|

Magyarországon a pénzügyek minisztériumi irányítását először az
1848-as szabadságharc idején szervezték meg, a Pénzügy-minisztérium
1848. május 1-jén kezdte meg működését Kossuth Lajos irányítása
alatt.
| |
Fényképalbum |
|
A szabadságharc leverését követően a pénzügyek irányítása ismét a
bécsi császári és királyi pénzügyminisztérium kezelésébe került, s
Magyarországon csak országos pénzügyi igazgatóságok működtek tovább.
A kiegyezés után 1867-ben megalakulhatott a független magyar királyi
pénzügyminisztérium, amely a közös ügyeket nem érintő pénzügyi
kérdésekben teljes önállóságot élvezett. Az első pénzügyminiszter
Lónyay Menyhért volt. A Pénzügyminisztérium 1947-ben költözött a
József nádor térre, a Magyar Általános Hitelbank korábbi épületébe.
Az államosításokat követően a minisztériumban a korábbi ügyosztályok
helyett főosztályokat hoztak létre, amelyek a tervgazdálkodás
követelményeinek próbáltak megfelelni. A jelenlegihez hasonló
szervezeti kereteket a 60-as évek végén az új gazdasági mechanizmus
bevezetésével teremtették meg, amikor a pénzügypolitika előtérbe
került, a költségvetés bevételeinek és kiadásainak összehangolása
pénzügy-politikai feladattá vált. Az állami költségvetés kidolgozása
mellett a minisztérium tennivalói közé tartozott a pénzügyi
szabályozó rendszer, valamint hitelpolitikai irányelvek kidolgozása
is.
A minisztérium életében ugyancsak meghatározó időszakot jelentett az
adóreform, amelyre 1988-ban került sor. A rendszerváltás révén
teljesen megszűnt a központi irányítás, az Országos Tervhivatal
beolvadt a Pénzügyminisztériumba, s a minisztérium a
gazdaságpolitika egyik legfőbb intézményévé vált.
A Magyar Általános Hitelbank reprezentatív, Alpár Ignác által
tervezett, 1909-1913 között épült, eklektikus-szecessziós-modern
palotája 1948 óta ad otthont a Pénzügyminisztériumnak. A pénzpalota
az egyik legjelentősebb századfordulón épült budapesti
székházépület, Alpár Ignác egyik fő műve. Nehéz elgondolni, de a
föld alatt is komoly építészeti teljesítmény, hiszen két méterrel a
Duna vízszintje alá kellett menni az alapokkal - és a pincékben
kellett elhelyezni biztonsággal szárazon a trezorokat. Így a
lenyűgöző épület egy betonteknőben áll. Az épület méretét jól jelzi:
három belső udvar, két pince, földszint, félemelet, és négy emelet
van, a fölött egy tetősor, a forgalmat négy lépcső, egy
melléklépcső, öt személylift, egy teherlift, és egy páternoszter
lift bonyolította.
A József nádor téri gránitlábazatos homlokzat nem igazán sejteti a
belső könnyedebb megoldásait. A belső előcsarnok falait magyar
ruszkicai fehér márvány és francia eskalette márványtáblák borítják.
Az egykori pénztárcsarnok (ma Nagyterem) kilencosztásos, kereszt
alaprajzú tere márvánnyal borított, a csarnokot sárga és vörösréz
keretekbe ágyazott üvegtető fedi. Metszett, különleges formájú
lámpák és kandeláberek, és egy később beépített díszcsillár teszi
teljessé a terem eleganciáját. A Közgyűlési terem (ma Miniszteri
tárgyaló) barokkos, füzéres, kagylós díszítésű tölgyfa burkolatú,
kandallóval, színes ólom-üvegbetétes ablakokkal az egyik legszebb
terme az épületnek. Az ablakokat Róth Miksa készítette. A tudomány,
a gazdaság és a művészetek allegorikus alakjait jelenítik meg.

A lépcsőházakban és a főbb, általában vezetői vagy közösségi célokat
szolgáló termekben ólomüveg betétes színes üvegablakok díszítik a
teret. A díszlépcsők nemcsak elegánsak, de szép ritmusúak is.
Az építésnél ügyeltek arra, hogy magyar műiparosokkal dolgozzanak.
Így a külső és belső szobrászmunkákat Maróti Géza végezte, ő
készítette a szobrok nagy részét. A József tér és a Wurm utca sarkán
lévő erkély figurális díszeit Telcs Ede, a József téri kocsibejáró
fölötti erkély szobrait pedig Moiret Ödön készítette. A pénztár
üvegfedele Haas és Somogyi munkája, az üvegfestések, ólomablakok és
mozaikok a híres Róth Miksa alkotásai.
|
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Alpár Ignác
Építés
éve: 1909-1913
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
középület
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|