|

A neoreneszánsz stílusú palota 1862-1864 között, Friedrich August
Stüler berlini építész tervei szerint épült.
Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette
programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar
tudományos akadémia felállítását.
| |
Fényképalbum |
|
Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai
kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első
gyűlésben szóvá tette ennek szükséges voltát Máriássy Sáros
vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki
Nagy Pál beszédének, melyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak
ellen, akik elhanyagolják nemzetiségünk és nyelvünk érdekeit.
A közlelkesedésben, melyet a beszéd keltett, Széchenyi a hallgatóság
közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra s ezt
megnyerve „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és
pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi
jövedelmét, melyet 60.000 forintban állapított meg.
HIRDETÉS
Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s
utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlataikat Vay Ábrahám
(8000), Andrássy György gróf (10.000), Károlyi György gróf (40.000)
és még többen; november 8-án a négy első alapító a nádorhoz s az
alsó és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát,
november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság tervének
alaprajzát.
József nádor (aki 10.000 forintot adományozott az akadémiának)
bizottságot nevezett ki ez alaprajz tárgyalására, s ebben Széchenyi
is tevékeny részt vett.
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor
egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak
egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós
Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Az általa
megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel
támogatták.
A bizottság munkálatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést
is megnyerték 1827-ben az alapítást törvénybe iktatták (1825-27-iki
XI. t.-c.). Az országgyűlés ebben a törvénycikkben (A hazai nyelv
művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról)
mondta ki a társaság megalapítását.
A főhomlokzat szobrai az Akadémia eredetileg hat osztályát, a
jogtudományt, a természettudományt, a matematikát, a filozófiát, a
nyelv- és történettudományt jelképezik.
A Duna felöli oldal szobrai a régészet, költészet, csillagászat és
az államtudomány allegóriái. Az épület sarkain elhelyezett szobrok
kiváló tudósokat ábrázolnak: a Dunára nézők Newton és Lomonoszov, a
tér felöliek Galilei és Révay Miklós, az Akadémia utcára nézők pedig
Descartes és Leibnitz. Révay szobrát Izsó Miklós, Lomonoszovét
Palotai Gyula, a többit Emil Wolf készítette.

Az épület Akadémia utca
felöli külső falán látható a Magyar tudományos Akadémia alapítását
megörökítő bronz dombormű, Holló Barnabás 1893-ban készült alkotása.
Azt a jelenetet ábrázolja, amikor az 1825. évi reformországgyűlésen
Felsőbüki Nagy Pál beszéde után Széchenyi István birtokainak egyévi
jövedelmét, mintegy 60 ezer forintot felajánlja a "Magyar Tudós
Társaság" megszervezésére. Javaslatához több felvilágosult
arisztokrata csatlakozott: gróf Dessewffy József, gróf Andrássy
György, Vay Ábrahám, gróf Károlyi György, gróf Esreházy Mihály és
báró Wesselényi Miklós. Ők voltak az Akadémia alapítói.
"Azért építették ezt a házat, hogy benne a nemzet bőkezűségének
hálaemléket, műveltségének csarnokot, tudósainak pentheont, emeljen"
(Arany János). Ennek megfelelően minden elhalt akadémikusról kép
vagy szobor készült, a legnagyobb tudósok, művészek ravatalát pedig
az előcsarnokban állították fel.

Szobrok az épület homlokzatán
Ybl Miklós
pályaterve
Szkalnitzky már legelső
magyarországi szereplésénél Ybl riválisává lesz az Akadémia
palotájának pályázatának kapcsán. Szkalnitzky a bécsi
Politechnikumban és a berlini Építészeti Akadémián végzett, és
egyéves párizsi tartózkodás után Pesten való letelepedésekor, 1860
végén engedélyt kér az Akadémia pályázatán való részvételre. A
pályázat eredetileg zártkörű volt, meghívás alapján a Gerster
Károllyal és Frey Lajossal alkalmi társulásra lépő Henszlmann Imrét,
a bécsi Heinrich Ferstelt és Ybl Miklóst kérték fel tervek
készítésére. Henszlmann megígértette Ferstellel és Ybllel, hogy
akárcsak jómaga, ők ketten is neogótikus épületet terveznek; a
magyar tudós ily módon igyekezett a számára kedves stílusirányzatot
az akadémiai Építési Bizottságra mintegy rákényszeríteni.
1861. február 15-re a pályázók beadták a tervüket, de másnap Ybl
visszavonta sajátját - a kortársak nem tudták, de a későbbi kutatás
kiderítette, hogy nem tartotta be adott szavát és neoreneszánsz
stílusú palotát tervezett. A neogótikát fanyalgással szemlélő
Építési Bizottság bizonyára örömmel fogadta volna tervét, de most
úgy érezték, nincs valódi választásuk. Szkalnitzky klasszikus
ihletésű tervét ugyanis - bár a másik két pályamunkával együtt
vetették alá bírálatnak, állították ki nyilvánosan, és részesítették
díjazásban - a megvalósítandó terv kiválasztásakor soha nem vették
figyelembe.
Ha az Akadémia pályázatán a két építész végül nem is mérhette össze
erejét, részvételük módja -Szkalnitzky rámenős jelentkezése, Ybl
diszkrét visszavonulása - meglehetősen jellemző mindkettőjükre.
Egy újabb fordulat után Friedrich Stüler tervét fogadták el
kivitelre. A berlini építész Szkalnitzky egyik mestere volt; a
fiatal magyart tanította is, irodájában is foglalkoztatta korábban,
így érthető, hogy azzal a kívánsággal lépett föl, miszerint
Szkalnitzky helyettesítse őt az építés vezetésében.
Az Akadémia Építési Bizottsága 1862. január 20-án rögzítette az
építésvezetés feltételeit: Szkalnitzky áll kapcsolatban Stülerrel, a
tervrajzokat szükség szerint átdolgozza; mellette a bizottság
"technikai segédje", vagyis a gyakorlati ügyek irányítója Ybl
Miklós.
Ybl neoreneszánsz tervét, állítása szerint a Lánchíd stílusával
akarta összhangba hozni. Hasonló Stüleréhez, de még romantikus
elemek járták át. Stílusa szinte rokon a kész épületével. [...] Az
építés vezetéséről Stülernek le kellett mondania. Az Építő Bizottság
ezt Yblre és Szkalnitzkyra bízza, akik feladatuknak lelkiismeretesen
és a berlini mester szándékához híven feleltek meg.
Amint a feldunasoron, a Lánchíd s a Dunagőzhajózási Társulat szép
rakpartja mellett elhaladva, az Akadémia építési telkére érünk,
legelőször is a bekerített tér s ennek elején egy csinosan és
könnyed modorban fából és téglából összeállított épület, az építési
iroda ötlik szemünkbe. Ez ideiglenes földszinti kis hajlék, mely egy
pár hét alatt elkészülve, elsőnek hirdette itt a nagy munka
megkezdését, 3 szép teremből áll, melynek egyike Ybl, másika
Szkalnitzky építész, harmadika az építészeti rajzolósegédek számára
van rendelve. [...] Az építészi hosszabbította meg Ybl még 8
nyílással, a Lázár utca felé pedig 15 tengellyel, és még egy
emeletet épített rájuk romantikus stílusban. A tompaszögben megtörő
ház Lázár utcai homlokzatát Ybl az Unger-ház Magyar utcai
homlokzatához hasonlóan, de szárazabban oldja meg.
Ybl Ervin és Sisa József nyomán |
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Friedrich A. Stüler
Építés
éve: 1862-1864
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
középület
|
 |
Széchenyi István
tér |
| |
 |
 |
Széchenyi István
tér |
|
|
  |
|
|
|


HIRDETÉS
|