|
A Könyves Kálmán Gimnázium múltja elválaszthatatlan Újpest
történetétől, melyet földesúri elhatározás indított el. Károlyi
István gróf 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy káposztásmegyeri
portáján a "fertályokra" osztott földből bárki telket bérelhessen
szőlőültetés céljából. Az első házat Mildenberger Márton építette
1832-ben.
| |
Fényképalbum |
|
A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett település községgé
szervezése 1840-ben történt meg. A település néhány évtized alatt az
akkori Magyarország negyedik legnagyobb ipari várossá fejlődött. A
fejlődés csakhamar elodázhatatlan követelményeket támasztott a
művelődés területén is. A boldogulás egyik előfeltétele az iskolázás
lett. Kezdetben a vallásfelekezetek indítanak elemi iskolát,
1869-ben a község létesít elemi iskolát, felekezet nélküli
jelleggel.
1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiú-iskola létesül. Már
1864-ben megszervezik az újpesti iparos tanoncok vasárnapi
iskoláját. 1895-ben faipari szakiskola nyílik, a mai Fa- és Fémipari
Szakközépiskola őse. Újpest középiskolásai ebben az időben Pestre
jártak tanulni. A közlekedést lehetővé tette az 1866-ban a Kálvin
tér és Újpest között létesített lóvasút.
Mindezek ellenére a pesti iskolák telítettsége miatt szükség volt
egy helyi gimnázium felállítására. Többszöri kísérletezés után 1905.
július 29.-én határozatilag kimondta a gimnázium létesítését a
községi képviselő-testület. Ugyanezen év szeptember 4.-én meg is
nyíltak az iskola kapui. Teljes kifejlődése az 1911/12. tanévben
fejeződött be, nyolcosztályos főgimnáziummá vált. A főgimnázium
elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. A főgimnázium
megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt,
birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig
egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó
használata tehát mintegy rangot jelentett, öntudatot is kifejezett.
Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze
háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát,
amilyennel az országban több, sokszázéves település rendelkezett.
Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest
alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája.
Az iskola épülete a két világháború között
Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emeljünk ki. Az első
énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája. Nevének
történelmi súlya jelképi erővel idézi mindazoknak a kiváló
tanáregyéniségeknek emlékét, akiknek munkája a letelt háromnegyed
évszázad folyamán művelődésbeli rangot és társadalmi megbecsülést
szerzett az intézetnek. Az iskolában tanított 1911-12-ben Babits
Mihály, a híres költő is. Újpesti élményeit Kártyavár című
regényében fogalmazta meg.
Az iskola mai otthonába a Wenetziáner utcai épületből 1914-ben, az
első világháború évében települt át. A tervező műépítészek, Tory
Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül
folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták
kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső
részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi
magyar címer.
1945 után az iskolaügy területén az új korszak egész
iskolarendszerünket érintő változásokkal kezdődött. Az általános
iskolák bevezetésével (1945, 1946) alsó- és középfokú iskolázásunk
teljes szerkezeti felépítése átszerveződött. A legnagyobb szervezeti
változáson a középiskola esett át, elvesztette alsó négy osztályát.
1956 fegyveres harcaiban a gimnázium épülete ágyúlövésektol tetemes
károkat szenvedett. A helyreállítás során az épületet kibővítették:
a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három
hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az
utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt
hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely
létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és
megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.
Forrás: az iskola honlapja
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
?
Építés
éve: 1904-1905
Stílusa:
?
Funkciója:
iskola
|
HIRDETÉS
|
