|
Lotharingiai Károly csapatai Párkánynál, a bajor csapatok pedig
Komáromnál
táboroznak. Bár még nem érkeztek meg a brandenburgiak, a svábok és a
frankok, de az indulás már június 12-re ki van tűzve. Károly herceg
elképzelése szerint az egész felvonult
haderő a Dunán átkelve, a jobb parton halad Budáig, de a bajor
választófejedelem már az első lépésnél is hangsúlyozni kívánja
önállóságát, s ezért ezredeit a bal parton vezeti. Június 12-én a
két
hadsereg Szentendre magasságában táborozik. Miksa bajorjait Vácról
Eger térségébe szándékozik vezetni, de hírét véve, hogy a törökök
Pestet
kiürítik, s hogy nagy mennyiségű élelmiszerrel töltik fel onnan a
budai
várat, gyorsan Pestnek veszi az irányt.
A Buda alatti harci cselekményeket egyébként részben Szolnoknál,
illetve a
Tiszánál állomásozó ezredek, részben a Hatvan-Eger térségében
portyázó
magyar huszárcsapatok fedezik.
A bajor választófejedelem és Bádeni Lajos saját és császári
lovasaival s
dragonyosaival Pestig nyomul előre, ahol a városfalak előtt
hadrendbe
állítják a katonákat. A pest-budai török hajóhídon teljes erővel
folyik
egy ezerdarabos vágómarha állomány utolsó részletének az áthajtása
Budára,
s e műveletet a pesti hídfőben sűrűn csoportosuló janicsárok
fedezik. A
támadó keresztény lovasok megpróbálkoznak elvágni a törökök
visszavonulási
útját, de a dragonyosok soraiban keletkezett zavar ezt meghiusítja.
Ugyanekkor a városfalon át bemászó dragonyosok betörnek az üresen
hagyott
városba, s a Duna-parti rondellán belül kerülnek, de onnan sem
sikerül
szapora puskatüzükkel megakadályozni a moszlim csapatok utóvédjének
a
hajóhídon át Budára való visszavonulását.
1686. június 18-án minden ellenállás nélkül véglegesen felszabadul
Pest,
melynek őrizetét 300 dragonyosra bízzák.
Június 18-án érkezik meg Lotharingiai Károly serege Óbudára. Hidat
építenek a Margitszigetre, ahol részben az élelmiszert és a lőszert
tárolják, részben pedig a betegek számára kórház létesül Giovanni
Ruggiero
felügyelete alatt. A rendkívül fontos intézményt az egyháziak tartják
fenn.
Olaszországból becses gyógyszerek, a hátországból pedig a
sebkötözéshez
szükséges „tépés" érkezik. A kórház nem csupán a küzdelem
sebesültjeinek
nyújt segítséget, de a nyári táborozás szokásos velejárója, a vérhas
ellen
is hatásos római gyógyszerrel és gyógymóddal rendelkezik.
A két főparancsnok első dolga, hogy tisztázzák a csapatok
táborhelyét és
kitűzzék működési, támadási területüket. A bajor választófejedelem a
déli
rész, a tulajdonképpeni vár ostromát vállalja magára, mivel
csapatainak
vezére, Bádeni Lajos tavalyi ostromkísérlete során már jó
helyismeretre tett szert. Itt a támadás fő célpontja a déli nagy
rondella.
Lotharingiai Károly Buda északi része ellen vezeti a támadást, fő
célpontjául a Bécsi kapu és az észak-nyugati Esztergomi szöglet-
rondella
között húzódó mintegy 300 méternyi falszakaszt tűzik ki, melyet
Murád és
Sziavusz pasák 1-1 bástyája szakít meg. Károly serege első főtábora
Óbudától a mai Pasarétig húzódik, s a főhadiszállás a mai Bécsi út
mellett, az Üröm utcánál áll.
Az első teendő a vár körülzárása, mely Óbudától a Pasaréten, a
Kútvölgyön,
a Sashegyen át a Kis-Gellérthegy déli lábáig húzódik.
A dél felől való veszélyeztető támadás felderítésére Bottyán János
esztergomi huszárkapitány csapatát jelölik ki. Amikor pedig
felfedezi,
hogy a pesti és a budai törökök feleségeiket minden vagyonukkal a
Csepel-szigetre menekítették át, hogy a már odagyűlt ercsi, érdi és
adonyi
nőkkel együtt a Dunán elszállítsák őket, az esztergomi és a győri
naszádosok bevonásával vállalkozást kezdeményez ellenük, illetve a
szigetieket a Duna-parton fedező ezer oszmán lovas ellen.
Amíg a 30
sajkából partra szálló naszádos katonák a Csepel-szigetiekre vetik
magukat, Bottyán huszárjaival a biztosító török lovascsapatokra
támad. A
huszárok részben végeznek az ellenséggel, részben pedig elűzik őket.
A
szigeten a pártjukra állt rácok támogatásával
lekaszabolják a török férfiakat, a nőket pedig. rabszíjra fűzik. Oly
gazdag zsákmány üti a katonák markát, hogy Bottyán kijelentéséi
szerint a katonák süvegükkel mérték el egymás közt a török bárkákon talált
pénzt,
a sok drága, finom kelmét pedig nem is tudták hová tenni.
Június 21-én a Pest alatti táborból a bajorok is átkelnek
frissiben
emelt hajóhídjukon a
budai oldalra, s fő táborukat a Gellérthegy déli lábánál állítják fel.
Miksa
választófejedelem főhadiszállását a mai Fehérvári út északi
kiindulása
táján emelik.
A két sereg lovasságát, 3000 lovas kivételével, a lovak jó
takarmányozása
végett Pálffy János Károly altábornagy parancsnoksága alatt leküldik
a
Sárvíz melletti gazdag rétekre, legelőkre, Fehér és Tolna megyékbe,
ahol
egyben jó megfigyelőállásban is vannak az esetleg közelgő felmentő
tőrök had ellenében.
A Buda ostromára felsorakozott hadinéppel szemben a hetvenéves
Abdurrahmán
pasa, a budai vár utolsó beglerbégje méltón készült
fel a küzdelemre. Jó haditapasztalatait többek között a
lengyelekkel és
Kréta szigetén velenceiekkel vívott harcokban szerezte. A
védő-seregben
10000 harcos 200 ágyúval sorakozik fel, közte válogatott janicsár
és szpáhi csapatokkal. A közelgő ostromra való tekintettel a pasa
kifizeti katonái elmaradt zsoldját az utolsó aszperig, sőt a
janicsároknak
még fejenként 10 tallér jutalmat is ad. Buda északi részén, az
Esztergomi rondellánál, Károly herceg csapataival szemben maga
az
öreg Abdurrahmán, délen, a tulajdonképpeni vár területén, a
bajorokkal
szemben pedig helyettese, Izmael pasa vezeti a védelmi harcot.
Minden
épkézláb ember elfoglaltságot kap, kik a tűz oltására, kik a
falrombolások javítására, mások a homokzsákok töltésére, vagy éppen
lőszerhordásra nyernek beosztást. Az asszonyokkal a Vízivárosból
minden
megmozdítható követ felszállítnak a várba, hogy adandó alkalommal
lezúdítva a rohamozókra, zavart okozzanak soraikban. A pasa
lebontatja a
budai házak tetőszerkezetét, hogy elejét vegye a gyújtóbombáktól
fakadó
tűznek. Bőven el van látva a vár élelmiszerrel, sőt vízkészletet
is tárolnak.
Lotharingiai Károly így ítéli meg nagy ellenfele,
Abdurrahmán budai pasa tevékenységét: „Valóban, minden intézkedés oly példás
rendben
történt, hogy hiány az egész ostrom alatt sehol sem volt
tapasztalható".
Csapataik elhelyezése kitűnő lévén, a pasa sohasem volt kénytelen
az
egész ostrom alatt valamely kevésbé exponált helyről elvonni katonáit
azon részek védelmére, melyek erősebb támadásnak voltak kitéve.
Mindkét ostromló keresztény seregrész sürgősen hozzálát az
ostrommunkálatokhoz, árkok, sáncok, ágyúállások építéséhez.
A tervek szerint Buda vára ostromának bevezető fázisa ismét, mint
már oly
sokszor, az alsó Víziváros elfoglalására indított támadás. Erre a
célra
két ágyúállás létesül: a kisebb jelentőségű a mai Császár fürdő
előtt kap
helyet, az Alsó, vagy Kakas kapuval szemben. A Rózsadombon készített
másik
ütegállásba 7 ágyút vontatnak, melyek 13,5 kilós lövedékeikkel
hivatottak
szétrombolni a városfalat. Oly eredményes az utóbbi üteg réslövése,
hogy
már az első nap, június 23-án estére olyan hosszan dönti le a falat,
hogy
25 ember is átjárhat rajta. Közben természetszerűen a rés előtti
térségen
elkészülnek az ostromárkok is.
Következő nap. Június 24-én Károly herceg elrendeli a gyalogsági
rohamot a
Víziváros ellen. A balszárnyon előretörő rohamoszlopnak Souches és
Thüngen
tábornokok vezetése alatt a Kakas kapu a célpont a jobbszárnyon
pedig
Starhemberg tábornagy parancsnoksága alatt, a rés.
Szerencsétlenségre, az
előrenyomult balszárny katonái által a kapura erősített petárda
hatástalan, úgyhogy a rohamozó gyalogság átlábolván a Duna-parti
körbástyát övező vizesárkot, a rondella ellen támad. Az akcióba a
sajkások
is beavatkoznak, akik nagy ívben megkerülve a rondellát,
a török csapatok hátában a Víziváros területén szállnak partra, s a
janicsárok erős puskatüze ellenére elérik a kaput, feltárván annak
szárnyait. A városba özönlő Habsburg katonaság elől a törők harcosok
fokozatosra a várba kényszerülnek visszavonulni.
A rés ellen indított támadás élén 50 páncélt öltött gránátos halad,
akiket
ugyanannyi lövész követ. Ezek után csákánnyal és lapáttal
„felfegyverkezett" katonák haladnak, hogy elegyengessék a ledöntött
fal
törmelékeit. Munkájukat 100 puskás fedezi. A rohamoszlopot 300
fegyveres
harcos zárja le. Amint az él eléri a rést, az amögött meghúzódó
500-600
janicsár egyszeri sortüzet ad, de nyomban utána a résbe sikeresen
befészkelt támadók elől futólépésben meghátrálnak, s a várba húzódnak
vissza
a Bécsi kapun át. A mindkét támadási ponton elért siker nyomán a
török
csapatok sietve kiürítik az egész Vízivárost, és minden erejükkel a
várba
zárkóznak.
1686. június 24-én este 6 katona élete árán véglegesen felszabadul a
budai
vár alatt fekvő Víziváros. Abdurrahmán pasa nyilván az előző
esztendő
szomorú kudarca nyomán dönt úgy, hogy a nehezen védhető Váralját
feladja,
s nem vesztegeti ott katonái erejét és életét a meddő, s végső soron
a vár védelmét lényegesen nem befolyásoló küzdelemben.
Buda ostroma (Michael
Wening rézkarca L. N. de Hallart rajza nyomán)
|
 Jelenleg
nincs ajánlható cikk! |
|
