|
Újpest települést 1840-ben Gróf Károlyi István alapította, saját
uradalma területén. A község fejlődésével szükség volt iskolákra is;
először az elemi iskolák alakultak meg, majd a szakiskolák, később a
középiskolák is.
| |
Fényképalbum |
|
A két tanítási nyelvű iskola elődje az újpesti faipari szakiskola
volt, mely 1895-ben, egy bérházban kezdte meg működését. A város már
1911-ben elhatározta, hogy új épületet építtet az intézménynek, de
az első világháború megakadályozta ennek a tervnek a megvalósítását.
1919-ben az iskola a Brassóból átjött fafaragó szakiskolások új
tagozatával bővült ki. Szükség volt az új épületre. A
Kereskedelemügyi Minisztérium és Újpest város képviselőtestülete
tárgyalásainak eredményeképp 1926-ban megszületett a határozat,
felépítik az új iskolát. A város telket biztosított hozzá, a
költségek egy részét is vállalta.
A két tanítási nyelvű iskola elődjét Foerk Ernő műépítész tervezte,
aki számos épület és templom építése mellett az Országház belső
berendezését is irányította, megtervezte a Zágrábi Főpostát, részt
vett a szegedi Fogadalmi templom befejezésében is. Nem véletlen,
hogy 2001-ben a Fővárosi Közgyűlés védett települési értéknek és
védett épületnek nyilvánította. 1927. szeptember elsején
megkezdődött falai között a tanítás, a faipari szak mellett fémipari
szak is indult. A hatalmas épületben az elméleti oktatás helységei
mellett internátus és a fa-és fémipari oktatás számára műhelyek is
helyet kaptak.
A tanulmányi idő három év volt, ennek elteltével a növendékek
végbizonyítványt nyertek, mely munkakönyv váltására, és egy év
szakmai gyakorlat után a mesterség önálló űzésére jogosított. Az
esti órákban felnőttoktatás folyt; ipari továbbképző és képesítő,
továbbá mesterképző tanfolyamokat szerveztek, számos területen.
Az iskola jellegének átalakulása 1934-35-ös tanévben kezdődött, a
fémipar felé tolódott el, 1941-42-es tanévtől kezdve gépészeti
tagozattal működő felsőipari iskolává alakult át, melybe bekerülni
csak komoly felvételi vizsgával, egy év szakmai gyakorlat után
lehetett. 1942-ben költözött épületünkbe a budapesti felsőipari
iskola faipari tagozata is. Ebben az évben alakult meg a sportkör,
az iskolai zenekar, a fiatalok maguk rendezték az udvart esténként
kemény kubikus munkával, kialakították a sportpályát. Az újpesti
gyárak, üzemek, egyszerű újpesti polgárok kisebb-nagyobb
ajándékokkal, a tanulásban használható anyagokkal, szemléltető
eszközökkel, műszerekkel, könyvekkel támogatták az iskolát.
Ezután a második világháború nehéz napjai következtek. Az iskola
dolgozói közül 17 került különböző harcterekre, hárman hunytak el a
bombázások következtében. A háború miatt tűz pusztított, a
vízvezeték szétfagyott, a felszerelés, a könyvek nagy része eltűnt
vagy megsemmisült. 1945-ben az iskolában működött az újpesti orosz
katonai városparancsnokság.
A tanárok és diákok közös erőfeszítése teremtett a semmiből újra
iskolát. A műhelyben először tanulópadok készültek. A gyakorlati
oktatás keretében javították meg a zárakat, kulcsokat, pótolták a
kerítés vasrészeit, rendbe hozták a fűtőtesteket, kazánokat, a
vízvezetéket. Szemléltető eszközöket készítettek. Megkezdődött a
tanítás. Az iskola több átszervezés után felvette az Általános
Gépészeti Technikum nevet. Technikusi oklevelet szerezhetett az a
tanuló, aki a negyedik év végén sikeres képesítő vizsgát tett.
Rádióklub működött az iskolában, szerveztek politikai, sport- és
szórakoztató rendezvényeket. 1951-ben az iskola a Landler Jenő
Gépipari Technikum nevet kapta. A tanulói létszám növekedett, esti
és levelező tagozatok is indultak. Tanfolyamok is voltak, betanító
és továbbképző jelleggel. 1960-ra kikristályosodott az oktatás két
fő ágazata: a gépészet és a híradástechnika.
Az 1970-es évek ismét nagy változást hoztak az iskola életébe. Az
iskola szakközépiskolává alakult, technikusi képzés csak az esti
tagozaton maradt meg. Az 1971-72-es tanévben hazánkban elsőként
nálunk indult meg a számítástechnikai képzés. Az akkori számítógép,
a TPA 1001-es betöltötte az egész termet! A 80-as, 90-es években
háromféle végzettséget is nyújtott az iskola: a második év végén
tett vizsga alapján vagy szakmunkás osztályba került a tanuló, vagy
szakközépiskolai osztályba, ahol a negyedik év végén érettségi
vizsgát tett, de ha az első két évben jól tanult, illetve ha az
alapvizsgán jól szerepelt, technikusi osztályba került. 1985-től,
érettségi után, ötödik év végén, ismét technikusi oklevelet
szerezhetnek a tanulók. 1987-ben a Faipari Technikum felépülése után
helyileg is szétvált a két intézmény, így a mai iskola teljes
egészében birtokba vehette az épületet.
A 90-es években a vállalkozási ismeretek bevezetésével csatlakoztunk
a Junior Achievement amerikai képzési modellhez. Az 1995-96-os
tanévtől kezdődően gimnáziumi osztály is indult iskolánkban. Két év
múlva újabb lehetőséget kaptak a diákok: megindultak a két tanítási
nyelvű osztályok, angol, majd német nyelven is. Ezzel egyidejűleg
kibővültek a külföldi kapcsolatok is, Ausztria, Németország, Anglia,
Skócia, Írország a nyári táborozások, szakmai látogatások,
kirándulások célpontja. Jelenleg 1100 diák tanul az épület falai
között, felnőttoktatás is folyik. Az 1995-96-os tanévtől lehetősége
van az érettségivel rendelkező fiataloknak, hogy nappali tagozaton
egy év alatt számítástechnikai szoftverüzemeltetői szakképesítést,
két év alatt gépipari illetve műszaki számítástechnikai technikus
képesítést szerezzenek. A színvonalas szakmai és közismereti
oktatáson kívül számtalan lehetőség van a szabadidős programokon
való részvételre, szakkörök, sportkörök működnek, iskolaújság
szerkesztés, Internet használat, stb. színesíti az iskolai életet.
Kollár András
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Foerk Ernő
Építés
éve: 1926
Stílusa:
?
Funkciója:
iskola
|
 |
Szakorvosi
rendelő |
| |
  |
 |
Szakorvosi rendelő |
|
|
   |
|
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
