|
A mai tér északi részén állt az egykori erőd a dunai átkelőhely és a
Duna-Tisza közén át keletre vezető útvonal kiindulásának
biztosítására épült, feltehetőleg a IV. század elején.
| |
Fényképalbum |
|
A rómaiak ugyan csak a Duna jobb parti részét szállták meg, de a bal
parton is ellenerődöt emeltek a népvándorlás során kelet felöl jövő,
ismétlődő támadásokkal szemben. Anonymus szerint a vár a honfoglalás
idején még viszonylagos épségben volt. Nem véletlen, hogy
meghatározó szerepet játszhatott a középkori Pest kialakulásában.
A római korban Pest mocsaras sziget volt, a Duna egy ága vette
körül. Ez a Margitszigetnél hagyta el a fő ágat, és a mai Boráros
térnél egyesült ismét a Dunával. Ez a természetes védelem és a jól
belátható sík vidék tette alkalmassá a területet erőd építésére.
A hely kiválasztását politikai okok is indokolták. Ősidők óta itt
volt az Alföldre vezető út révátkelője, melyet római kereskedők is
használtak. Szemben a Gellérthegyen az illír-kelta eraviszkuszok
törzs-szervezetének székhelye, a Tabánban kiterjedt fazekasnegyedük
található. Itt egy római postaállomás is működött.
De a helyőrség feladata nem korlátozódott kizárólag a határ
őrizetére és védelmére. Bár a barbárok haddal nem sokszor léptek
Pannónia földjére, de rablóbandák rendszeresen törtek be. Ezek féken
tartása és a kereskedelem zavartalanságának biztosítása is a
katonaságra hárult. Ezzel kapcsolatban a csempészet meggátlása is
feladatuk volt, melyet Commodus császár nagy számban fennmaradt
burgus feliratai külön kiemelnek.
Az erődítmény romjaira az első Erzsébet híd építésekor, 1898-ban
bukkantak, további részleteit pedig az 1930-as években tárták fel.
1971-ben süllyesztett térszintű szabadtéri múzeumot létesítettek,
melyben az ellenerőd északi falát láthatjuk egy patkó alakú
tornyával. A fal folytatását és a másik tornyot vörös színnel
jelezték a betontalapzaton.
Contra-Aquincum táborát a II. század elején, valószínűleg Traianus
uralkodása alatt építették fel. Kinézetét nem ismerjük, de Bertalan
Vilmos ásatásaiból kitűnt, hogy déli fala megegyezett a későbbi
erődével, ám annál nagyobb volt, így a tábornak is nagyobbnak
kellett lennie. Erre lehet bizonyíték egy hypocaustum, melyet az
egyetem építésekor tártak fel és kívül esik a későbbi erőd
területén. Kapujának nyomait a déli falszakaszon találták meg.
Építésére vonatkozóan egyetlen bélyeges tégla került elő, a cohors
pr(ima) T(hracum) jelzésével. Ilyen téglákra leltek Szentendrén is,
az ottani erősség kőből való átépítésének idejéből, a II. század
elejéről. A cohors VII Breucorum Antoniniana téglája már későbbi
építkezést jelez. Az Antoniniana jelző a téglát Caracalla (211-217)
vagy Elagabal (218-222) korába helyezi.
Kr. u. 223-ban a collegium Victorianorum építtet konyhát a császár
üdvéért, mely egy fanum (nem római istenség temploma) melléképülete
volt. Az ezt megörökítő feliratot a Curia utca 2. szám alatti ház
bontásakor találták. E kor fontos lelete Marcus Aurelius portréja.
Eredetileg a tábor szentélyében állhatott; lelőhelye mégis az
északkeleti saroktorony, ahol építőanyagként használták fel. A
korszakból éremlelet csak szórvány emlékként került elő. Csak
Hadrianus és Alexander Severus pár érméje ismert a területről.
Somorjai Ferenc
A területet 2010-2011
között felújították. Ennek során a felület nagy részét kővel burkolták
le. A római erőd falmaradványai a felszín alatt kialakított teremben
kaptak védelmet, amelyet a tér padlójába épített üvegablakokon
keresztül tekinthetünk meg (lásd:
Március 15. tér).
|
HIRDETÉS
 |
Március 15. tér |
| |
 |
 |
Március 15. tér |
|
|
  |
|
|
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
