|
Budapest és az ország legismertebb, a városképet legjobban
meghatározó építménye a Budai Vár Halászbástyája. Akár a budai, akár
a pesti oldalról tekintünk a fővárosra, a Halászbástya mindig fontos
hangsúlyt kap az elébünk táruló panorámában. A Budai Vár
megalapítása óta ez a várfalszakasz igen fontos szerepet játszott a
város életében: a királyi székhely és az alatta húzódó Halászváros
(Víziváros) védelmét látta el. A bástyában vezetett az a kis kapu,
melyen át a Duna-partról a halászok feljártak a budai halpiacra, és
ahol 1541-ben a német csapatok a Várba feljutottak a városi tanács
árulása folytán.
| |
Fényképalbum |
|
Ezen keresztül kísérelte meg 1456-ban Hunyadi László a menekülést a
fogságból. A bástya alatt bújik meg a Szent Mihály kápolna, melyet
először 1443-ban említenek. A XVIII. században az osztrák katonai
igazgatás korszerűsítette a várfalat, mely így többszörösen tört
vonalvezetésével és magas falaival alkalmas volt arra, hogy a
tüzérség kölcsönösen védje a hozzá kapcsolódó falszakaszokat. Nevét
a hagyomány szerint a védelmét ellátó budai halászokról kapta -
sokkal inkább valószínű, hogy az alatta elterülő Halászvárosról
nevezték el.
Miután 1874-ben a Budai Vár erődítésjellegét megszüntetik, több terv
is készül a falszakasz kiépítésére. Az 1890-es években Schulek
Frigyes tervei alapján átépítik a Mátyás templomot. Ezzel
egyidejűleg lebontják a templom körül álló kolostorépületet, mintegy
kiszabadítva a koronázó főtemplomot környezetéből. Ekkor írja le
Schulek: "a befejezéshez közeljáró templom környezetén
szükségessé vált talaj és bástya rendezést jól felhasználhatjuk az
egységes terv készítésére és foganatosítására". Javaslata hármas
elvet tartott fontosnak: - a hegyoldal védelmét - gyalogos
közlekedést a Várba - esztétikai szempontokat. Ennek szellemében
emelte a középkori várfalakon a neogótikus stílusú építményt Schulek
Frigyes.
A Halászbástya
építése 1895-1902 között
A tagolatlan, nagytömegű bástyák vonalát megtörte, a falak
merevségét feloldotta, és a vízszintesen hosszan elnyúló záróvonalat
gazdag felépítményével a Mátyás templom architektúrájához
igazította. Új burkolatot tervezett a várfalak elé, és a Duna felé
kiugró nagy tornyot - melynek Híradás torony a neve - hangsúlyossá
tette, új tornyokat is emelt az északi és déli bástyaszakaszon.
Közöttük pedig megalkotta - a ma már az ő nevét viselő - nagy
lépcsőszerkezetet. Ezzel lehetővé vált, hogy az ekkorra már igen
szűkös Jezsuita lépcső helyett a bástya - és ezzel együtt a Mátyás
templom - tengelyében vezetett lépcsőn lehessen a Várba feljutni. A
bástyát szegélyező falakon megépített tornyok és a román kori
kolostorokra emlékeztető fedett árkádok méltó keretet alkotnak a
millennium évében felújított és díszesen átalakított Mátyás templom
köré. Igen nagy figyelmet fordított Schulek a részletek
kidolgozására: az oszlopok fejezete, a vízköpők, a burkolatok
egységes és egyedülálló összhatást nyújtanak mind távolról, mind
közelről.
A Halászbástya mögött
egykor nem a Hilton mai ronda épülete volt
A Halászbástyát díszíti Stróbl Alajos szobrászművész Szent István
királyt ábrázoló szobra, míg a bástya lábainál a Ferenc József által
ajándékozott Hunyadi János szobor és a kolozsvári Szent György
szobor másolata található. A Halászbástya átépítése 1899-ben indult
meg, és 1902-ben fejeződött be. Az építkezés során a földből igen
sok értékes régészeti lelet került elő, és ekkor tárták fel a
dominikánusok templomának - ma Dominikánus udvar néven ismert -
szentélyét is. A munkák teljes költsége egymillió koronát tett ki -
a főváros ingyen engedte át a felújításhoz szükséges területeket.
Schulek építménye - ellentétben a Mátyás templom sok vitát kiváltó
átalakításával - hamar a fővárosiak büszkeségévé és jelképévé vált.
1928-ban megalkotott díszkivilágítása világsikert aratott.
Az építkezés után,
1903 körül
Háttérben építik a Mátyás templomot
A Halászbástya magját ma is a barokk kori erődítményrendszer
alkotja. Nagy része téglaköpenyezéssel ellátott, a leglátogatottabb
középső része rusztikus kőburkolatot kapott. A két szabálytalan U
alakot alkotó északi és déli bástya folyosói és a közöttük található
pártás támfal azonos díszítőelvek szerint került kialakításra. Az
ablakok és oszlopok igen változatos lábazattal, fejezettel és
oszloptörzzsel kiképzettek. Mind az árkádfolyosókat, mind a felső
teraszokat kő ülőpadok szegélyezik. A folyosókat és a bástyákat
korhű kiképzésű kandeláberek és függőlámpák világítják meg. A bástya
sarokpontjain öt kisebb és egy nagyobb torony emelkedik. A kisebb
tornyok hengeres testűek, falaik árkádokkal áttörtek, díszes
párkánnyal záródnak.
A nagyobb torony egy szinttel magasabb, külön lépcsőrendszer és
lépcsőtorony tartozik hozzá. Sajnos az elmúlt évtizedek alatt igen
sok károsodás érte a bástyát: a II. világháború ostromán túl az
évtizedek óta elmaradt felújítás és karbantartás is sokat rontott
állagán. A fővárosban az 1970 évek végéig működő több százezer
széntüzelésű kéményből kiáradó korom és kén feketére színezte
falait, roncsolva a díszes burkolatokat. A szennyezés ma is jól
megfigyelhető a még fel nem újított szakaszokon
1984-85-ban, az akkori tervhivatal külön keretet különített el a
felújítására, ám 1990-92-ben a rekonstrukciós munkák leálltak. Addig
elkészült a déli bástyaszakasz felújítása. Itt volt a
legveszélyesebb a helyzet, mert ezen a szakaszon az alapozás igen
tönkrement. Szerencsére a további részeken ehhez hasonló statikai
problémákat nem állapítottak meg a szakemberek: "csak" a szerkezeti
károsodásokat kellett helyreállítani. 1992. decemberében a
felújítást tervező FŐMTERV RT szakemberei mintegy 240-270 millió
forintban állapították meg a még elvégzendő munkák nagyságát. Ezek
magukban foglalták a középső és északi részt összekötő ún. Schulek
lépcső felújítását. Ez a költség az infláció figyelembevételével
450-500 millió forintot tesz ki.
1994-ben az I. kerületi önkormányzat - látva, hogyha nem történik
semmi, igen komoly károsodások léphetnek fel - saját erejéből
megkezdte a felújítás folytatását. A munkálatokba sikerült bevonni
kisebb összegekkel a Fővárosi Önkormányzatot és a Műemlékvédelmi
Hivatalt. Az önkormányzat évente 20-60 millió forinttal, míg az
említett két szervezet évi 5-10 millió forinttal járul hozzá a
munkákhoz. Az elmúlt 3 év alatt befejeződött a déli bástya
rekonstrukciója, és meg tudtuk kezdeni a Schulek lépcső felújítását
is. A déli felső lépcső és a Mátyás templom szentélye mögött húzódó
pártás támfal felújítása során a szerkezeti munkálatok mellett
elvégeztük a díszítőkövek javítását és megtisztítását: így újra
eredeti állapotában láthatóak ezen szerkezetek. Elkészült a bástya
által közrefogott Szent István szobor körüli díszburkolat, és a déli
felvezető lépcsőt díszítő 6 darab vitéz szobor felújítása is.
1997-ben megnyitotta kapuit a Szent Mihály kápolna A munkálatokat a
műemlékvédelem szakemberei folyamatosan ellenőrzik, és azokkal
kapcsolatban minden lehetséges alkalommal megelégedésüket fejezik
ki. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Schulek Frigyes
Építés
éve: 1895-1902
Stílusa:
neogótikus
Funkciója:
fal és kilátó
|
 |
Donáti utca |
|
|
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
