|
A Szovjetunió területén hadifogságban eltűnt és elhunyt magyar
katonák és civilek becsült száma közel 300ezer fő. A Budapesten
elesett szovjet katonák száma nagyjából 80ezer fő. A szovjet katonák
emlékének budapesti megörökítéséről 1945-ben született törvény, a
két ország utóbb 1995-ben állapodott meg a hadisírok ápolásáról. A
Szabadság tér tengelyének felső harmadában, 1946-ban állították fel
az emlékművet, amely hirdetni hivatott Magyarország fasizmus alól
való felszabadításának emlékét.
| |
Fényképalbum |
|
A
budapesti Szabadság tér nevében az 1848-49-évi szabadságharcban
részt vett, Magyarország szabadságáért vértanúhalált szenvedett
hősök emlékét őrzi, azokét, akik a tér helyén volt, börtönként
működő
Újépületben (Neugebäude) szenvedtek vértanúhalált. Ezen a
történelmi szobrokkal és épületekkel gazdag helyen állt az
Ereklyés Országzászló, amelyet elbontva, 1950. május 1-én
állították fel a szovjet katonai emlékművet. Ezen emlékmű
létjogosultságát sokan megkérdőjelezik. Egy volt moszkvai nagykövet
szerint 1994-ben még az oroszok is hozzájárultak volna az
áthelyezéséhez.
1991-ben kormányközi megegyezés alapján ez volt az egyetlen
meghagyott szovjet emlékmű, amelynek sorsa elvileg a
megkerülhetetlen, 1995-ben kötött magyar-orosz hadisír egyezmény
alapján jogilag jó eséllyel rendezhető azért is, mert az egyezmény
nem kíván meg az elhelyezéshez közös megegyezést, csupán annak
megkísérlését.
Kedvező alkalom 1994-ben volt az emlékmű áthelyezésére, mikor
Magyarországon járt II. Alekszij pátriárka, az orosz ortodox egyház
feje, aki Borisz Jelcin elnökhöz hasonlóan szintúgy ünnepélyesen
bocsánatot kért a magyar parlamentben az
1956-os magyar forradalom és szabadságharc leveréséért. A
pátriárka fölkereste az
Új köztemetőben a szovjet katonasírokat, és
szóba került a Szabadság téri emlékmű is, hogy talán Solymáron volna
a legjobb helye, az ottani katonai temetőben, ahol a nyugati
szövetségesek emlékműve is áll. A solymári önkormányzat ráadásul
ingyen adta volna a területet, a pátriárka pedig megígérte, hogy
felszenteli az emlékművet.
Amikor a Szabadság téren mélygarázs épült, ideiglenesen elbontották
az emlékművet, ám orosz részről írásos garanciát kértek – és kaptak
– az akkori kormánytól, hogy a munkálatok befejezése után az emlékmű
változatlan formában kerül vissza korábbi helyére.
Az obeliszket egy magyar-orosz bilaterális egyezmény védi, de a
magyar fél - a szerződésben foglaltak alapján - akár egyoldalúan is
felmondhatja a megállapodást. Ebben az esetben a magyarországi
szovjet emlékművet nem lehet párhuzamba állítani a Don-kanyarban
elhunytak tiszteletére emelt temetői emlékművel, hiszen a Szabadság
téren nem találhatók szovjet katonák sírjai.
Az obeliszk apró hiányossága: elfeledtetni kívánja, hogy a
"felszabadító" szovjet hadsereg és a kommunizmus hűséges követői
ezután közel 50 évig megszállva tartották az országot, s korlátozták
mind gazdasági, mind szellemi téren szabad kibontakozását.
|
HIRDETÉS
 |
Hold utca |
|
|
  |
 |
Kossuth Lajos tér |
| |
200m (5 perc) |
|
|
|
HIRDETÉS
|
