|
A Váci utca zajos forgatagában figyelmet érdemelnek a két-három
emelet magasságban elhelyezett domborművek, erkélyrácsok, festett
szobrok, különösen akkor, ha egy-egy neves építész munkáival
találkozunk. A Váci utca 11/A számú, úgynevezett Thonet-ház tervezői
például nemcsak a homlokzat tagolásában és a burkolóanyagok
megválasztásában teremtettek új stílust, hanem a díszítmények
alkalmazásában is. Nem nehéz kitalálni: egy Lechner Ödön által
megálmodott épülettel állunk szemben, amely teljes pompájában
1890-ben készült el.
| |
Fényképalbum |
|
Lechner rendszerint még a legjelentéktelenebb részletek megoldására
is egész sereg elképzeléssel, ötlettel állt elő. Egy esőlevezető
csatorna elhelyezésére, egy éléskamra fekvésére annyi tervet
dolgozott ki, amennyivel más építészek - kis túlzással - egy
törvényszéki palotát felépítettek volna. Szerette a színt, a színes
kerámiát, de még ha egészen beburkolta is vele az épületet, akkor
sem tette azt rikítóvá.
A századforduló idején csökkent vagy teljesen eltűnt a vakolt
felület, helyette viszont egyre gyakoribbá vált a tégla- vagy
csempeborítás. Így nem meglepő, hogy a Thonet-ház homlokzatát -
melynek díszeiről Földes Mária Házdísznézőben című könyvében
olvashatunk - kissé ugyan piszkos, de így is szemet gyönyörködtető
búzavirágkék majolikaburkolat díszíti; ez szerencsére a háborúban
sem sérült meg komolyabban.
A ház további érdekessége, hogy díszítőelemeinek túlnyomó részét
Lechner a reneszánsz formakincséből válogatta: delfinek és
kagylómotívumok, urnákból kiomló virágkötegek és szeszélyes
indafüzérek formájában. Ugyanakkor a párkány alatt, a harmadik
emeleti ablakok között látható gótikus, félkupolákkal fedett
fülkékbe két festett szobrot helyezett, ezek az utca túlsó oldaláról
is jól megfigyelhetők. Egy álló férfi és egy nő erősen megkopott
alakja pillant le a magasból a nyüzsgő Váci utcára.
A Thonet-ház szobrai amellett, hogy élettel töltik meg a nélkülük is
feltűnően változatos és sokszínű homlokzatot, megőrizték a XIX.
század utolsó éveinek hangulatát. Elnézve őket, gondolatban
könnyedén visszarepülhetünk azokba az évekbe, amikor a "tömören
hajlított" fabútorairól világhírűvé vált Thonet Jakab és testvérei
itt rendezték be az akkor már több évtizedes múltra visszatekintő
cég irodáit. A gyár alapítója, Michael Thonet ugyanis még 1819-ben
nyitotta meg első asztalosműhelyét, melynek termékeit először
Közép-Európában kezdték terjeszteni. Az egykori monarchia különböző
nemzetiségű népei voltak az első előállítói annak a sok millió
bútornak, amely néhány évtized alatt Ázsiától Dél-Amerikáig szinte a
világ minden részébe eljutott.
A Thonet-cég fénykorának emlékét nem csupán a Váci utcai ház
homlokzati díszei és kerámiaburkolata őrzi: a régmúlt időket idézik
a harmadik emeleten látható szoboralakok is. Bár fakó arcukat
elrejti a két kis fülke homálya, testtartásuk azt sugallja: ha
emberré válhatnának, következő lépésükkel nem haboznának
leereszkedni a magasból, hogy a Váci utcán végigsétálva ismét
részesei legyenek a hajdani székházban folyó mozgalmas életnek.
Prusinszky István
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Lechner ödön
Építés
éve: 1890
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
lakóház
|
 |
Ferenciek tere |
| |
300m (5 perc) |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
