadár. A két éve kihelyezett 150 darab mesterséges fészekodúban széncinege, kékcinege, házi és mezei veréb, legnagyobb számban pedig seregély költ. Az utóbbi faj csak tavasztól őszig tartózkodik itt költés céljából.

Általában minden seregélypár évente kétszer költ, először 4-6, majd 2-4 fiókát nevelnek. A feketés színű madarak nagyon hasonlítanak a fekete rigóhoz, de míg a rigó a talajon általában páros lábbal ugrálva mozog, a seregély a fű között futva keresi rovartáplálékát. Különbség még, hogy a seregély farktollai mindig egy vonalban vannak a hátával, a rigó pedig fel tudja emelni farktollait és így azok szöget zárnak be a hát vonalával. A rigó sosem költ odúban, fészkét sűrű bokrok ágai közé építi. A seregély természetes körülmények között a harkályok elhagyott odúiban költ. Mesterséges odúk kihelyezésével könnyen megtelepíthető.

Háromféle méretű odú látható a fákon, a seregély a nagyobbakat foglalja el, a kisebbekben a más énekesmadárfajok költenek. A kisméretű de tágnyílású odúkat a házi rozsdafarkú foglalhatja el. A seregély odúfoglalását a költés után is jelzik a röpnyílás alatt megmaradó "meszelésfoltok", a madár ürülékének nyomai. A seregély fiókái neveléséhez hatalmas tömegű rovart gyűjt és ezzel kárpótol azért a kárért, amit az érett gyümölcsök megcsipkedésével okoz. A seregélyek is vonzzák a ragadozó madarakat. Az egerek mellett az ő jelenlétüknek is köszönhető, hogy vadászó vércsék, és néha még sólyomfajok is feltűnnek az öböl felett. A ragadozó madarak hangját jócskán felerősítve a közeli malomra szerelt riasztóberendezésből is hallhatjuk. A galambok már megszokták és nem törődnek vele.

A vízparton ősztől tavaszig nagy tömegű sirály és tőkésréce (közismert nevén vadkacsa) telel. A sirályfajok közül a kisebb termetű dankasirály tömegesen fordul elő, szerecsensirályból és a lényegesen nagyobb sárgalábú sirálybóI kevesebb van. A tőkésrécék havas téli időben néha ezres csapatban telelnek az öbölben, köztük barátrécék és ritkább récefajok is előfordulnak. Ugyancsak Rendszeres vendégek a fekete színű kormoránok, amelyek búvárkodva (25-30 másodpercig vannak víz alatt) halásznak a jéghideg vízben is. Más vízimadaraktóI eltérően tollaikat nem védi zsírréteg és tollazatúk teljesen átnedvesedik. Ezért szárítgatják napos időben szárnyaikat széttárva. Szárcsák, vöcskök, szórványosan vadludak ritkán mutatkoznak a területen. Az itt telelő vízimadarak jelentős része északról érkezik. Köztük lehetnek gyűrűvel jelölt egyedek. A madárgyűrűzés fontos módszer a madarak életének kutatásában. A kezdettől használt alumíniumgyűrű leolvasása távcsővel nehéz feladat. Az újabban használt színes gyűrűket már sokkal könnyebb észrevenni és esetleg leolvasni a rajta lévő egyedi számkódot. Bárki segítheti a kutatást, ha az észlelt gyűrűs madarat jelenti a Magyar Madártani Egyesületnek.

Ami megmaradt a régi Duna mederből: a Lágymányosi-öböl madártávlatból
(Kép: futo.blog.hu)

A parkról röviden
(kihelyezett tábla szövege)

A Lágymányosi-öböl a Duna jobb partján az 1642 és 1640 folyam km szelvények között fekszik, háromszög alaprajzú, a Kopaszi-gáti oldal 750m, az északi oldal 330m hosszú, déli bejárata 50m széles, a teljes vízfelület 11,2 ha. Az öböl és környezetének adottságai nagyon jók, egyedi jelleget ad a Duna-part közvetlen kapcsolata, az öböl egyedi hangulata.

Mederfenék szintje budapesti vízmérce 0 pontjához képest 1.5-2.5m mélyen található. A meder felszíne általában egyenletesen lapos, a nyugati Vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb, mint a Kopaszi-gát felé eső részén. A vízminőség sokkal jobb mint a Dunában, ezt bizonyítja, hogy a felmérések szerint több mint 22 halfaj él az öbölben.

	Pázmány Péter sétány
	Petőfi híd, budai hídfő
	1000m (13 perc)

A Duna szabályozása, 1870.  Rákóczi Ferenc híd  A XI. kerület

Az Öböl és a gát története
(kihelyezett tábla szövege)

A lágymányosi-öböl története szervesen kapcsolódik a XI. kerület legfiatalabb városrészének, Lágymányosnak a történetéhez. A területet az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi, a folyószabályozást elősegítő céllal. Első változást a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart megépítése eredményezte, amellyel kihasították a tölcsérszerűen kiszélesedő Dunából a későbbi Lágymányosi tó öblét. 1870-ben épült meg az ún. Kopaszi párhuzammű, amelynek a Déli vasúti híd alatt létesült medencéjét a kor követelményeinek megfelelő, az áruk ki és berakodására alkalmas, vágányzattal is ellátott téli kikötővé kívántak berendezni.

Az újabb változtatást a területen az akkori nevén József Műegyetem megépítése okozta, amikor is az egyetem környékén mintegy 72.000 m2-nyi területet a tó északi részéből töltötték fel. Ugyancsak a térség fejlődésének kedvezett hogy 1937-re megépült három déli Duna-híd, ezáltal könnyebben megközelíthetővé vált a terület. A Boráros téri híd (Horthy Miklós híd) megépítésével párhuzamosan 1930-ban megkezdték a Lágymányosi tónak a Déli vasúti híd felé eső északi részének feltöltését. A feltöltéshez szükséges földet a Lágymányosi kikötő déli részének kotrásával nyerték. A kotrás így kettős eredményű volt, hiszen feltöltötték a holt-Duna ágat, ezzel hasznos építési területet nyertek, másrészt a tervezett téli kikötő is használhatóvá vált.

Az öbölben a kikötő funkció mellett jelentős szerepet kapott a sportolás is. Előbb Lágymányosi tóként, majd öbölként is a városrész kedvelt strandoló, úszó, sporthorgász és evezős terepe volt az itt élőknek. Ez a szerep a II. világháborút követően is fennmaradt, majd az 1950-es évektől kezdve a nagyszabású beépítések során területe csökkent, amely által az évtizedekig itt üzemelő vendéglátó, sportolást és kikapcsolódást szolgáló létesítmények állapota folyamatosan romlani kezdett.

Új lendületet akkor kapott a terület fejlesztése, amikor 2003-ban a kerület Önkormányzata és a környékbeli telkek tulajdonosai az ARAGO Zrt. közös vállalkozásként, az ÖBÖL XI. Kft-t létrehozták, hogy végre új gazdára és funkcióra találjon a terület.

A Parkban és a környező területek napjainkig az alábbi változásokat, fejlesztéseket sikerült megvalósítani:

• összesen 50.249 m2 zöldterület került kialakításra, amelynek fejlesztése és gondozása jelenleg is folyamatban van.
• 13.000 m2 sétány kerül kialakításra, túlnyomó részben természetes kővel, kisebb részben fával burkolva.
• 2.600 új, változó törzsátmérőjű, különböző fajtájú fa került kiültetésre.
• kihelyezésre került 150 madár fészkelő odú.
• az öböl teljes kotrása elkészült, melynek során több mint 200.000 m3 iszap került kikotrásra.
• a fejlesztési területről az évtizedek alatt felszaporodott, összesen kb. 25.000 m3 kommunális hulladék, építési törmelék, és szemét lett elszállítva.
• a terület új - formatervezett lámpákból álló - közvilágítást, új utcabútorokat, padokat, hulladékgyűjtőket kapott.
• az öböl belső partfalán a támfalazás és a gát külső partfalának rendezése elkészült.

Házirend az öböl területén
(kihelyezett tábla szövege)

Általános rendelkezés
A Bay Park Kft., mint a Park üzemeltetője kötelességének érzi, hogy biztosítsa vendégeinek kellemes időtöltését, hozzájáruljon zavartalan kikapcsolódásukhoz és gondoskodjon a hatósági rendelkezések érvényesítéséről, ezen szabályok betartásáról és betartatásáról a Park területén.

Belépés vendégek részére
A Lágymányosi-öböl területét a Dombóvári út felőli bejáraton, valamint a Hengerhalom út felől lehet megközelíteni a nyitvatartási idő alatt. A Park látogatása minden vendég részére ingyenes, kivételt képeznek a zártkörű illetve térítés ellenében igénybe vehető rendezvények.

A nyitvatartási idő szezonban minden nap 06:00-02:00 óráig, szezonon kívül 06:00-22:00 óráig.

A parkolók használata
A bejáratnál parkolóhelyek állnak vendégeink rendelkezésére. Az aktuális parkolási rendről a www.obol.hu  címen vagy a parkoló bejáratánál lévő információs táblán olvashatnak bővebben.

A parkoló egész területén, valamint a hozzá vezető utakon a be- és kiálláskor kérjük vendégeinket, hogy olyan alacsony sebességgel és körültekintően közlekedjenek, hogy sem a gyalogosokban, sem a másik gépkocsiban kárt, balesetet ne okozzanak.

Biztonsági információk
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a Park kamerával megfigyelt terület, biztonságára külön biztonsági szolgálat gondoskodik, azonban a tulajdonos a területen belüli esetleges lopásért és egyéb károkozásért felelősséget nem vállal.

Általános szabályok
• A parkot mindenki saját felelősségére és a Házirendben foglaltak figyelembe vételével veheti igénybe.
• Minden látogató az általa, a Parkban okozott esetleges kárért, rongálásért teljes felelősséggel tartozik. Rongálás esetén a Bay-Park Kft. kártérítési igényét érvényesíteni fogja és a károkozás mértékétől függően büntetőeljárás is indítható.
• Kéljük, hogy a szemetet, cigarettavéget, üres üvegeket a szemétgyűjtőbe szíveskedjenek elhelyezni.
• Kutyát a park területére behozni és sétáltatni csak az erre a célra kialakított kutyafuttatóban lehet. A futtató a Hengerhalom út felőli bejárattól közelíthető meg. Kéljük a tisztelt kutyatulajdonosokat, hogy a kutyapiszok eltakarításáról a szeméttárolókon elhelyezett zacskók segítségével a kutyafuttatóban is gondoskodjanak.
• A Park belső útjain gépkocsival, motorkerékpárral, gördeszkával közlekedni tilos!
• A Park egész területén tilos a horgászat!
• A terület adottságainak figyelembevételével - a szabadon megközelíthető, nagy kiterjedésű vízfelületek és meredek partoldalak miatt - kérjük vendégeinket, hogy gyermekeik biztonságáról és állandó felügyeletéről gondoskodni szíveskedjenek.
• A Lágymányosi öböl vize úszásra, fürdőzésre jelenleg nem alkalmas, ilyen célú használata nem engedélyezett!
• A futópálya gyaloglásra és futásra használható, babakocsi, kerékpár használata, lassú séta ebben a sávban veszélyes ós tilos!
• A játszótéren elhelyezett eszközöket csak 3-12 éves gyermekek használhatják, rendeltetésüknek megfelelően, felügyelet mellett.
• Kéljük, hogy a Parkban talált tárgyakat a bejáratnál adják le, ahol az eseményt rögzítik, és a talált tárgyat jogos tulajdonosa jelentkezéséig tárolják.
• A látogatásra meg nem nyitott épületeket nem szabad és veszélyes igénybe venni, azokra felmászni.
• Graffítizés a Park egész területén szigorúan tilos!
• A WC-k használata során kérjük betartani a higiénés szabályokat és megőrizni annak tisztaságát.
• Bármilyen dirket vagy indirekt marketing vagy egyéb reklámozási tevékenység csak engedéllyel folytatható.
• Kereskedelmi célú fotózás, mozgókép készítés csak engedéllyel lehetséges. Amennyiben a biztonsági szolgálat úgy ítéli meg, hogy szükséges, úgy a magán célú fotózás engedélyezéséhez egy nyilatkozat aláírását követően van lehetőség.
• Éjszakai élet, Disco üzemeltetése tilos!