|

1887-ben nyílt meg Erényi Ullmann Lajos által építtetett és Quittner
Zsigmond tervezte Centrál Központi Kávéház. A kávéház valóban
központi helyen állt, kulturális intézmények, újságszerkesztősé-gek,
nyomdák környezetében és az ide betérő emberek lelkében is. Már ez
is arra predesztinálta, hogy Budapest szellemi életének központja
legyen.
| |
Fényképalbum |
|
A régi Centrál Kávéház belsőépítészeti kialakítását a század első
évtizedeiben a historizáló eklektika jellemezte. A berendezésben
szerepet kaptak a thonet székek, öntöttvas lábakon álló márvány
asztalok, perzsaszőnyegen plüssfotelek, angol klub bőrgarnitúra
néhány pálma társaságában, a falon városfotók, grafikák és tükrök,
az asztalokon nemes vonalú kerámiák.
Egykor éjjel-nappali nyitva tartás mellett festők, építészek,
szobrászok, újságírók, színházi emberek, fotósok, muzsikusok,
művészettörténészek, orvosok, egyetemi tanárok otthona,
törzskávéháza volt. 1905-től Mészáros Győző vette át a kávéház
vezetését, aki nagy súlyt fektetett a kávéház szellemi életére. A
kávéház ekkor élte fénykorát. Tudósasztala körül vitázott többek
között Gombócz Zoltán nyelvész, Eckhardt Sándor művészettörténész,
Szekfű Gyula és Hóman Bálint történészek. A Centrál Kávéház
nevezetes Kerek Asztala körül szerkesztette Kiss József a Hét című
újságot, innen indult el, majd ide tért vissza 1920-ban a New York
Kávéházból a Nyugat című folyóirat.
Törzsvendég volt itt Ady, Karinthy, Móricz, Babits, Osvát,
Kosztolányi, Krúdy, Ignotus, Szabó Lőrincz, Tóth Árpád, Kaffka
Margit, később Illyés Gyula, Tamási Áron, Veres Péter - hogy csak
néhányat említsünk az akkori szellemi életének nagyjai közül. 1940
és 1944 között a Centrálban működött a Bólyai Akadémia irodalmi és
társadalomtudományi baráti kör Püski Sándorral, Féja Gézával. A
második világháború után a Centrálban szerkesztették az első
irodalmi folyóiratot - az Újholdat - így lettek a kávéház
törzsvendégei Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky, Szabó Magda, Mándy Iván,
Örkény, Ottlik, Hubay, Devecseri Gábor, Somlyó György. 1949 július
2-án - az államosítás évében - végleg bezárt a Centrál, és
elkezdődött az egykori híres kávéházhoz méltatlan, hányatott sorsa.
A Kávéház fénykora után a hely előbb a metróépítő munkások
étkezdéje, majd az ELTE Eötvös Klubja lett. Az 1990-es években mint
játékterem üzemelt, miközben állaga egyre romlott. Végül több, mint
50 év után Dr. Somody Imrének köszönhetően ismét a régi fényében
ragyoghat ez a páratlan hangulatú hely.
 |
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Quittner Zsigmond
Építés
éve: 1887
Stílusa:
eklektikus
Funkciója:
kávéház
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|