KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

Az egykori Igazságügyi palotát Hauszmann Alajos tervei szerint építették 1893-1896 között. Stílusa még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá.

A gazdagon tagolt főhomlokzat középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal (Senyei Károly alkotása). Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobrát Fadrusz János mintázta.

A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, három részből áll: középen az ötalakos Bírósági tárgyalást látjuk, a sarokban a Törvényhozás és a Törvénytanítás férfi allegóriáit. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.

A múzeum 1972-ben költözött az épületbe. Gyűjteményeiben mintegy 170 ezer tárgyat őriznek. Az első emeleten A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás a magyarországi népek népművészetét mutatja be.

Látható itt szlovák, rutén, román és székely népviselet éppúgy, mint a szőlőművelés, gabonatermesztés, kovácsmesterség munkaeszközei is. A dísztárgyak a paraszti életforma szertartásait idézik.

A második emeleten Az őstársadalmaktól a civilizációig című egyetemes néprajzi állandó kiállítás az úgynevezett természeti népek kultúráját mutatja be.

Nemes (többek között háromlovas diadalszekérrel, főpárkányon ülő szobrokkal gazdagított) főhomlokzatának timpanonnan záruló portikusza nemcsak díszíti, de össze is fogja első két emeletét. A homlokzatok szobrai Senyei Károly, Fadrusz János, Zala György, Róna József, Donáth Gyula munkái.

A timpanon fölötti háromlovas szobrot eredetileg vörösrézből készítették Steiner Ármin és Steiner Ferenc árcárú gyárában, amely a második világháborúban megsérült. Ezt 1992-ben Madarassy József szobrászművész állította helyre, amelyet 2001-ben avattak fel.

A timpanonban lévő szobrokat Zala György faragta mészkőből, amelyek a bírósági tárgyalást (középen), a tárgyalást megelőző törvényalkotást (balra) és a törvénytanítást (jobbra) szimbolizálják. Ezek fölött vonul diadalmasan a már említett Igazság (Felvilágosodás) istennőjének nőalakja.

A timpanontól balra és jobbra is hat-hat szobor kapott helyet, amelyek végigfutnak az épület tetején. Ezek a művészetet, a tudományt és a kereskedelmet jelképezik férfi és női alakokban. Az épület sarkán álló két-két szobor Róna József és Donáth Gyula alkotásai.

Somorjai Ferenc nyomán

Az épület története

Az Igazságügyi Palota tervezésére Szilágyi Dezső igazságügy-minisztertől Hauszmann Alajos (1847-1926) kapott megbízást 1891. november 7-én, aki 1892. június 11-én terjesztette elő tervezetét. Műleírásában római stílusúnak nevezi az épületet, melynek főhomlokzata teljes egészében - oldalain csak a talapzat és a párkányok - kőből készülnének. Az alapozást betonrétegek adnák, a födém vastartók közötti boltozat, a nagycsarnok és a II. emelet felett vasbeton szerkezet. A Hauszmannal megkötött szerződés második pontjának kiegészítése szerint az egész épületet, de legalább az előcsarnokot, a nagy csarnokot, a lépcsőket és a dísztermet 1896. május 1-jéig köteles készen átadni, hogy a millenniumi ünnepségeket itt tarthassák meg.

Az építési engedélyt - a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hozzájárulása alapján - Pest Város Tanácsa 1893. június 15-én adta meg. A jóváhagyott tervektől csak apró részletekben tértek el a megvalósítás során. A kivitelezési munkálatokat 1893. augusztus 16-án kezdték meg, és 1896. május 1-jén átadták az épületet. A palota teljes költsége 2 454 851,23 forint, melynek törlesztését 1899-ben új törvénnyel, a XXVI. törvénycikkel biztosították. A corvinapergamenre írt zárókőokmányt az épületbe falazták. Hauszmann Alajos érdemeiért megkapta a "Pro litteris et artibus" jelvényt.

Mind forma, mind térképezés szempontjából kétségtelenül az Igazságügyi Palota Hauszmann Alajos egyik legkiválóbb munkája. A feladat hangsúlyozott monumentalitást és ugyanakkor bizonyos tartózkodást írt elő. A négyhomlokzatú (főhomlokzat: Kossuth tér, oldalhomlokzatok: Szalay, illetve Alkotmány utca, hátsó homlokzat: Vajkay utca), 6392 négyzetméter beépített alapterületű és 165 104 köbméter beépített térfogatú épület stílusa neoreneszánsz, barokkos részletekkel, szigorú arányokkal, de ornamentikájában - különösen belül - gyakori a játékosabb vonalvezetés. Szerencsés a tömegek eloszlása, tagolása, elegáns a vízszinteseknek a függőlegesekkel való kiegyenlítése.

Földszinti alaprajz (kép: Fővárosi Szabó Ervin könyvtár)

Kettőzött földszint az épület alapzata; ezen nyugszik az oszlopsorral, portikusszal ékesített és egyben összefogott két emelet. A kapuépítmény, a kísérő pilonok, a homlokzatból előreugró épületrészek, az úgynevezett sarokrizalitok, a háromlovas diadalszekér (triga) és a főpárkányon ülő szobrok együtt alkotják a nemes főhomlokzatot. A belső helyiségek egymásba kapcsolása, különösen a nagy csarnok térkompozíciója nagyszerű. A lépcsők szellemes megoldása, ferde "hídjainak" az óriási árkádnyílásokkal való összhangja építészetünk jeles értéke. Az Igazságügyi Palota klasszikus pátosza, kiegyensúlyozottsága, nemes arányai következtében a kései eklektika egyik értékes képviselője.

Hauszmann Alajos e palotával örökre beírta nevét a magyar építészet és művészet történetébe. Munkásságának negyvenéves jubileuma alkalmából 1914. május 2-án a főhomlokzat jobb oldali pilonja oldalán a mester arcvonásait megörökítő emléktáblát helyeztek el.

HIRDETÉS

Tervezője: Hauszmann Alajos  Építés éve: 1893-1896  Stílusa: neoreneszánsz  Funkciója: középület  Nyitva: Kedd - vasárnap                10:00-18:00  Belépő: 6-26 év - 500 Ft                  Felnőtt - 1000 Ft      (bővebben lásd a honlapon)  Honlap: www.neprajz.hu

	Kossuth tér
	M2
	Kossuth tér
	Kossuth tér

Országház  Kossuth Lajos szobra  1956-os emlékmű  Rákóczi Ferenc szobra  Nagy Imre szobra  Kossuth Lajos tér

Jelenleg nincs ajánlható link!

HIRDETÉS

Az épület homlokzatai

A monumentális épület Kossuth Lajos térre néző főhomlokzata 125 méter hosszú, hatalmas főpárkánnyal, alig látható tetővel. A figurális díszek csak a főpárkány fölött emelkednek ki a tektonikus formákból. A vízszintesen hézagolt s durván, alig faragott alsó és felső földszint adja az épület talapzatát, rajta nyugszanak a felső két emelet, a pilonok és a sarokrizalitok. Az alapzat rusztikája fölfelé az épületen fokozatosan enyhül sima kőfallá. Az alsó földszint a középrizaliton szürke gránit, fölötte a főhomlokzat sóskúti és erdélyi mészkő. Az oszlopok közötti fal vakolt, s a többi oldal is egyszerűbb kivitelű. Itt csak a talapzatot és a párkányokat készítették terméskővel. A főhomlokzat héttengelyes középrizalitjából az emeleten hatoszlopos portikusz lép elő, mely háromnyílásos alépítményen nyugszik, s figurális dísszel ékes timpanont hordoz. Fölötte hatalmas, de tömegében és ornamentálisan is tagolt attika uralkodik, mely középen és a szélein előugrik, talapzata az érctrigának és a két trónoló férfiaktnak.

A hármas főkapu a földszinten a fal mélyén fekszik, fölötte félkör alakú ívmezők (lunetták), külső köríveiket csak zárkő hangsúlyozza. A kapuzat két szélén, a falon díszes keretezésű, csigavonalas (kartusszerű, volutás) foglalatú márványtábla, felül oroszlánfővel. A portikus oszlopai mögött a díszterem. A kiemelt kapuzatot az épület egész magasságában egy-egy tengelyes beugrás köti össze a pilonokkal, ez utóbbiak fölfelé keskenyedve függőleges jellegükkel ellensúlyozzák a palota vízszintes nyugalmát. A két pilon falazása a főpárkányig vízszintesen hézagolt, majd áttört, kővel burkolt. Az első és a második emelet ablakát kissé kiugró falazás kapcsolja össze, és mindkettőt lezárja a párkányt helyettesítő füzérdísz, két szélén lecsüngő, oroszlánfejes kartussal. A főpárkány fölött kezdődő pilon szabadon felszökő része nyitott, oldalt oszlopokkal, fent oromzattal lezárt ablakkal, lunettával áttörve. A sima falsíkot gyámokon nyugvó párkány zárja, melynek sarkain sasok ülnek, közöttük a párkányra hajló kartus. Ezen áll a négyszögletes, bábos mellvéddel, kőtömbökkel körülvett terasz. A pilonok között - a középső rizalit mögött - a nagycsarnok attikával övezett bádogfedésű teteje emelkedik ki.

A középrizalittól jobbra és balra visszaugró szárnyak nyolctengelyesek, a sarkokon enyhén előrelépő rizalittal, s így a főhomlokzat 23 tengelyes. A zártabb, csupán ablakokkal áttört földszint vízszintesen sávozott, fölötte erőteljes övpárkány. Az első és a második emeletet keskeny, jón oszlopsor fogja össze, ezen belül az első emelet uralkodik. Hatalmas, antik jellegű, erősen tagolt főpárkány zárja le a szárnyakat, rajta attika és az oszlopok fölött szobrok. Az egy-egy tengelyes, kiugró sarkokon az alsó földszint ablakait oroszlánfő koronázza, kétoldalt voluták nyúlnak ki belőle, fölötte erkély. A felső földszint ablakait előugró, magas oszlopszékek határolják. Két-két hatalmas jón oszlop foglalja össze az első és a második emelet nyílásait. Az első emelet ablakai félkörívesek, maszkos zárkővel, a második emeletét viszont két voluta osztja három részre. Az oszlopokon szoboralakok állnak. A sarokrizalitokat kartuskeretes táblákkal, volutákkal tagolt, kockaszerű, díszes felépítmény zárja le, párkányain, a sarkokon maszkos, legördülő vonalú kartusok, fölöttük gömbdíszekkel.

A Szalay, illetve az Alkotmány utcára néző 11 tengelyes oldalhomlokzatok kiképzése szerényebb. Az alsó földszint fölött itt is három függőleges vájatú övpárkány, középen megtört, háromszögletű orommal ellátott kapu. Az első emelet félköríves és a második emelet egyenes, füles ablakait csak zárókövek tagolják, és kissé előreugró lizénák választják el egymástól. Itt a tervező a két emelet között a párkányszerű, sima övet hangsúlyozta. Csak a sarokrizalit első emeleti ablakai mellett állnak fél oszlopok, a másodikon itt is voluták osztják három részre a nyílást.

A Vajkay utcára néző hátsó homlokzaton az öttengelyes középrizalit a második emeleten levő dísztermet emeli ki. A három nagy, négyszögletű ablak között korinthoszi falpillérek, fölöttük fekvő, tojásdad nyílások, kartusdíszek láthatók, a szélső ablakok viszont gyámokon nyugvó erős párkányt kaptak. Az öt tengelyt erősen tagolt, tömör attika koronázza.

Az épület belső terei

A főhomlokzat hármas kapuján át előbb egy-egy kis előtérbe, innen a téglány alakú, fehér tónusú, nagy előcsarnokba lépünk, ahol a toszkán-dór oszlopok ünnepélyes hatást keltenek. Gerendafödémes, szürke márványtáblás szigorú kiképzésével, félhomályával a térség ellentéte a nagy csarnok színes márványtól, stukkótól és aranyozástól csillogó pompájának, fényességének. A két csarnok között egy magasabban fekvő, az elsőhöz hasonlóan tagolt, folyosószerű tér közvetít, melyet két oldalán - jobbra és balra - Köllő Miklósnak félkörívet tartó két-két atlétája választ el az épületszárnyaknak pár lépcsővel magasabban folytatódó, felső földszinti folyosójától. Ebből a szintén közvetett világítású, átvezető térből néhány lépcsőfokon jutunk a központi csarnokba, a palota nagyszerű, ünnepélyes harmóniájú építészeti kompozíciójába. A római thermák (fürdők) elemei egyesülnek a függő lépcsőhidak szimmetrikus ferdéivel, a vízszintesek, a függőlegesek és a körívek az átlós irányokkal. Hossza 40, szélessége 18, magassága 24 méter.

Földszintjének keskeny oldalairól indul az alul kiszélesedő főlépcső, a pihenőnél kettéágazik, hogy az első emeletre vigyen. A szemben lévő oldalon viszont a háttérben fölvezet a második emeletre. Aranyozott, korinthoszi fejezetű, fehéren erezett, májszínű műmárvány oszlopok és vállköveik tartják a hatalmas dongaboltozatot, melybe a hosszoldal öt-öt nagy, nyitott oszlopsort összekötő boltíve (árkádíve) vágódik. Mindkét oldalon az árkádoknak csak a három középső téregysége nyúlik a második emeletre, lapos kupola fedi őket, míg négy sarokterük jón műmárvány oszlopoktól tartott emeletre oszlik. Kifelé nyitottak, a második emelet szintjén bábos korlát határolja rajtuk a pihenőt. Hátul bontakozik ki átlósan egymás mögött a második emeletre vivő főlépcső mesterien megoldott rendszere. Még egy alacsonyabb bábos korláttal ellátott második emeleti árkád csatlakozik hozzá, itt nyílik középen a második emeleti díszterem.

A felső földszinttől az első emeletig a lépcsőkorlátot méltóságteljesen fekvő, nagy voluták alkotják, sárga márványból faragták őket, alatta fehér ónix burkolja a falat, az első emelet mellvédje oválisan áttört, feljebb mindenütt köcsögszerű bábok. A nagycsarnok padozata szürke-sárga-fekete márványlapokból áll, a fal fehér, az oszlopfők és a mennyezet részben aranyozva. A fény a két keskeny oldalon árad be a csarnokba.

Az első emeleti előcsarnokból nyílik a díszterem, melynek hossza 18, mélysége 11, magassága 12,3 méter. Keskeny oldalain páholyszerű karzatok, középen, a nagyobb ív alatt előugró erkéllyel, melyet magas széken álló oszlopok választanak el a kisebb félkör alatti terektől. A falakat csiszolt műmárvány lapok burkolják, a quattrocentós pilaszterek három nagy, vakíves mezőre tagolják a hosszabb oldalfalakat. A pilaszterekre támaszkodó gerendán nyugszik a terem fiókos, lapos, aranyozott dongaboltozata. A három nagy utcai ablak alatt az ajtók az erkélyre vezetnek.

A központi csarnok mennyezetfreskója

A stukkóval díszített, fiókos donga közepén Lotz Károly nagy allegorikus festménye látható. Lotz Andrea Pozzónak (1642-1709) a római St. Ignazio templomban levő óriási mennyezetképét vette mintául, de nem a figurális kompozíció tekintetében, hanem az alulnézetben ábrázolt látszatarchitektúra és ennek távlati megoldása szempontjából. Pozzo korai barokk látszatarchitektúrájából Lotz azonban csak a végtelenbe nyíló középtér körüli részeket vette át, elhagyta a nagyszabású csarnokot, és a barokk mozgalmasságot kissé visszafejlesztette.

A központi csarnok mennyezeti freskója (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A bejárat felőli oldalon áll pecsétes pergamenbulla, törvénykönyv, pálmaágak fölött, felhőtalapzaton Justitia, a kompozíció főalakja. Mögötte a nap sugarai mint fehér fénykévék áradnak szét. Lábfejét a rövidülés következtében az alatta gomolygó felhőcsomó eltakarja. Az alak ezáltal még inkább monumentálissá válik, még méltóságteljesebb hangsúlyt nyer. Királynői termetét párhuzamos redőkben aláomló fehér, hosszú, ingszerű alsóruha és vállon csattal megerősített, ujj nélküli felsőruha fedi, mint Athénéét; jobbjában meztelen pallos, baljában magasra tartott mérleg. Justitia két oldalán jobbról az Igazság és a Béke, balról a Bűn és a Megtorlás csoportja úgy épül fel az előtérben, mintha az architektúra figurális folytatása lenne.

A festmény másik hosszú oldalán az igazság áldásos hatásait megszemélyesítő alakok vonulnak föl. Középen a Justitiának megfelelő helyen a Rend, a Bőség és a Dicsőség alakjai harsonás géniuszokkal tornyosulnak. Balról a kereskedelmet jelképező, meztelen Hermész ül kontraposztban, vele szemben pedig csípőre tett kézzel az Ipar allegóriája áll. Az Ipar mögött a Földművelés ülő és az Őstermelés nyugvó alakja. A másik oldalra a Művészet és a Tudomány allegóriái kerültek.

Szöveg: a múzeum honlapja