|
Ha ez az ipari épülettömb valahol a külvárosban lenne, talán fel sem
figyelnénk rá. Itt, a Margit híd budai hídfőjénél meglepő látvány,
és ékesen tanúsítja a város utóbbi 100 év alatt bekövetkezett óriási
fejlődését.
| |
Fényképalbum |
|
Az első budai lóvasútvonal 1868 május 18.-án nyílt meg, a Lánchídtól
Újlakig tartott. Nemsokára újabb vonalakat nyitottak meg, a
Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1888-ig a lóvasúti üzem céljaira
nyolc kocsiszínt építtetett, köztük a Pálffy (ma Bem József) utcait.
Egészen bizonyos, hogy nemcsak a Margit híd, de a Ganz-féle vasgyár
közelsége is is indokolta a kocsiszín idetelepítését. Az új telepet
csakhamar bővíteni kellett, a századfordulón már 39 villamoskocsi
elhelyezésére és karbantartására volt alkalmas.
A villamos energiát a közlekedés működtetéséhez a Pálffy-telepen
1896-ban létesített áramfejlesztő biztosította. A telepet
folyamatosan bővítették. Erre nagy szükség is volt, mert a Budapesti
Helyiérdekű Vasutat is az itt termelt árammal kellett működtetni.
Egy 1920-ban készült felmérés szerint a Pálffy áramfejlesztő telep
látta el el árammal a felsővezetékes vonalakat Budán Kelenföldtől
Óbudáig, Pesten Rákospalotáig. 1931-től a telep áramfejlesztését
megszüntették, azóta áramátalakítóként üzemel.
A zárványszerűen beékelődött ipartelep felszámolásával a harmincas
évek óta foglalkoztak. Megszüntetésére 1945 után a súlyos háborús
sérülések ellenére sem gondolhattak, hiszen akkor a megrongálódott
sínhálózat és a ronccsá vált kocsik helyreállítása volt a
legfontosabb.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Hild József
Építés
éve: 1851-1905
Stílusa:
Neoreneszánsz
Funkciója:
Templom
|
 |
Margit híd budai
hídfő |
| |
  |
 |
Henger utca |
|
|
(5 perc, 200m) |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
