Újpesti Városháza

A régi Község háza 1845-ben közadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén. Az építkezéshez a földbirtokos gróf Károlyi István 200 pengő ajándékkal, valamint jelentős mennyiségű égetett téglával járult hozzá. 1874-ig szűk anyagi viszonyok között, rendben üléseztek a képviselők, de 1874 tavaszán helyi zavargások a községháza felgyújtásáig vezettek. A zavargások után a községházát felújították és az épület még negyedszázadon keresztül adott otthont Újpest elöljáróságának.

Fényképalbum

A lakosság gyarapodásával, az ipar és a kereskedelem ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan, Újpesten folyamatosan nőtt a hivatalos ügyek száma, így tarthatatlanná vált a Községháza fejlesztésének kérdése, vagy új Községháza építésének ügye. A képviselőtestületben felvetették egy "modern igényeknek és a község páratlanul rohamos fejlődésének megfelelő" községháza felépítését.

Zsoldos János közigazgatási jegyző érvei alapján az új Községháza helyét az István téren jelölték meg. A telek tulajdonjogának tisztázása érdekében Gróf Károlyi Sándor nyilatkozatot adott ki, hogy a Szent István tér tulajdonjogáról lemond és annak a község nevére való bejegyzéséhez hozzájárul.

A szűkre szabott határidő és az ellenzéki sajtó kétkedései ellenére akadtak építészek, akik vállalták a kemény feltételeket. Az újpesti községháza tervpályázatára öt pályázat érkezett. A pályázatot, illetve az idő közben 800 koronára emelt első díjat az 'Évszázados múlt után' jeligével ellátott munka nyerte. Alkotói: Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin, a korszak ismert építészei voltak.

Az István út 1903 körül (kép: villamosok.hu)

A községi elöljáróság a talajvizsgálatokat követően kiírta a pályázatot az építés kivitelezéséhez szükséges munkálatokra. Az ajánlatok beadására mindössze három hét határidőt szabtak. A feltételek közt igen figyelemre méltó, hogy a bizottság Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő indítványára elhatározta: a munkálatokra beérkező ajánlatoknál azokat a vállalkozókat részesítik előnyben, akik újpesti munkásokat foglalkoztatnak.

A kiviteli pályázat lezárását követően alig egy hónappal: 1899. május 13-án végre megkezdődhetett az építkezés. Szokatlan sebességgel haladt a munka, olyannyira, hogy az Újpesti Hírlap május 28-i számában már arról tudósít, megjelent az első postai levelezőlap az épületről. Már javában folytak az építési munkálatok, amikor a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járásbíróságot. A lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Hamarosan megszületett a döntés, hogy a Királyi Járásbíróságot az új községházán helyezik el. Az új községháza hihetetlen gyorsasággal épült: alig egy esztendővel az építkezés megkezdését követően - 1900 nyarán -, a kivitelező jelentette, hogy kész az épület átadására. Néhány apróbb változtatás és a hivatal berendezése, felszerelése azonban még hátra volt. 1900. októberétől az új községháza valamennyi hivatali helyiségben fogadták az ügyfeleket.

A Városháza 1914 körül