A város
fejlődése és kialakulása az őskortól napjainkig
Az
egységes Budapest 1873. november 17-én született Buda, Óbuda és Pest
egyesítésével. E három település alkotta fővároshoz aztán 1950.
január 1-ével újabbakat csatoltak, amely által létrejött az
úgynevezett Nagy-Budapest, így hozva létre Közép-Európa egyik
legnagyobb és legnépesebb városát.
1944 szeptemberéig sokan
úgy gondolták, hogy a kelet-európai harcok nem érhetik el a fővárost,
és a frontok még az ország határán megmerevednek. Csak szeptember
közepén vált világossá, hogy a szovjet hadsereg el fogja érni
Budapestet. A magyar vezetés abban bízott, hogy a magyarországi
erődvonalak - melyben Budapest kulcsfontosságú helyet foglalt el -
megállíthatják a vörösök előrenyomulását.
1938. május 25-én
ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődik Budapesten a 34.
Eucharisztikus Világkongresszus. Az eucharisztia magyarul
oltáriszentséget jelent, a kongresszusi mozgalom ennek jegyében
Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a
világban való valóságos jelenlétét hirdeti.
Az útvonal életében jelentős volt az 1895-ös esztendő, amikor a
Székesfőváros előterjesztést tett a Közmunkatanácshoz, hogy a
Wesselényi utca a Síp utcától folytatólag a Dohány utcáig hat öl
szélességben megnyittassék.
1900 . november 30-án - Budapesten 45 tag képviseletében a Royal
szállodában megalakult a mai klub elődje a MAGYAR AUTOMOBIL CLUB,
amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai - többek
között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek.
A
honfoglalás ezredik évfordulója megünneplésének gondolata az 1800-as
évek elejétől foglalkoztatta a kormányzatot és a közvéleményt.
Nagyszabású tervek, elképzelések egész sora látott napvilágot, míg
végül elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket, amely kimondta, hogy
1895-ben rendezzenek Budapesten általános nemzeti kiállítást.
1894. február 17-én a
kilencvenkettedik évében járó Kossuth még hosszú levelet írt haza
Torinóból Helfy Ignácnak. Kioktatta benne a függetlenségi pártnak
pusztán pártpolitikai szempontokat követő vezetőit és híveit: minden
olyan törvényjavaslatot meg kell szavazni, amely liberális és
demokratikus szellemű – elsősorban az éppen tárgyalt egyházpolitikai
törvényt. Ekkortájt sokszor volt már lázas.
Az
1872-ben Budapest néven egyesült városok - Pest, Buda és Óbuda -
emberemlékezet óta sokat szenvedtek a Duna árvizeitől. 1876-ban
olyan árvíz sújtotta a várost, ami miatt mielőbb el kellett kezdeni
a budai partszakasz árvízvédelmét is.
Az
1874. évi X. törvénycikk 14. §-a d) pontja a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa feladatává tette a Budapesten közlekedésre szolgáló
közterületeknek, utaknak, utcáknak, tereknek, közöknek, lépcsőknek
és rakodópartoknak elnevezését. A Tanács, miután első alapvető
munkáit megindította, hozzáfogott e feladatához.
Az
1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú
Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a
dicső történelmi emlékek városával. Az a történelmi dicsfény
azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés után
Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a
történeti múltnak, mely Budát az összes magyar város fölé emelte.
A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, mely
keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli határán, a
Lipótváros északi részén, Terézvároson, Erzsébetvároson,
Józsefvároson, valamint Ferencvároson – ezekről a városrészekről
kapták nevüket a Nagykörút egyes részei is: a Teréz körút, Erzsébet
körút, József körút, Ferenc körút.
A Sugár út (mai nevén Andrássy út) Budapest 2310 m hosszúságú
sugárútja, mely a Belvárost köti össze a Városligettel. Az alatta
haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a
világörökség része lett.
A téli
kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb
áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta
"dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár
azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött
ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén
hamarabb, mint az Alföldön.
Az
1867-es kiegyezést követően a jövőbeni főváros területén három
különálló város létezett, ám azok szoros kapcsolataik és
egymásrautaltságuk végett már előre vetítették a majdani egyesítést.
Hivatalosan ugyan Pestről, Budáról és Óbudáról van szó, de
ugyanakkor már gyökeret vert az egységet szimbolizáló Budapest
elnevezése is.
Buda
várának már a XIII. század közepe óta fontos szerepe volt az ország
irányításában. A 167 méter magas Várhegy fennsíkján húzódó,
1.5 kilométer hosszú és 400 méter szélességű vár kedvező védelmi
pozíciókat rejtett magában. A híres vár 1849-ben a tizenkettedik
ostromának nézett elébe.
A
főváros eddigi történetének legnagyobb jeges árvize nem érkezett
minden előzmény nélkül. A folyó felső szakaszán lehullott nagy
mennyiségű csapadék és az enyhébb időjárás miatt Buda egy része és a
folyó alsó szakaszán lévő partközeli települések 1838. január elején
pár napra már víz alá kerültek. A rekord mértékű esővel és
havazással beköszöntött újév baljós jövőt ígért a Duna mentén
élőknek.
Magyarországon először, 1814-ben gróf Hunyady József rendezett
lóversenyt ürményi birtokán saját nevelésű lovai kipróbálására. Ezt
követően minden évben rendeztek lóversenyt, egészen 1821-ig. A
versenyek rangjára utal, hogy néhanap az uralkodócsalád tagjai is
részt vettek a nézők soraiban.
1810.
szeptember 5-én, az erősen szeles és száraz a szél felkapott egy parazsat s
meggyújtotta Schuller János házának tetőzsindelyét. A forgószél a lángokat felkapva,
percek alatt elterjesztette a tüzet a szomszédos épületek
tetőszerkezetén, mely a hamarjában érkezett segítség ellenére is
rohamosan terjedt.
Az 1723. évi nagy budai
tűzvészben a jezsuita templom is leégett. A tűz elhamvasztotta
harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és
elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére
1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek.
1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban
sikerült pótolni.
Bécs 1683. évi török
ostroma, Érsekújvár 1685. évi felszabadítása után 1686 őszén a
keresztény sereg megindult, hogy visszavegye Budát, az oszmán
Birodalom kulcsát. Ezt három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a
várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig kitartott.
IV.
Béla kora / Várépítés a pesti
Újhegyen Óbuda
a század elején /
A királyi vár és
királynői kolostor kialakulása Vár
születik /
IV. Béla
várépítése Pest
felégetése, 1241-42. /
Tatár hadak támadása
XXI. század
Pusztító
vihar a tűzijátékon, 2006.
1956 - Forradalom és
szabadságharc
Hamarosan!
Hamarosan!
1944 szeptemberéig sokan
úgy gondolták, hogy a kelet-európai harcok nem érhetik el a fővárost,
és a frontok még az ország határán megmerevednek. Csak szeptember
közepén vált világossá, hogy a szovjet hadsereg el fogja érni
Budapestet. A magyar vezetés abban bízott, hogy a magyarországi
erődvonalak - melyben Budapest kulcsfontosságú helyet foglalt el -
megállíthatják a vörösök előrenyomulását. 
1938. május 25-én
ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődik Budapesten a 34.
Eucharisztikus Világkongresszus. Az eucharisztia magyarul
oltáriszentséget jelent, a kongresszusi mozgalom ennek jegyében
Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a
világban való valóságos jelenlétét hirdeti. 
Az útvonal életében jelentős volt az 1895-ös esztendő, amikor a
Székesfőváros előterjesztést tett a Közmunkatanácshoz, hogy a
Wesselényi utca a Síp utcától folytatólag a Dohány utcáig hat öl
szélességben megnyittassék. 
1900 . november 30-án - Budapesten 45 tag képviseletében a Royal
szállodában megalakult a mai klub elődje a MAGYAR AUTOMOBIL CLUB,
amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai - többek
között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek.
A
honfoglalás ezredik évfordulója megünneplésének gondolata az 1800-as
évek elejétől foglalkoztatta a kormányzatot és a közvéleményt.
Nagyszabású tervek, elképzelések egész sora látott napvilágot, míg
végül elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket, amely kimondta, hogy
1895-ben rendezzenek Budapesten általános nemzeti kiállítást. 
1894. február 17-én a
kilencvenkettedik évében járó Kossuth még hosszú levelet írt haza
Torinóból Helfy Ignácnak. Kioktatta benne a függetlenségi pártnak
pusztán pártpolitikai szempontokat követő vezetőit és híveit: minden
olyan törvényjavaslatot meg kell szavazni, amely liberális és
demokratikus szellemű – elsősorban az éppen tárgyalt egyházpolitikai
törvényt. Ekkortájt sokszor volt már lázas.
Az
1872-ben Budapest néven egyesült városok - Pest, Buda és Óbuda -
emberemlékezet óta sokat szenvedtek a Duna árvizeitől. 1876-ban
olyan árvíz sújtotta a várost, ami miatt mielőbb el kellett kezdeni
a budai partszakasz árvízvédelmét is.
Az
1874. évi X. törvénycikk 14. §-a d) pontja a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa feladatává tette a Budapesten közlekedésre szolgáló
közterületeknek, utaknak, utcáknak, tereknek, közöknek, lépcsőknek
és rakodópartoknak elnevezését. A Tanács, miután első alapvető
munkáit megindította, hozzáfogott e feladatához. 
Az
1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú
Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a
dicső történelmi emlékek városával. Az a történelmi dicsfény
azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés után
Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a
történeti múltnak, mely Budát az összes magyar város fölé emelte.
A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, mely
keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli határán, a
Lipótváros északi részén, Terézvároson, Erzsébetvároson,
Józsefvároson, valamint Ferencvároson – ezekről a városrészekről
kapták nevüket a Nagykörút egyes részei is: a Teréz körút, Erzsébet
körút, József körút, Ferenc körút. 
A Sugár út (mai nevén Andrássy út) Budapest 2310 m hosszúságú
sugárútja, mely a Belvárost köti össze a Városligettel. Az alatta
haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a
világörökség része lett. 
A téli
kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb
áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta
"dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár
azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött
ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén
hamarabb, mint az Alföldön.
Az
1867-es kiegyezést követően a jövőbeni főváros területén három
különálló város létezett, ám azok szoros kapcsolataik és
egymásrautaltságuk végett már előre vetítették a majdani egyesítést.
Hivatalosan ugyan Pestről, Budáról és Óbudáról van szó, de
ugyanakkor már gyökeret vert az egységet szimbolizáló Budapest
elnevezése is.
Buda
várának már a XIII. század közepe óta fontos szerepe volt az ország
irányításában. A 167 méter magas Várhegy fennsíkján húzódó,
1.5 kilométer hosszú és 400 méter szélességű vár kedvező védelmi
pozíciókat rejtett magában. A híres vár 1849-ben a tizenkettedik
ostromának nézett elébe.
A
főváros eddigi történetének legnagyobb jeges árvize nem érkezett
minden előzmény nélkül. A folyó felső szakaszán lehullott nagy
mennyiségű csapadék és az enyhébb időjárás miatt Buda egy része és a
folyó alsó szakaszán lévő partközeli települések 1838. január elején
pár napra már víz alá kerültek. A rekord mértékű esővel és
havazással beköszöntött újév baljós jövőt ígért a Duna mentén
élőknek.
Magyarországon először, 1814-ben gróf Hunyady József rendezett
lóversenyt ürményi birtokán saját nevelésű lovai kipróbálására. Ezt
követően minden évben rendeztek lóversenyt, egészen 1821-ig. A
versenyek rangjára utal, hogy néhanap az uralkodócsalád tagjai is
részt vettek a nézők soraiban.
1810.
szeptember 5-én, az erősen szeles és száraz a szél felkapott egy parazsat s
meggyújtotta Schuller János házának tetőzsindelyét. A forgószél a lángokat felkapva,
percek alatt elterjesztette a tüzet a szomszédos épületek
tetőszerkezetén, mely a hamarjában érkezett segítség ellenére is
rohamosan terjedt.
Az 1723. évi nagy budai
tűzvészben a jezsuita templom is leégett. A tűz elhamvasztotta
harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és
elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére
1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek.
1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban
sikerült pótolni.
Bécs 1683. évi török
ostroma, Érsekújvár 1685. évi felszabadítása után 1686 őszén a
keresztény sereg megindult, hogy visszavegye Budát, az oszmán
Birodalom kulcsát. Ezt három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a
várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig kitartott.
Egyéb történetek
