|
A klarissza apácák egykori kolostorát és templomát magába foglaló,
Úri utcába is átnyúló (Úri utca 49.) hatalmas épülettömb a XVIII.
század második feléből való.
| |
Fényképalbum |
|
II. József azonban az Országház utcai szárny elkészülte előtt,
1782-ben a klarissza rendet feloszlatta, és az épülettömböt a
Pozsonyból áttelepülő intézmények rendelkezésére bocsátotta. Az
épület Úri utcai szárnyát királyi kúria, az Országház utcai traktust
pedig az Országház céljára alakíttatta át. A terveket Franz Anton
Hillebrandt osztrák építész készítette. Az Országház utcai szárny
közepe táján volt a díszes alsóházi ülésterem, míg a felső tábláé az
északi udvari traktusban kapott helyet.
Országgyűlést 1790-1791-ben, 1792-ben és 1807-ben tartottak itt.
Később táncmulatságokat is rendeztek a nagyteremben. 1790-től a
Helytartótanács székháza volt, és ide vonult 1848. március 15-én a
pesti nép, követelve a cenzúra eltörlését, Táncsics Mihály szabadon
bocsátását. Az 1870-es évek elejétől 1927-ig a Belügyminisztérium
irattárát helyezték ide. A második világháború után az épülettömböt
a Hillebrandt-féle terveknek megfelelően copf stílusban állították
helyre. Az Országház utcai szárny jelenleg az MTA
társadalomtudományi intézetének az otthona. A reprezentatív
díszterem az MTA kongresszusi terme, ahol ünnepi üléseket, olykor
hangversenyeket is tartanak.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Franz Anton
Hillebrandt
Építés
éve: 1785
Stílusa:
klasszicista
Funkciója:
középület
|
 |
Országház utca |
|
|
 |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
