|
Helyén egykor a Redout - színház és táncterem - állt, melyet Pollack
Mihály tervei szerint emeltek 1829-1832 között. Gyönyörű
dísztermében ülésezett 1848-ban egy ideig a népképviseleti
országgyűlés, itt mondta el Kossuth nagy beszédeit. Nem véletlen,
hogy Heintzi, az osztrák városparancsnok, a Buda elfoglalását
megelőző ostrom idején, 1849-ben rommá lövette e nagy emlékezetű
épületet.
| |
Fényképalbum |
|
A jelenlegi Vigadót Feszl Frigyes tervei alapján 1859-ben kezdték
építeni és 1865 januárjában nyitották meg ünnepi bállal. Az első
zenei esemény Beethoven IX. szimfóniájának előadása volt, Erkel
Ferenc vezényletével. Az itt szerepelt művészek sorában többek
között Liszt Ferenc, Wagner, Brahms, Richard Strauss, Bartók és
Kodály neve említhető.
Az egykori Redout
A városképi jelentőségű épület a nemzeti formakincs kialakítására
törekvő hazai romantikus művészet legkiemelkedőbb emléke. Dunára
néző főhomlokzatát az árkádos földszint felett, két oromzattal
lezárt oldalrizalit között, bizánci stílusú ablaksor alkotja,
felette mór díszítősorral és az angol gótikából alkalmazott
bástyatornyokkal.
A különböző stílusjegyek szerves egységben jelennek meg Feszl
alkotásában, és a szobrokkal, domborművekkel meseszerű hangulatot
kölcsönöznek a homlokzatnak. A középrész frízszerű főpárkányán
középen a magyar címert látjuk, tőle balra Nagy Lajos, jobbra Mátyás
király fejszobra van, majd két nagy hadvezérünké, Hunyadi Jánosé és
Zrínyi Miklósé, végül a reformkor két vezéregyénisége, Széchenyi
István és József nádor portréja következik.
Az oldalrizalitok két belső képmása történelmünk két nagy
nőalakjára, Szent Erzsébetre és Szilágyi Erzsébetre emlékeztet, a
két szélső pedig az újjáépítőket ábrázolja: a tatárjárás utáni
második honalapítót, IV. Bélát, a török hódoltság utáni időkből
Vatula Jakabot, Pest város első bíráját.
A Vigadó utcai oldalhomlokzaton Zsigmond és Mária Terézia, a Deák
Ferenc utca felölin pedig Attila és Árpád fejedelem portréit
találjuk. A lépcsőházi mennyezet alatt az oldalfalakat Lotz Károly
falfestményei díszítik, a lépcsőház keleti falán Than Mór nagyméretű
falképe látható.
A második világháborúban megsérült nagytermet a mennyezettől
eltekintve eredeti térképezésében állították helyre. A falpilléreken
lévő szobrok újrafaragott másolatok. A nagyteremben hangversenyeket,
különféle rendezvényeket tartanak, befogadóképessége 660 fő. A
modern kiképzésű kamarateremben 200 ülőhely van.
A Pesti Vígadó napjainkban (kép: Varga Máté) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Feszl Frigyes
Építés
éve: 1859-1865
Stílusa:
eklektikus
Funkciója:
középület
|
 |
Vígadó tér |
| |
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
