|
A reprezentatív székházat Alpár Ignác tervei alapján 1902-1905
között építették, késő eklektikus stílusban. A XIX. század elején
Magyarország a Habsburg uralkodóház fennha-tósága alatt állt. A
birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től
működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án
létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank látta el.
| |
Fényképalbum |
|
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a megalakuló első
független magyar kormány a jegybanki feladatok ellátását a Pesti
Magyar Kereskedelmi Bankra bízta. Az első világháború
következményeként 1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia
felbomlott, az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki
feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami
Jegyintézet vette át.
Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági
formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke
Popovics Sándor volt.
A Magyar Nemzeti Bank épülete 1905-ben
A központi bank teremtette meg az első világháborút követően
inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát,
a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság
kezelését, irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a
bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás
felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja
a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi
krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A második
világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti
valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését
követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb
méretű pénzromlását produkálta.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus
1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A
nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947
végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő
alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat
felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. A Magyar Nemzeti
Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett
kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított
központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.
1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű
bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa,
fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar
Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar
Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször
módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét,
újraszabályozta feladatkörét.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az
árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel
egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrezsim a sávos
árfolyamrendszerek közé tartozik. Az árfolyamsáv közepét és széleit,
valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben határozza
meg az MNB.
A bank épülete 1906-ban
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Alpár Ignác
Építés
éve: 1902-1905
Stílusa:
eklektikus
Funkciója:
középület
|
 |
Arany János utca |
|
|
M3 |
 |
Hold utca |
|
|
  |
|
|
|
HIRDETÉS
|
