|

A 0 km jelzésének ötlete az ókori Rómából származik. Később ennek
alapján vette át számos ország a területén haladó országutak közös
kiindulópontját.
| |
Fényképalbum |
|
Az 1686-ban felszabadult Budán a magyar királlyá is megkoronázott
Habsburg uralkodók nem sok időt töltöttek, szemükben csak Bécs
lehetett az igazi központ. A magyar nemzet önállóságáért küzdők
igyekeztek Buda fővárosi rangját elismertetni, így természetes volt,
hogy az ország útjainak hosszát is innen számították, egész
pontosan, az újonnan felépülő királyi palota küszöbétől.
A reformkorban született meg a gondolat, hogy a jelképes útjelzőt az
épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Így került a kő a palota elől a
Lánchíd térre (mai Clark Ádám tér). Igazi megbecsülésben itt sem
lehetett része, hiszen az idők folyamán - miközben egyre inkább
beépült a hídfő környéke - a mérföldkőnek nyoma veszett.
Az 1930-as évek elején gróf Festetics Pál vetette fel a javaslatot,
hogy állítsanak fel egy művészileg is méltó színvonalú alkotást az
állami országutak kiindulópontjánál, az 1912 óta Clark Ádám nevét
viselő téren. A Hungária Automobil Club magáévá tette az indítványt,
és megbízta Körmendi Frim Jenőt az emlékmű elkészítésével. A
ruszkicai fehér márványból faragott, egyméteres, finoman megmunkált,
karcsú nőalak, Patrona Hungariae, azaz Magyarország Védőasszonya
harmonikusan illeszkedett a talapzatául szolgáló, két méter magas,
jelképes kilométerkőhöz. A haraszti mészkőből készült talapzat
előlapjába a következő feliratot vésték: "A magyar országutak
kiinduló pontja / 0 km / Állította a Hungária Automobil Club /
1932".

Frim Jenő alkotása,
1932.
A kilométerkő hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis
és az autóvezető stilizált domborművét véste az alkotó. Körmendi
Frim Jenő munkáját 1932. május 7-én leplezték le a Clark Ádám tér
déli oldalán, a Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt. Az
avatóbeszédet a klub díszelnöke, József Ferenc főherceg tartotta.
Budapest 1944-45-ös ostromakor a Vár környékén tomboltak a
legsúlyosabb harcok. Romba dőlt a Clark Ádám tér épületeinek jó
része, s elpusztult a 0 kilométerkő is. Pótlásának gondolata csak az
ötvenes évek elején merült fel; ekkor a Madonna-alak újrafaragása a
kommunista rezsim vallásellenessége miatt szóba sem kerülhetett.
De milyen legyen egy szocialista 0 kilométerkő?
Molnár László 1953-ban felállított, életnagyságú, a szocreál jegyeit
hordozó, távolba tekintő munkásfigurája plasztikailag tisztességgel
elkészített alkotás volt, de a legkevésbé sem fejezte ki a
gondolatot, amiért létesült. Éppúgy állhatott volna egy vasmű vagy
egy munkásotthon előtt, mint a Clark Ádám téren.

Molnár László szobra,
1953.
Alig húsz év múlva a főváros vezetése úgy határozott, másik,
kifejezőbb jelzésre van szükség. Molnár alkotását a XVII. kerületi
Tanács kérésére 1974-ben Rákoshegyen, a Szabadság utca és a Baross
utca sarkán helyezték el, egyszerű köztéri szoborként. Az elárvult
talapzattal senki sem törődött. Jelenleg a Közlekedési Múzeum
parkjában található.
Az új 0 kilométerkő elkészítésére a magyar kortárs művészet egyik
legkiemelkedőbb művésze, Borsos Miklós kapott megbízást, aki nem is
okozott csalódást. Az 1975-ben felállított, jelenleg is látható
munkája nemesen egyszerű, ugyanakkor tökéletesen adja vissza a
mondanivalóját.
A három méteres, ovális íveléső nulla számjegy külső felülete simára
polírozott, belsejének durvább megmunkálása a kő igazi
anyagszerűségét érzékelteti. A budavári Sikló vízivárosi végállomása
közelében harmonikusan illeszkedik környezetébe. A mészkőből
faragott kocka alakú talapzat oldalába a KM jelet faragták.
Prohászka László

Borsos Miklós 0
kilométerköve, 1975. |
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Borsos József
Építés
éve: 1975
Funkciója:
szobor
|
 |
Clark Ádám tér |
|
|
  |
 |
Clark Ádám tér |
|
|
    |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|