|
A
Klösz György életével, munkásságával foglalkozó irodalomban találunk
egy utalást arra, hogy Ő retusálta az egyetlen Petőfiről készült
dagerrotípiát. A korabeli forrásokat elolvasva azonban más
következtetésre juthatunk...
A Vasárnapi Újság Petőfi
halálának 30. évfordulója alkalmából számol be 1879. augusztus 3-án
arról, hogy a költő verseinek idegen nyelvű fordításokban való
terjedése miatt "alig van már európai nemzet, melynek irodalma
Petőfit ne ismerné". Majd a folytatásban: "Megemlítjük még,
hogy a költőnek 1844-ből való daguerotyp arcképét baleset érte. A
kép tulajdonosa ugyanis meg akarta tisztítani, s vízzel kezdte el
mosni, minek következtében a kép elmázolódott. Klösz fényképész a
daguerrotypot kijavította, s a képről fényképeket készített s
forgalomba hozta. E fénykép-másolaton látszik, hogy az eredeti már
nagyon halavány, s tusrajzzal kellett láthatóvá tenni legnagyobb
részét. Petőfi ez arczképét a Vasárnapi Újság hozta nyilvánosságra
először 1869-iki folyamának első számában".
Tudható, hogy egy
dagerrotípiát csak különleges vegyszerek használatával lehet
szakszerűen megtisztítani, és bármilyen amatőr megoldás - mellyel a
kép tulajdonosa kísérletezett- tudniillik a vízzel való lemosás, a
kép amalgámrétegének elmázolásához vezet. Ezt az elmázolódást ezután
már nem lehet helyreállítani vagy javítani; a sérülés véglegesnek
mondható.
Klösz "kijavítása" itt
valami mást jelentett: nyilván Ő is tisztában volt az eredeti
állapot helyreállításának lehetetlenségével, így fogta a képet, majd
egész egyszerűen tussal átrajzolta papírra. Megjegyzendő, hogy
műtermében ekkoriban festők dolgoztak, tehát meglehetett az élethű
másoláshoz való szakértelem.
A rajzot ezután
lefényképezték egy fényérzékeny nedveslemezre, s erről készítették
el a forgalomba hozott albuminmásolatokat.
Az eredeti
daguerrotyp, 1849.
Mivel a Vasárnapi Újság
nem egy fotóművészettel foglalkozó szaklap volt, így érthető a
szakszerűtlen fogalmazás. Néhány hét múltán ismét írnak a
Petőfi-dagerrotípiáról:
"Mint említettük, Klösz
budapesti fényképész másolatot készített Petőfinek egy daguerrotyp
képe után, s azokat áruba bocsátotta. Ebből azonban pör támadt. Az
eredeti daguerotyp Beliczay Imre orvos tulajdona, aki 1872-ben
Országh Antal fényképésznek megengedte, hogy arról egyetlen példány
másolatot vegyen, amely most Kerbeny Károly tulajdona. Az eredeti
kép aztán nagyon elhomályosodott, s ma már a körvonalak is alig
vehetők ki tisztán. Klösz az Országh-féle másolatot használta fel
többszörösítésre, dr. Beliczay pedig a fővárosi kapitánysághoz
fordult, hogy megakadályozza a képek árulását, minthogy az eredeti
az övé lévén, egyedül magát tartja illetékesnek másolatok felöl
intézkedni. Megjegyzendő ezébiránt, hogy Klösz másolataiban sok
eltérő van az eredetitől. Jókai is hozzá rajzol valamit". (Jókai Mór
ifjú korában festőművésznek készült, és valószínűleg így
fordulhatott elő, hogy belekontárkodott a képbe)
Ezek szerint 1879-ben
két példány létezett a Petőfi-dagerrotípiából: a Beliczay-féle
eredeti és az Országh Antal-féle, 1872-ben készült, és immáron
hétéves másolat, Kerbeny Károly tulajdona. A dagerrotípia másolása
akkoriban lehetséges volt úgy, hogy egyszerűen lefényképezték, de ez
csupán egy másik dagerrotípiát eredményezett, mely az eredeti
tükörképe lett, felcserélve a kép jobb és bal oldalát.
A Klösz György által
készített átdolgozás, 1879.
A másolás úgy zajlott
le, hogy olyan, fekete bársonnyal bélelt dobozba helyezték a képet,
melynek a daggerrotípiával szemközti oldalán helyezték el a
fényképezőgép lencséjét, majd a doboz két oldalán vágott résen át
engedték be a fényt a kép megvilágítására. Az expozíciós idő
természetesen hosszú perceket vett igénybe.
Az ezzel az eljárással
készített Országh-másolatot próbálta meg szakszerűtlenül lemosni a
tulajdonosa (Kerbeny?), tehát ez a példány ment tönkre, aminek
alapján készítette el Klösz a "másolatot". Amikor ez elkészült,
akkora már - a Vasárnapi Újság cikke szerint - a Beliczay doktor
tulajdonában lévő eredeti is nagyon elhomályosodott, azaz
tönkrement, és már Petőfi körvonalai sem voltak tisztán kivehetők.
Minden bizonnyal ezt a valóban eredeti Petőfi-képmást restaurálta
közel 50 évvel később (1957-ben) - immár szakszerűen - Escher
Károly.
Ő írta: "A hiteles
Petőfi-portré birtokába egészen nyilvánvaló, hogy a dagerrotípiáról
régebben készített és sokszorosított felvételek erősen eltorzították
a költő arcát. 1870 körül Kösz György készített felvételt az akkor
már nagyon rossz állapotban lévő ezüst lemezről. Sajnos durva
retusálásra volt szükség; Klösz önkényesen átrajzolta a fényképet.
Így aztán évtizedeken át egy hamisított - jó szándékkal ugyan, de
mégis hamis - Petőfi-kép forgott közkézen számos reprodukcióban,
mint hiteles portré. Az új, hiteles ábrázolás meglehetősen eltér a
korábbi képektől, s az ezek alapján készült szobroktól".
Klösz másolata egyébként
többeket megtéveszett az idők folyamán. Várkonyi Nándor szerint
például azt gondolta a kép láttán, hogy végre sikerült meglelni
Petőfi egyetlen hiteles arcképét, de Várkonyi ezt még Escher
restaurálása előtt írta.
Escher Károly
retusálása, 1957.
(az eredetihez képest oldalirányban megfordított reprodukciója)
Forrás: Fővárosi Szabó
Ervin Könyvtár |
 Az
első dagerrotípia Budapestről
|
|
