|
Eredetileg ebben az épületben működött a Magyar királyi
Járásbíróság. A járásbíróságok rendszerének létrehozásáról az
1871:XXXI. tc. rendelkezett. A járásbíróságok a korábbi
egyesbíróságok helyébe léptek, hatáskörükbe pedig a vonatkozó
jogszabályok által pontosan meghatározott - csekélyebb súlyú -
polgári és büntetőügyek tartoztak.
| |
Fényképalbum |
|
Budapest egyesítése után az alsó fokú bíróságokat a kerületekre
utaló névvel jelölték meg, mint pl. II. Kerületi Járásbíróság.
1877-től kezdve a budai oldalon egységes (I-III. kerületi)
Járásbíróság állt fenn.
Az
1913:XXV. tc. az időközben kisebb átszervezéseken
keresztülment kerületi bíróságokat megszüntette, s felállította a
Budapesti Központi Királyi Járásbíróságot, amelynek illetékességi
területébe a fővárosnak a Duna bal partján fekvő része tartozott. A
jobb part alsó fokú fóruma a Budapesti I-III. Kerületi Királyi
Járásbíróság maradt, míg a kisebb súlyú bűncselekmények tárgyában
1890 óta a főváros egész területén a Budapesti Királyi Büntető
Járásbíróság ítélkezett.
Ezek a bíróságok 1945 után is működtek, azzal az eltéréssel, hogy a
Budai és Pesti Járásbíróság nevet vették fel. Szervezeti egyesítést
1950-ben hajtottak végre, amikor a Budai és a Pesti Járásbíróságot
egyesítették a Budapesti Büntető Járásbírósággal, Budapesti Központi
Járásbíróság néven. A járásbíróságok előtt lefolytatott perek főként
sommás perek voltak, amelyeket a rendes eljárással szemben az
egyszerűség, a rövidség és a szóbeliség jellemzett.
A járásbíróságok 1914-ig csekély mennyiségű peres iratanyagai
kizárólag sommás pereket, ezt követően a polgári eljárás alá tartozó
kisebb értékű gazdasági, illetve más (pl. sajtó-) ügyeket
tartalmaznak. Peren kívül a járásbíróságok főként hagyatéki ügyekben
jártak el.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
?
Építés
éve: ?
Stílusa:
?
Funkciója:
bíróság
|
 |
Batthyány tér |
|
|
 |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
