|
A kiépített, világítással ellátott, szép ásványi képződményeket
rejtő háromszintes barlang jelenleg
ismert hossza 2201 méter, teljes függőleges kiterjedése 50,4 méter.
| |
Fényképalbum |
|
1930 őszén, a Zöldmáli út egyik telkén kőfejtés közben bukkantak egy
szűk, mélybe vezető nyílásra. A telek tulajdonosa, Miklóssy Géza
gyógyszerész értesítése alapján kezdte meg a feltárásokat a
Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangász-csapata. Az
ideiglenesen betömött lyukat 1930 szeptember 20-án ismét
felnyitották, ahol Kessler Hubert és Futó András megkezdték a
feltárást. Nemsokára dr. Kadic Ottokár, a Földtani Intézet
Főgeológusa, Magyar Barlangkutató Társulat főtitkára is felkereste a
barlangot, és elvégezte első tudományos vizsgálatát, felmérését.
Ekkor derült ki, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott
mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből
ismert kalcit, hanem az aragonit, amely a melegvízből válik ki. Ez,
valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes
eredetét.
A kutatók szorgalmazták ugyan a mihamarabbi szélesebb körű feltárást
és a hely idegenforgalmi bevezetését, de a megvalósulásra több mint
50 évet kellett várni. Ugyanakkor a felfedezést követő időkben a
közvetlen bejáratot látogathatóvá tették a telek tulajdonosának
beleegyezésével, hogy a kutatók visszatérve biztonsággal
tekinthessék meg a barlangot; a szűkületeket átvágták, az
omladékokat részben kihordták, részben kiegyengették. A hely
kiépítését a második világháború akadályozta meg. Annak befejeztével
a Kinizsi Természetbarát Egyesület folytatta a kutatómunkákat.
Palánkai János vezetésével 1958-ban az Óriás-folyosó nevű
barlangrész átbontásával egy érintetlen, főleg gipszképződményedben
gazdag szakaszt fedeztek fel. A felfedezett szakasz 20 év múltán
váratlanul beomlott, s csak a barlangrendszer teljes kiépítése után
vált ismét látogathatóvá.
1973-ban a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató
Szakosztálya 80 méter hosszú járatszakaszt tárt fel. 1974-ben
megkezdődtek a módszeres feltárási munkák is. Először a Barlang u.
10. sz. telekről, az eredeti bejárattól 20 méterre, 4.5 m átmérőjű,
45 m liftaknát mélyítettek, amelyeknek alsó vége a Hosszú-folyosó
mellé ért le és azzal két rövid mesterséges táró köti össze. Ezt
követően a Pusztaszeri út és a Felső Zöldmáli út sarkáról 60 méter
hosszú lejtős tárót képeztek a Ferencvárosi terembe, majd onnan a
Hosszú-folyosóra, végül megkezdték a barlang belső szakaszainak
kiépítését betonjárdák, lépcsők létesítésével. A Hosszú-folyosó egy
részét a járattalpat kitöltő agyagréteg eltávolításával tették
járhatóvá. Végül elkészült a barlang elektromos hálózata és
világítása is. A munkáatok 1980-ra fejeződtek be, de a fogadóépület
csak 1985-ben készült el. Az ünnepélyes megnyitóra 1986. október
23-án került sor. 1990-ben a klimatológiai kutatásoknak köszönhetően
megkezdték a barlangterápiás kezeléseket: a barlang magas
páratartalmú, pormentes levegője egyéb tényezőkkel együtt, kedvező
hatású a bronchitiszes, asztmás megbetegedésekre.
A Szemlőhegyi-barlangtól nyugati irányban, a Törökvész út 65. számú
teleknél nyílik a Ferenchegyi-barlang, amelyet szintén a hévizek
alakítottak. A barlangot természetvédelmi okokból csak a
barlangkutatók látogathatják.
Somorjai Ferenc
A túra időtartama kb. 40
perc.
Nyitva tartás: kedd kivételével minden nap, 10-től 16 óráig |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Felfedezője:
Miklóssy Géza
Felfedezés
éve: 1930
Kiépítése:
1974-1986
Funkciója:
barlang
|
HIRDETÉS
|
