Erzsébet királyné szobra

Az 1898-ban gyilkosság áldozatává vált királyné emlékszobrának felállításáról még halálának évben döntöttek. Az első pályázatot 1900-ban írták ki - és csak az ötödik, 1919-ben lebonyolított pályázat lett sikeres. Az évek folyamán, 1925-ig ugyancsak öt elhelyezési terv született.

Fényképalbum

1932. szeptember 25-én nagyszabású ünnepségre került sor a budapesti Eskü téren (ma Március 15. tér). A lapok is nagy terjedelemben foglalkoztak Erzsébet királyné szobrának leleplezésével. A Pesti Napló így írt az előző napi sajtóbemutatóról: "34 esztendővel ezelőtt törvénybe iktatták, hogy Erzsébet királynénak szobrot kell állíttatni Budapesten. Egymásután írták ki a tervpályázatokat, azok azonban eredménytelenek maradtak, míg 1920-ban végre a szoborbizottság elfogadta Zala György szobrászművész és Hikisch Rezső műépítész tervét. Hosszas huzavona előzte meg az emlékmű elhelyezését is. Gondoltak arra, hogy a miniszterelnöki palotát lebontják és helyén állítják fel az Erzsébet szobrot, szó volt arról is, hogy a Szent-György térre kerül a szobor, a Várkert, Margitsziget, valamint a Városliget is szóba került. Végül is az Eskü-tér mellett döntöttek. Szombaton délelőtt volt az emlékmű sajtóbemutatója, melyen Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár a szobor felállításának érdekes előzményeiről adott elő. A bemutatón Hlatky Endre sajtófőnök, báró Kazy és Rákóczy miniszteri tanácsosok, valamint az emlékmű tervezőin kívül a miniszterelnökség több főtisztviselője is megjelent"

Mindenki örült, hogy végre pont került egy 34 éve húzódó ügy végére, de az öröm nem volt felhőtlen. Sokan továbbra is vitatták, hogy a megfelelő helyre került-e az emlékmű, másrészt sok kritika érte a terveket is, egyrészt azért, mert még a háború előtt készültek, és sokak szerint már az 1920-as elfogadásukkor is eljárt felettük az idő. A másik "gyenge pont" az architektúra és a szobor különböző stílusa volt. Az egyik újságíró így írt: "Megdöbbentő... az építmény és a szobor összekombinálásából előálló stíluszavar"

A nem csituló viták ellenére látványos ünneppé tették a szobor leleplezését. A királyné rokonai, egyházi és világi előkelőségek, a néhány napja lemondott kormány összes tagja ott volt a díszemelvényen. "Az emlékmű körül díszruhás testőrök és koronaőrök álltak, körülöttük magyarruhás lányok és cserkészek vontak kordont. Az emlékmű mögött népviseletbe öltözött legények és lányok állottak". 10 óra 25 perckor érkezett meg családja kíséretében Horthy Miklós.

A Himnusz eléneklése után Zsitvay Tibor igazságügyminiszter mondott beszédet. Miután Sipőcz Jenő polgármester a főváros nevében átvette a szobrot, előbb a kormányzó, majd sok más előkelőség is koszorút helyezett el a talapzaton. Budapest valamennyi templomának harangja megkondult, ezzel egy időben a Dunán a szoborral szemben elhelyezkedő két monitor 33 díszlövést adott le. A Szózat elhangzása után az ünnepély zárásaként a csapatok díszmenettel köszöntötték a kormányzót.

Erzsébet királyné (Sisi)
(1837-1898)
Ausztria császárnéja és magyar királyné,
Ferenc József felesége

Az emlékmű épületét 1953-ban lebontották. Kiscellen raktárban őrizték, majd 1985-ben a szobrot ifj. Madarassy Walter restaurálta. 1986-ban az I. ker. Döbrentei téren, az autó lehajtó útgyűrű közepén helyezték el.

Az Ön által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.
HIRDETÉS