|
1241. április 12-ére virradó hajnalon Batu kán tatárjai Muhinál
megsemmisítik a királyi sereget. Béla király a Felvidéken s
Ausztrián át Dalmáciába menekül, öccse, Kálmán herceg pedig Pestnek
veszi az irányt, s a dunai réven át a Dunántúlra siet.
| |
Fényképalbum |
|
A bal parti Pestet és környékét elárasztják a menekülők ezrei. A
súlyosan sebesült Kálmán felhívja ugyan figyelmüket a közelgő nagy
veszélyre, de tanácsát nem szívlelik meg. A javait s vagyonkáját
féltő tömeg a város erődítéséhez kezd: a mai Kiskörűt nyomvonalában
„árkot ásnak, sáncot emelnek és vesszősövényből palánkot
készítenek".
A németeknek a budai Várhegyre való feltelepedésével megritkuló Pest
lakosságát a magyarok töltik fel. A várost a tatár támadás előtt
készített, majd továbbra is fenntartott árok övezi (a mai Kiskörűt
vonalában).
A város kőfala csak 1444-1471 között készül el, nyolc körbástyával
és három kapuval megerősítve. A Bécsi kapu a mai Váci utcában, a
Hatvani kapu az Astoria aluljárónál, a Kecskeméti vagy Szolnoki kapu
pedig a Kálvin téri Kecskeméti utca torkolatánál állott.
Ezek közül a Váci, Hatvani és Kecskeméti kapu négyzetes alaprajzú és
többemeletes volt. Közöttük, ahol a falvonal megtört, félkörös
tornyok helyezkedtek el. Maga a városfal körülbelül 6 méter magas,
nem egészen 2 méter széles volt, és további mintegy 3 méter magas,
60 centiméter széles, pártázatos mellvéd koronázta. Kívülről 4 méter
mély vizesárok vette körül, belülről föld védőművek támasztották.
A fala tetején védőfolyosó készült. A városfal Pest mellett még két
falut is magába zár, melyekből később külvárosok fejlődnek: Bécs
(illetve Újbécs) és Szentfalva (később Szent Erzsébetfalva).
Az 1602-es Russwurm-féle ostrom után alig hagyja el az utolsó
Habsburg-katona Óbudát, Kelenföld felől megérkezik a boszniai pasa
13000 főnyi felmentő hada. Egyik első dolguk az, hogy ismét
elfoglalva a Gellért-hegyet, ott ágyúállásokat létesítenek, honnan
annyira erősen lövik a pestieket, hogy a város őrzésére hagyott
német katonák nappal alig merik kitenni lábukat a szabadba.
Pest városa egy
1758-as térképen
Pest valamelyes
megerősítése elengedhetetlen szükségszerűséggé vált. Giacomo Serra
pápai hadbiztos által erre a célra biztosított 5000 forintból egy
ügyes olasz hadmérnök már 1602 karácsonyára végez az erődítéssel.
Nemcsak a Duna felőli szabad oldalon akad bőven munka, de a
városfalakon kívül körös-körül széles és mély árkot húznak, hogy az
ellenség ne tudjon egykönnyen a közelébe férkőzni. Nem válik ugyan
ezzel Pest jól védhető erőddé, de annyi biztonságot legalább már
nyújt, hogy védett legyen a budai törökök meglepetésszerű
rajtaütései ellen.
Az 1739-1741 között dühöngő pestisjárvány idején karanténnak
használták az akkori Kecskeméti kapu melletti épületet (Kálvin tér
9.), s aki a városba be kívánt lépni, előbb "vendégeskednie" kellett
néhány napot benne. A járvány elmúltával az épület egész
berendezését elégették.
Pesten 1774 óta működött az egykori pesti városfal déli
körbástyájából, a Rondellából átalakított szükségszínház; 18
páholyával, 49 zártszékével, földszinti ülő- és álló-, valamint
karzati állóhelyeivel mintegy 500 nézőt fogadhatott egyszerre.
A pesti városi tanács 1789-ben rendelte el a nagy, majd 1815-ben a
kisebbik rondella lebontását. Utóbbival megszűnt az a helyiség is,
melyben 1790-től a fővárosi magyar színészet talált otthonra.
A városfal maradványai rendre fellelhetők a Kiskörúton, illetve az
azok páratlan oldala mögötti utcákon (Magyar, Ferenczy, Bástya), a
házakban és az udvarokon. Néhány Kiskörúti ház udvarán jelentősebb
középkori városfal maradványok is láthatók - ezek a 21., 23-25.,
27., 29., 33., 41. számú házak -, de például a 7. szám alatti
átjáróház Magyar utcai kapuján kilépve jellegzetes középkori utcában
találjuk magunkat: görbülete követi az egykori fal vonalát, és szűk,
amennyire csak szűk lehet.
 |
HIRDETÉS
 |
Fővám tér /
Kálvin tér |
| |
   |
 |
Fővám tér |
|
|
   |
|
|
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
