Kossuth téri 1956-os emlékmű

Lugossy Mária szobrászművész alkotásán, az 1996-os évfordulóra felavatott, csúcsán megtört fekete márványból készült emlékműnek az oldalán a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. Azóta a forradalom évfordulóinak estéin minden évben ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, amely november 4-éig lobog.

Fényképalbum

1956. október 25-én kora délelőtt spontán tüntetés kezdődött a budapesti belvárosban. A több száz tüntető elindult, és mire a Parlament elé ért, már több ezresre duzzadt.

A tüntetők közül sokan térre irányított szovjet tankokra másztak, és békés beszélgetésbe elegyedtek a katonákkal. Az összegyűltek párszor elénekelték a Himnuszt és Nagy Imrét követelték. Délelőtt fél 10 környékén egyszerre tüzelni kezdtek a Parlamenttel szemben lévő Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről.

Máig hallgatás övezi, hogy pontosan kik lőttek a hatalmas (szabadságot, változást követelő) tömegbe, amely a golyózáporban, ösztönösen menekülni kezdett.

Úrrá lett a pánik a Kossuth téren. Az emberek keresztül-kasul menekültek, miközben a Parlament előtt álló szovjet tankok az FM felé céloztak, válaszul az őket (is) érő golyózáporra.

Nagy volt a káosz. Ily módon a téren menekülők nem is sortüzet, hanem inkább "kereszttüzet" kaptak. Sokaknak a karját, lábát érte lövés. Mások azon nyomban szörnyethaltak.

Az áldozatok száma a mai napig viták tárgyát képezik. Egyesek szerint 60-70 áldozat, mások szerint 100-150 ember lelte halálát az országház előtt. Persze egy ilyen tragédia kapcsán egy ember élete is sok.

Az alábbi fotón a Kossuth tér szeglete látható, a Rákóczi szobor mögötti terület (ma befüvesített rész. Akkoriban a villamosmegálló építkezési munkálatai folytak ott).