0 kilométerkő

A 0 km jelzésének ötlete az ókori Rómából származik. Később ennek alapján vette át számos ország a területén haladó országutak közös kiindulópontját.

Fényképalbum

Az 1686-ban felszabadult Budán a magyar királlyá is megkoronázott Habsburg uralkodók nem sok időt töltöttek, szemükben csak Bécs lehetett az igazi központ. A magyar nemzet önállóságáért küzdők igyekeztek Buda fővárosi rangját elismertetni, így természetes volt, hogy az ország útjainak hosszát is innen számították, egész pontosan, az újonnan felépülő királyi palota küszöbétől.

A reformkorban született meg a gondolat, hogy a jelképes útjelzőt az épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Így került a kő a palota elől a Lánchíd térre (mai Clark Ádám tér). Igazi megbecsülésben itt sem lehetett része, hiszen az idők folyamán - miközben egyre inkább beépült a hídfő környéke - a mérföldkőnek nyoma veszett.

Az 1930-as évek elején gróf Festetics Pál vetette fel a javaslatot, hogy állítsanak fel egy művészileg is méltó színvonalú alkotást az állami országutak kiindulópontjánál, az 1912 óta Clark Ádám nevét viselő téren. A Hungária Automobil Club magáévá tette az indítványt, és megbízta Körmendi Frim Jenőt az emlékmű elkészítésével. A ruszkicai fehér márványból faragott, egyméteres, finoman megmunkált, karcsú nőalak, Patrona Hungariae, azaz Magyarország Védőasszonya harmonikusan illeszkedett a talapzatául szolgáló, két méter magas, jelképes kilométerkőhöz. A haraszti mészkőből készült talapzat előlapjába a következő feliratot vésték: "A magyar országutak kiinduló pontja / 0 km / Állította a Hungária Automobil Club / 1932".

Frim Jenő alkotása, 1932.

A kilométerkő hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis és az autóvezető stilizált domborművét véste az alkotó. Körmendi Frim Jenő munkáját 1932. május 7-én leplezték le a Clark Ádám tér déli oldalán, a Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az avatóbeszédet a klub díszelnöke, József Ferenc főherceg tartotta.

Budapest 1944-45-ös ostromakor a Vár környékén tomboltak a legsúlyosabb harcok. Romba dőlt a Clark Ádám tér épületeinek jó része, s elpusztult a 0 kilométerkő is. Pótlásának gondolata csak az ötvenes évek elején merült fel; ekkor a Madonna-alak újrafaragása a kommunista rezsim vallásellenessége miatt szóba sem kerülhetett.

De milyen legyen egy szocialista 0 kilométerkő?

Molnár László 1953-ban felállított, életnagyságú, a szocreál jegyeit hordozó, távolba tekintő munkásfigurája plasztikailag tisztességgel elkészített alkotás volt, de a legkevésbé sem fejezte ki a gondolatot, amiért létesült. Éppúgy állhatott volna egy vasmű vagy egy munkásotthon előtt, mint a Clark Ádám téren.

Molnár László szobra, 1953.

Alig húsz év múlva a főváros vezetése úgy határozott, másik, kifejezőbb jelzésre van szükség. Molnár alkotását a XVII. kerületi Tanács kérésére 1974-ben Rákoshegyen, a Szabadság utca és a Baross utca sarkán helyezték el, egyszerű köztéri szoborként. Az elárvult talapzattal senki sem törődött. Jelenleg a Közlekedési Múzeum parkjában található.

Az új 0 kilométerkő elkészítésére a magyar kortárs művészet egyik legkiemelkedőbb művésze, Borsos Miklós kapott megbízást, aki nem is okozott csalódást. Az 1975-ben felállított, jelenleg is látható munkája nemesen egyszerű, ugyanakkor tökéletesen adja vissza a mondanivalóját.

A három méteres, ovális íveléső nulla számjegy külső felülete simára polírozott, belsejének durvább megmunkálása a kő igazi anyagszerűségét érzékelteti. A budavári Sikló vízivárosi végállomása közelében harmonikusan illeszkedik környezetébe. A mészkőből faragott kocka alakú talapzat oldalába a KM jelet faragták.

Prohászka László

Borsos Miklós 0 kilométerköve, 1975.