|
A
Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és
közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák
költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről
1. §
Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett akképen szabályoztathassék, a
mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros,
mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely
számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztositsa, a melyek
az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei:
felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos czélból szükséges
beruházásokra huszonnégy millió osztr. ért. forint erejéig sorsolási
kölcsönt köthessen, a következő feltételek alatt:
a)
a mondott 24 milliónyi összegnek minden levonás nélkül teljesen be
kell folyni az állam pénztárába;
b)
ezen összegért 50 év folytán 1.224,000 forintnyi évi járadék
fizettetik 612,000 forintnyi félévi részletekben, mely járadékok
első részlete 1871. évi január hó 1-én fizetendő, az utolsó részlet
pedig 1920. évi julius hó 1-én jár le;
c)
az előbbi pont szerint meghatározott évi járadékokban a törlesztési
részletek is benfoglaltatván, azon évi járadékok fizetése mellett,
50 év mulva az egész kölcsön törlesztetik s az államnak minden
kötelezettsége megszünik;
d)
a kölcsön iránt szerződő fél a szerződés megkötése alkalmával két
millió osztr. ért. forintnyi biztositékot köteles letenni az állam
pénztárába.
2. §
A kölcsön sorsolási tervére és a kibocsátandó sorsjegyekre
vonatkozólag határoztatik, hogy:
a)
egy sorsjegy-kötelezvény 100 forintnál kisebb összegre nem szólhat,
azonban akkép is kiállittathatik, hogy két egyenlő részre legyen
osztható;
b)
a 100 forintnyi névértékre megállapitott sorsjegyek, már az első
kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb
nyereménynyel váltandók be, s a törlesztés folyama alatt ezen
legkisebb kisorsolási értéknek 200 frtig kell emelkednie;
c)
a kibocsátandó sorsjegyek névszerinti értéke a teljesen befizetett
kölcsönösszegnél legfeljebb 25 százalékkal lehet magasabb;
d)
a sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány,
mely a kölcsönüzletre vonatkozik, bélyeg- és illetékmentesek: a
nyereményektől mindazáltal a nyugtabélyeg fizettetik;
e)
a sorsjegyek biztositék fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak
s általában mindazon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar
állampapirok birnak.
3. §
A fennebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt felveendő
kölcsönből fedeztetik:
a)
A közlekedés könnyitése végett az ország két részét egybekötő
lánczhid megváltása;
b)
a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján
fennakadás ellen biztositása végett, egy, vagy szükség esetében két
új álló-hid épitése;
c)
a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása,
mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztositja s a hajózás
akadályait a kereskedés központján elháritja, a hajózásnak és
kereskedésnek tágas kikötőket és új rakpartokat nyit, tekintettel a
közraktárakra (docks, entrepots) is;
d)
a fővárosban, az ipar és kereskedés központján, az áruforgalom
könnyitése s a máris gyakori közlekedési zavarok elháritása végett,
de közegészségi tekintetből is kellő szélességü közlekedési
fővonaloknak - mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában
- nyitása;
e)
s az ezekre szükséges helyszini és magasságrajzi felvételek, tervek,
kisajátitások és más előmunkálatok költsége.
4. §
A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő
források jelöltetnek ki:
a)
a megváltandó lánczhid jövedelmei;
b)
az uj álló-hid, illetőleg hidak jövedelmei;
c)
a vasuti kölcsönből épitendő vasuti egybekapcsoló hidon az
átszállitott árukért e czélra mázsánkint fizetendő egy krajczár;
d)
azon pénzintézetek, biztositó-társulatok, gyárak és gyárminőségü
vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az
osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiók- vagy
mellékintézeteik által Magyarországra is kiterjesztik;
e)
azon közlekedési vállalatok községi adópótléka, melyeknek
igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a
magyar államterületre is kiterjesztik;
f)
a kölcsönből épitendő rakpartok jövedelmei;
g)
a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek
jövedelmei;
h)
az időközi kamatok.
5. §
A kölcsön évi járadékainak a 4-ik szakaszban kijelölt jövedelmek
után fedezetlen maradandó része az állam által pótoltatik, s
évenkint mindaddig felvétetik az államköltségvetésbe, mig a kölcsön
egészben nem törlesztetik, vagy a fennebb kijelölt jövedelmek
növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi.
6. §
A kölcsön mint államkölcsön, s az annak törlesztésére rendelt
jövedelmek, a mennyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az
állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A
ministeri tanács végzése alapján a pénzügyminister teszi folyókká a
kölcsönből befolyt összegeket is, a jelen törvényben kijelölt
czélokra.
7. §
Részint a kölcsönből létesitett vállalatok fentartására, részint
egyéb beruházásokra, a melyekre még szükség lesz, hogy Buda-Pest
mint főváros, az ország igényeinek megfelelhessen, a kölcsönből
eszközölt kisajátitások és szabályozások által nyerendő telkek
eladási árából külön fővárosi pénzalap alkottatik.
8. §
Ezen alap növelésére forditandók:
a)
a kölcsön végleges törlesztése előtt a 4-ik szakaszban kijelölt
források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évi járadékai netalán
igénybe nem vesznek, a kölcsön törlesztése után pedig az érintett
források összes jövedelmei, azon vám- és adótételek szerint, melyek
törvényhozásilag időről-időre megállapittatnak;
b)
a két városnak "közmunka" czíme alatt nyert összes bevételei és
váltságdíjai s a városi háztelkek, utczák és térek szabályozásánál,
magán háztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő
jövedelmek.
9. §
A kölcsönösszeg beruházása illetőleg a jelen törvény 3. §-ában
meghatározott teendők végrehajtására nézve, rendeltetik:
a)
a lánczhid megváltása iránt a törvényhozás jóváhagyásának kikötése
mellett, az illető társulattal méltányos egyességet hozni létre, a
ministerium bizatik meg;
b)
az uj hid, illetőleg hidak épitése s a Dunaszabályozás és azzal
egybekötött közmunkák az országgyülés elé jóváhagyás végett
terjesztendő költségvetés alapján, melyhez a tervek is melléklendők,
a közlekedési minister felügyelete alatt hajtandók végre.
10. §
A jelen törvény 3. §-a d) pontjában kijelölt vállalatok s a 7. §-ban
érintett további teendők tervezésére és kivitelének vezetésére,
valamint a 7. és 8. §. szerint alkotandó fővárosi pénzalap
kezelésére "Fővárosi közmunkák tanácsa" czím alatt külön állandó
közeg rendeltetik felállittatni.
11. §
E fővárosi közmunkák tanácsa egy elnökből s ha szükségesnek
mutatkoznék, egy alelnökből és 18 rendes tagból áll.
A rendes tagok közül hatot szabad kir. Pest városa, hármat Buda
városa képviselői választanak közgyülésükön, kilencz tagot pedig a
ministerium nevez ki. Az elnököt és ha szükségesnek mutatkoznék, az
alelnököt szintén a ministerium nevezi ki.
Tagjai lennének továbbá ezen tanácsnak, de csupán tanácskozási
joggal: Buda és Pest városainak egy-egy tanácsosa, a két város
középitési bizottságainak (18. §) két-két képviselője, a két város
főmérnökei s azon szakértők, a kiket a fővárosi közmunkák tanácsa
meghivandóknak vél.
12. §
A fővárosi közmunkák tanácsa rendes tagjainak egyharmada, minden
harmadik év végén sorsolás utján kilép. A kilépett tagok azonban
ismét megválasztathatnak, illetőleg kineveztethetnek.
13. §
A fővárosi közmunkák tanácsa évenkint a ministerium elé terjeszti
azon közmunkák terveit és költségvetését, melyek a következő évben,
vezetése alatt a jelen törvény 3. §-a d) pontja szerint a kölcsönből
létesitendők, hogy azok költségeinek fedezése az állam
költségvetésébe felvétethessék, s azok felett az országgyülés
határozhasson.
14. §
A fővárosi közmunkák tanácsának a 10. §-ban érintett hivatása
mellett általában feladata:
a)
az egész fővárosra, vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási
munkák előkészitése, tervek készittetése, az e végett szükséges
mérnöki felvételek elrendelése, vezetése és ellenőrzése, a tervekre
vonatkozó pályázati programmok kidolgozása, tekintettel a két város
jövő terjeszkedésére, a szükséges közintézeti épületek, ipartelepek,
munkás-telepitvények, köztérek, parkok, mulatóhelyek stb.
elhelyezésére;
b)
az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb
szabályozási munkák végrehajtása, közvetlen vezetése alatt, vagy
társulatok, vállalkozók által:
c)
az utak és utczák irányzatának és niveaujának meghatározása;
d)
az utczák és közterek elnevezése s a házszámok szabályozása;
e)
az épitési ügyet szabályozó javaslat kidolgozása.
15. §
A mennyiben azon
munkálatok, melyeknek tervezése és vezetése e törvény szerint a
fővárosi közmunkák tanácsát illeti, oly területekre is
kiterjednének, a melyek Pest és Buda városok hatósága alatt nem
állnak: ezen területek az érintett szabályozási munkákat illetőleg a
fővárosi közmunkák tanácsa hatósága alá rendeltetnek, s azokra nézve
esetenkint az illető hatóságok előlegesen meghallgattatnak.
16. §
E közvetlen teendőin kivül felügyeletet és felebbviteli hatóságot
gyakorol a fővárosi közmunkák tanácsa a két város területén
általában minden épitési és épitészeti rendőri ügyben, valamint a
két városi hatóság, úgy az egyes lakosok felett.
17. §
A fővárosi közmunkák tanácsa elé minden esetben felterjesztetnek
végrehajás előtt mindkét város hatósága részéről különösen a
következő tárgyakban hozott határozatok, tervek és költségvetések:
a)
a Duna két partja mentében leendő bármely épitmény, rakpart,
közraktár (dock, entrepot) stb. épitése és fentartása;
b)
a két város területén minden ut és hid épitése és fentartása;
c)
az utczák, terek burkolatának készitése, fentartása, tisztitása és
locsoltatása;
d)
a közuti vasutak épitése és fentartása;
e)
a pőcze és egyéb levezetési csatornák épitése és fentartása;
f)
a nyilvános parkok és faültetvények fentartása és terjesztése;
g)
a vizvezetés ügye egész kiterjedésében;
h)
az utak, utczák, terek, mulatóhelyek beépitése;
i)
az utak, utczák, terek és mulatóhelyek világitása.
18. §
Mind Pest, mind Buda városa kebelében az illető képviselőtestületek
közgyülése által választás utján egy-egy középitési bizottság
alakittatik.
19. §
E középitési bizottságot illeti mindenik városban a kezdeményezés,
terv-javaslat - és előleges költségvetés-készités, valamint a
végrehajtás ellenőrzése a jelen törvény 17. §-ában érintett
tárgyakra nézve, s általában a városi közönséget mint testületet
illető mindazon épitkezési ügyekben, a melyek a jelen törvény 14.
§-a által a fővárosi közmunkák tanácsának nincsenek fentartva.
20. §
A középitési bizottság indokolt véleményei, tervei és javaslatai s
költségvetési előirányzatai, az illető város tanácsa és
képviselő-testülete elé terjesztetnek.
21. §
Az illető városi tanácsnak és képviselő-testületnek a középitési
bizottság előterjesztései alapján hozott határozatai a 17. § szerint
végrehajtás előtt, mindenkor a fővárosi közmunkák tanácsa elé
terjesztetvén, jóváhagyás esetében a közmunkák tanácsa által,
végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetnek. Ha
azonban véleménykülönbség forogna fenn, a fővárosi közmunkák tanácsa
az ügyiratokat végső eldöntés végett a belügyministerhez terjeszti
fel.
22. §
Mig a főváros szabályozási terve végleg meg nem állapittatik s az
épitkezés ügye törvény által nem szabályoztatik: a két város
középitési bizottságai kötelesek mindenben szem előtt tartani azon
szabályozási terveket, elveket és utasitásokat, a melyeket a
fővárosi közmunkák tanácsa általában megállapit.
23. §
Mig az épitkezési ügy törvény által szabályozva nem lesz: a
középitési bizottság véleménye alapján adatnak ki a tanács által a
magán-épitkezési engedélyek is.
24. §
A két városi tanács végzése magán-épitkezési ügyekben is
felebbezhető a fővárosi közmunkák tanácsához. Az ekkép felebbvitt
végzés jóváhagyás után, végrehajtás végett, az illető városhoz
azonnal visszaküldetik. Véleménykülönbség esetében a fővárosi
közmunkák tanácsa által a belügyminister eldöntése alá terjesztetik
az ügy.
25. §
A fővárosi közmunkák tanácsának és az általa alkalmazott közegeknek
költségei azon fővárosi alapból fedeztetnek, mely a jelen törvény
meghatalmazása alapján felveendő kölcsönből, s a 7. és 8. §-ban
kijelölt forrásokból alkottatik.
26. §
A jelen törvény 17. §-ában kijelölt munkálatok s a két város egyéb
községi épitkezéseinek költségei ezentul is a két város által
fedeztetnek, s e czélra mindenik város rendes jövedelmeinek legalább
50 százalékát veszi fel évenkint költségvetésébe, mint a mely átlag
megfelel azon hányadnak, a mely a két városban a közelebbi 1869.
évben a rendes jövedelmekből hasonló czélokra fordittatott.
27. §
A fővárosi közmunkák tanácsa által kezelt alapról évenkint rendes
zárszámadás készittetik, s kimeritő jelentés kiséretében a
ministerium és a két városi tanács elé terjesztetik és szokott módon
a törvényhozásnak is bemutattatik, egyszersmind pedig nyomtatásban
is közrebocsáttatik.
28. §
E törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
Forrás:
1000ev.hu |
