Várkert Bazár

A királyi palota kertjébe felvezető, neoreneszánsz stílusú, árkádokkal tagolt díszlépcső Ybl Miklós tervei szerint épült 1875-1882 között.

Fényképalbum

Középtengelyét egy emeletes gloriett hangsúlyozza, amelynek homlokzatán a négy évszakot jelképező szobrok Huszár Adolf alkotásai. A lépcsőzetet közrefogó két pavilon hátfalát Scholtz Róbert groteszk falfestményei és Than Mór freskói díszítik. Az árkádsor alatti helyiségekben eredetileg üzleteket, majd műtermeket rendeztek be. A kertarchitektúrát Ybl kétoldalt neoreneszánsz bérházakkal zárta le. A bal oldali 6-os számú épület helyén volt az a ház, ahol utolsó éveit töltötte Clark Ádám angol mérnök, a Lánchíd és a budai Alagút építője.

Ifjúsági Park (1961-1984)

1984. IX. 23-án a P. Mobil "Elektromos temetés" című koncertjével bezárták Az IFIPARKOT. Pedig a legjobb helyen lévő magyar rockaréna volt. Budán a Dunára néző kilátással, a Vár alatt. Azóta sincs ilyen hely.

A Park 1961-es alapítása óta megfordult itt az egész magyar könnyűzenei élet. Aki itt nem mérette meg magát a zsűri (a közönség) előtt, az nem számított a szakmában. Mindenki fellépett itt, sőt sokak innen indultak az országos hírnév felé. Kezdetben csak szolid táncos hely volt, annak is tervezték, de a beatélet beindulásával ez lett a magyar rock legfontosabb központja. Voltak kifejezetten Parkos zenekarok, melyeknek hetente, kéthetente volt itt koncertjük, és stabil 1-2000 fős törzsközönségük.

Első korszakának (kb. '65-ig) tánczenekarai közül kiemelkedett a Bergendy és a Scampolo, majd a 60-as évek végének underground robbanásával itt lett a legnépszerűbb a Sakk Matt és a Mini, de megfordultak itt a nagyok is (Illés, Metró, Omega). A Park mindig teret engedett az amatőrizmusnak és az alternatívabb dolgoknak is, így például az 1971-es Szép lányok ne sírjatok című film koncertjeleneteit is itt forgatták a Kex és a Syrius közreműködésével.

A 70-es évek elején a rockélet ellaposodásával megint egy táncos hely lett, ahol a 60-as évek őrült csápolásai, galerizései, hajhossz - és farmerkérdései után újra a konszolidált, jólfésült közönség zenekarai lettek a "sztárok", rájuk jött be az ezren felüli látogató. (Ex-Vér, Gemini, Kék Csillag stb. mára már dicstelenül elfelejtett nevek) Kivételes alkalmakkor azonban azért még mindig ez volt a legnagyobb szabadtéri koncerthelyszín a Kisstadion mellett. Így lett például nézőszám rekord a Taurusz 1972. V. 1-es bemutatkozó fellépése is.

A korszak jellegzetes figurája volt Rajnák László, aki a kezdetektől a Park legendás igazgatója volt, ahol megjelent, ott a rendbontók óriási pofonokra számíthattak. Képes volt leállítani a koncertet a legkisebb rendbontásra is, és a zenészeket is hazazavarta, ha nem viselkedtek megfelelően. A magyar rock második nagy hullámának 1977-től 1980-ig terjedő időszakában megint felértékelődött a hely szerepe, a Piramis, a Mini és a P. Mobil legnagyobb koncertjeinek adott helyt a Park.

A Piramis IV. (élő) albumát itt vette fel, és azóta sem készült ilyen erős élő magyar rockalbum. Sikk lett nyitni (május 1.) és zárni (szeptember vége) a Parki idényt. Aki a fontosabb dátumokon (pl. augusztus 20.) tudott magának fellépési lehetőséget kiharcolni, arról tudni lehetett, hogy az élvonalban van. Bár ekkorra a nagy magyar rockszauruszok (Omega, LGT) már csak nagyon kivételes alkalmakkor léptek itt fel. Innen, ebben az időszakban indult a Beatrice (melyet hamarosan ki is tiltottak innen), az Edda és Hobóék is. A Park, és annak közönsége nélkül nem tudtak volna olyan gyorsan bekerülni a köztudatba.

A rockzene válságba került idehaza a '80-as évek elején, és mintegy allegórikusan is értelmezhető volt az a szerencsétlen baleset is, mely az Edda 1980. V. 27-i koncertjén következett be, tudniillik, hogy az évek óta halogatott karbantartási munkák elmaradása miatt néhány fiatalra rászakadt a bejárati kőkorlát, és a Parkot 1981 tavaszáig nem is nyitották már ki. Az újranyitást követő időszak már csak a lassú haldoklás ideje volt. A nagy népünnepélyszerű bulik már ritkaságszámba mentek ekkorra. 1984 végére bezárták a Parkot. Szerepét a Városligetben a következő évre megépült Petőfi Csarnoknak kellett volna átvennie.

A '70-es években sorra nyíltak az ország megyeszékhelyein is a hasonló Ifjúsági Parkok, amelyek hasonló sikerrel működtek, mint például a Balokány Pécsett, vagy a Nyíregyházi Ifipark. Aztán a rendszerváltás betett ezeknek a helyeknek is, mára kivétel nélkül lepusztultak, eltűntek ezek az egykor oly fontos helyek, ahol fiatalok milliói adták át magukat a zene szirénhangjainak.

A Nyíregyházi Ifiparkban például a küzdőtéren fókaakvárium van, mivel a szomszédos Állatkert kapta meg a kezelési jogot és terjeszkedtek. A Budai Ifjúsági Parkban azóta sincs semmi, a felújítást vagy a más irányú hasznosítást gátolja a műemléki jelleg - ne feledjük a Várban vagyunk - és közben idestova 20 éve kihasználatlan ez a csodálatos atmoszférájú egykori rockaréna, melyet még ma is beleng a régi nagy bulik szelleme. Tavaly bemásztam és fotóztam egy keveset, de mára már térfigyelő kamerát szereltek fel, úgyhogy nem ajánlom a nosztalgiatúrát a Parkba senkinek.

Bálint Csaba

A Várkert alatti ciszterna megtalálása

2005-ben, egy csatornaépítés közben találtak rá a Várkert alatt 4 méter mélyen lévő ciszternára, ami az 1870-es években épült, és gazdagon díszített. A reneszánsz palotákat idéző boltíves helyiség feltárását követően a szakemberek több hasonló ciszternát és az azokat összekötő alagutat is megtalálták. Ma már biztos, hogy a királyi palota, valamint a környéken található, a második világháború környékén lerombolt lakóházak innen nyerték a vizet.

Tervrajzokat nem, csak leírásokat találtak a ciszternarendszerről, amely a Duna vizét megszűrte, majd hatalmas termeiben tárolta. A tiszta vizet egy gőzmotor segítségével jutatták el a rendeltetési helyére. A műveletet abból a szivattyúházból irányították, amely ma a Várkert Kaszinónak ad otthont. Elhelyezkedése eleve védettséget ad a ciszternarendszernek, de még gondolkodnak, hogy kérjenek-e rá külön védettséget. Az sem dőlt el, hogy a jövőben az objektum látogatható lesz-e.

A jelenlévő szakértők nem értettek egyet abban, hogy a ciszternarendszer meddig látta el feladatát és mikor váltotta fel a modernebb vízvezeték. Azt biztosan tudják, hogy az 1900-as évek első éveiben már egy egységes budapesti csatornarendszer biztosította a főváros vízellátását, véleményük szerint ezért is feledkeztek meg a ciszternáról, amelynek megtalálása meglepetésként érte a szakembereket.

A viszonylag jó állapotban maradt, a szakértők által építéstörténeti kuriózumként emlegetett ciszternarendszert szombat délután először, és egyelőre utoljára nyitották meg az érdeklődők előtt, akik kisebb csoportokban egy létrán mászhattak le a 4 méteres mélységben található ciszternákba. A kékfalú, boltíves helyiségekre sokan voltak kíváncsiak, vállalkozóbb szellemű szülők gyerekeikkel együtt tettek egy rövidke föld alatti kirándulást.