Óbudai Selyemgombolyító

Az óbudai lakótelep magas házainak gyűrűjében különös alakú, vonzó megjelenésű épületet fedezhet fel az arra sétáló. Az ovális alaprajzú épület története a XVIII. század végére nyúlik vissza, amikor Óbudán létrehozták a Monarchia selyemiparának kísérleti telepét II. József támogatásával.

Fényképalbum

1780 és 1782 között hatemeletes, speciális rendeltetésű épületet emeltek a filatórium céljára Fachini Pál tervei szerint olasz építőmesterek a luccai selyemcérnázó üzem mintájára. A filatórium selyemcérnázó és fonóüzem, amelyben a selyemáru szövéséhez szükséges fonalat készítették elő. A filatóriumot patak mellé telepítették, hogy vízi energia biztosítsa az orsókat forgató kerék meghajtását. A kis esésű patak csak nagy üggyel-bajjal tudta a II. József jelenlétében ünnepélyesen felavatott gépezetet elindítani, ezért duzzasztógátak építését határozták el. A nagyméretű épület ma már nem áll, de emlékét a duzzasztáshoz épített "Filatori-gát" elnevezés őrzi.

1785-ben kezdett termelni a mai napig is fennmaradt deglomeratorium, közismertebb nevén selyemgombolyító. A különös alaprajzú épületben Mazzucato Ágoston velencei szakember új találmánya szerint gombolyították le a szálakat a gubókról. Mazuzuco tervvázlatai és útmutatása alapján az építészeti terveket Tallherr József készítette.

Az épület földszintjén negyven katlan működött, az emeleten tonnaszám tárolták a gubót. A velencei szakember alapította selyemfonó iskolában az ország minden részéről összegyűlt negyven fiatal munkás tanulta a gombolyítást. A maga korában híres két épület az 1800-as évek elejéig működött, a filatóriumot később lebontották, a selyemgombolyítóban pedig lakásokat alakítottak ki. A belső munkatermeket válaszfalakkal szobákra osztották, a lakások egyenként megközelítése érdekében a belső udvarban vasszerkezetű függőfolyosót alakítottak ki. Az épület több nyílását befalazták, a bejárati íves lépcső egyik karját elbontották.

A Selyemgombolyító 1950 körül

Az elhanyagolt, elcsúfított épületet 1955-56-ban restaurálták a szerencsésen fennmaradt eredeti tervek alapján. Valószínűleg különleges külsejének, valamint feltűnően jó állapotának és viszonylagos gondozottságának köszönhető, hogy a környezetében lévő korabeli épületek bontásakor megkímélték. Az egyemeletes, szép arányú, ovális alaprajzú épületen körben 24 sima kőkeretezésű ablak van. Az épület rövidebb homlokzatán kétkarú szabadlépcső vezet az emeletre. Ez adja meg a klasszicizmusba hajló késő barokk, illetve copf stílusú ház oly megnyerően kedves, hívogató hangulatát. Egyik jeles német ipartörténész-kutató szerint az épület az úgynevezett "forradalmi stílus" valószínűen egyetlen építészeti emléke Közép-Európában.

Az épületegyüttes legutóbbi felújítása során a nyitott udvart lefedték, a jellegzetes kéményeket elbontották.

Somorjai Ferenc