|
A londoni székhelyű The Gresham biztosítótársaság hajdani budapesti
otthona Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei szerint épült
1906-ban. Díszes homlokzatával, domborműveivel, pávás rajzú szép
kovácsoltvas udvari rácsaival a szecesszió egyik legjellemzőbb
példája fővárosunkban. Földszintjén, a volt Gresham kávéházban
jöttek össze a két világháború között azok a haladó szellemű
képzőművészek, művészettörténészek és műgyűjtők, akiknek
asztaltársaságát később Gresham-körnek nevezték. Az épületet
2003-2004-ben felújították.
| |
Fényképalbum |
|
A Gresham-palotában Budapest egyik legdrágább luxushotelje működik,
és a csillogás mintha kissé elhomályosítaná a ház igencsak érdekes
múltját. Márpedig Mányai Csaba és Szelke László szerint igen nagy
baj volna, ha a jövendő korokban, a főváros egyik legizgalmasabb
épületét úgy említenénk csupán: a múlt látványos darabja, amelyet,
lám milyen ügyesen hasznosít a jelen. Hogy ez ne így legyen, A
Gresham világa címmel könyvet írtak a palota történetéről, az egykor
abban élők, és az abban működő intézmények szellemiségéről. Azt
mondják, elsősorban az ragadta meg őket, hogy Budapest egyik
legszebb, szecessziós épülete az angolszász szellemiségű, liberális
politika gyújtópontja és központja volt. A Greshamben helyet kapott
kávéházban találtak egymásra a progresszív szellemiségű politikai
gondolkodók és képzőművészek is, még az épületben működő kabaré is
érzékeny politikai tényezőnek számított a múlt század
húszas-harmincas éveiben, a lakók némelyikéről nem is beszélve.
A Rakpiac (ma Roosevelt tér) 1900 körül
A Gresham helyén az egykori Nákó-ház állt
A két szerző, az épületet felújító cég kérésére, biztatására hat
évig búvárkodott a könyvtárakban, levéltárakban, filmarchívumokban,
próbált megszerezni minden fellelhető érdekességet a Gresham-palota
múltjáról.
A Nákó-ház 1903-ban, a Gresham
Biztosító Társaság tulajdonában
A Gresham helyén a Nákó-ház állt egykor, ez volt Pest első palota
jellegű bérházainak egyike, talán legmonumentálisabb magánépülete.
Helyére épült 1904 és 1906 között a Gresham-palota, mégpedig
Quittner Zsigmond tervei alapján, az angol Gresham Életbiztosító
Társaság mintegy 3 millió koronájából.
Az épület Budapest egyik legnagyobb összterületű lakóháza volt (12
ezer négyzetméter) egyedi burkolólapjait a Zsolnay-gyárban
készítették, üvegablakait Róth Miksa tervezte. Az első világháború
után nyitotta meg kapuit földszinti termeiben a híressé vált
Gresham-Venezia kávéház, 1921-től, Mérleg utcai pincehelyiségében a
Nagy Endréhez, később Békeffy Lászlóhoz köthető Pódium kabaré.
Itt kapott helyet az 1923-tól működő, Rassay Károly által jegyzett,
és a polgári liberális ellenzék legfontosabb sajtóorgánumának
tartott Esti Kurír szerkesztősége. A ház lakója volt többek között
Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc, valamint több színművész, így
Csortos Gyula, Turay Ida, Egri István, Náray Teri.
Később, a világháborúban nagyon megrongálódott az épület, a
helyreállítás többnyire barbár módon történt. A háború után a lakók
többsége kicserélődött, a hatalmas lakásokat leválasztották, az
épület állaga egyre jobban romlott. Mígnem 1988-ban az V. kerületi
önkormányzat képviselő- testülete úgy határozott, hogy a Gresham
palotát eladja. Az elhatározást bő évtizedes jogvitasorozat követte,
a helyzet mára megnyugodott, és rövidesen megnyitja kapuit a Four
Seasons Hotel Gresham Palace.
A Mányai–Szelke szerzőpáros kötete furcsa, műfajtalan könyv.
Szándékosan az, mondják. Hagyták ugyanis, hogy érdeklődésük,
szimatuk vezesse őket, nem kívántak minden részletre kiterjedő
kutatást folytatni. Tudták: nem is lehet, hiszen a Gresham körüli
érdekességek többkötetnyi, lexikonméretű könyvet töltenének meg.
Éppúgy regényt lehetne írni a ház építészeti értékeiről, mint a
benne működő kávéház Gresham-köréről, a magyar kabaré atyja, Nagy
Endre regényes életéről, hasonlóképpen Békeffy László életpályájáról
különös tekintettel arra, hogyan jutott a Gresham kabaréjától az
angol titkosszolgálatig. Hosszan lehetne mesélni a házban élő
polgárok, kereskedők szövevényes mindennapjairól, a színészekről,
politikusokról, valamint az elmúlt évtized zavaros vitáiról, és a
ház érdekeit védő Turay Ida áldozatos tevékenységéről is.
– A bevezetőben azt írtuk: amikor 1997-ben megbíztak minket, nézzünk
utána valamelyest az épület múltjának, nem is sejtettük, hogy
valójában egy elfeledett igazgyöngysorra lelünk, amelynek az idők
folyamán szétszóródott gyöngyszemeit egyenként keresgéljük majd egy
ódon, szúette láda alján, hogy újra felfűzhessük egy fonálra –
mondják a szerzők.
Nem tagadják azonban: egy-egy gyöngyszem különösen megtetszett
nekik, ezért fűzték a történetet számukra különösen fontos
személyek, események köré. Úgy gondolták például, ideje visszaemelni
a történelembe és köztudatba Rassay Károlyt és Békeffy Lászlót.
Ezért adták közre Rassay eddig sehol sem publikált feljegyzéseit,
melyeket Horthy emlékiratához írt. Ezért került a könyvbe több
Békeffy-jelenet is.
Mesélik: egy-egy rész kivesézése után rendre elmentek a
Gresham-palotába, és próbálták benne elhelyezni a kávéházat, az
üzlethelyiségeket, beleképzelni a hírességeket. Hogy a ház
különleges tartalommal rendelkezik, az nemcsak a kutatásból derült
ki, de Károly herceg és Diana nyolcvanas évek végén tett
látogatásából is, valamint abból, hogy egy harmincas éveiben járó
kovácsmester a felújítás során azt mondta egy dokumentumfilmben:
életem legfontosabb munkája ez. És ezt jelzik a ház körüli éles
polémiák, valamint a régi lakók mai napig tartó kapcsolata is.
Meglehet: a Roosevelt téren Budapest egyik legcsillogóbb szállodája
várja majd a vendégeket, A Gresham világa című könyv arra hívja fel
a város múltja, kulturális öröksége iránt érdeklődőket: nemcsak a
jelen érdemel figyelmet a Gresham-palota kapcsán.
A Gresham Biztosító Társaság új székháza 1906-ban
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Quittner Zsigmond
Építés
éve: 1906
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
szálloda
|
 |
Roosevelt tér |
| |
 |
 |
Roosevelt tér |
|
|
  |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
