|
1905. október 30-án indult meg a kereskedés a budapesti Szabadság
téri Tőzsdepalotában, a Magyar Televízió egykori székházában.
| |
Fényképalbum |
|
Budapest reprezentatív tere helyén korábban a Hild János tervei
alapján 1786-ban épült, hírhedt
Újépület
állt. A kaszárnya betöltötte a mai Hold és Nádor, valamint Báthory
és Arany János utcák közti területet, óriási udvarán kocsiversenyt
is rendeztek. Később börtön és az osztrák önkényuralom szimbóluma
lett, itt végezték ki Batthyány Lajost, az első magyar kormányfőt.
A Neugebaudét 1897-1898 között bontották le, s több pályázat után
Palóczi Antal rendezési tervét fogadták el. Ennek nyomán alakították
ki a 4,3 hektáros teret, amelynek két szemközti, meghatározó épülete,
az Osztrák-Magyar Bank (ma Nemzeti Bank) és a Tőzsdepalota
Alpár Ignác
tervei szerint épült.
Alpárt banképítésznek nevezték, e két műve mellett ő tervezte a
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületét (Belügyminisztérium), a
Pesti Hazai Első Takarékpénztárat (Budapest Bank) s a Magyar
Általános Hitelbankot (Pénzügyminisztérium) a József nádor téren. A
Tőzsdepalotára 1899-ben kiírt pályázat első és egyik második díját
is ő nyerte - egyébként minden pályamű historizáló stílusban
készült.
Az első pesti tőzsdét 1854-ben alapították, a Lloyd palotában, a
Széchenyi István tér déli végén. Amikor ezt kinőtték, 1893-ban új palota
építéséről határoztak, amelyhez megvették a Szabadság téri telket. A
tőzsdeépületek mindegyikének nagyterme az épület belsejében van,
felső vagy udvari világítással. Alpár tiszta, világos, szimmetrikus
alaprajzot tervezett, a tőzsdetermeket az emeletre téve. Ez lehetővé
tette a földszinti helyiségek kiadását, a Nádor utcai oldalon
kávéház és távíróhivatal létesült.
A külföldi példákkal szemben a termek a természetes világítás
érdekében az épület két végére kerültek: északra az árutőzsde, mivel
egyenletes megvilágítást kellett adni a nap állásától függetlenül;
ezt öt 9 méter magas ablak biztosította. A tervező délre helyezte az
értéktőzsdét, mindkettőhöz elegáns oszlopcsarnok vezetett. Középen
irodák, tárgyalók, ruhatárak, várótermek, büfék, társalgók és
dohányzók, távíró- és telefonhelyiségek létesültek.
Az öt udvar révén minden helyiség természetes fényt kapott. A palota
145 méter hosszú, 41-61 méter széles; ez volt Európa legnagyobb
ilyen épülete. Az impozáns előcsarnok 16x17 méteres, magassága 18
méter, erőteljes építészeti tagozatok díszítik. A 15 méter átmérőjű
kupolaterem 18,5 méter magas. A tőzsdetermek 60x22 méteresek,
magasságuk 18 méter, itt karzat is épült a közönség számára. A külső
magasság 25 méter, azonos a szemközti Nemzeti Bankéval, a
homlokzatot 13 méteres, 1,5 méter átmérőjű oszlopok díszítik. A
kapuzat 20 méter magas, 11,5 méter széles, két oroszlános
neoreneszánsz torony és timpanon ékesíti, ezen Merkur és
Hephaisztosz, a kereskedelem és ipar istenei ülnek. A bejárati
oszlopok tövénél a fő funkcióra búzakévék utalnak.
A Tőzsdepalota a pénz és a gazdagság hatalmát jelképezi, túlzott
méretei - akár a Parlamenté - a Bécs-Budapest rivalizálást, a
regionális központ igényét, a Nyugathoz való felzárkózás igényét
fejezik ki. Süttői és sóskúti mészkő alkotja a homlokzatot, az
előcsarnokot márvány és gránit burkolja. A kivitelező a Grünwald
testvérek és Schiffer Miksa cége volt, a dekorációt a Steindl-céh
iparművészei végezték el, Langer Ignác díszítőszobrász, Seenger Béla
és Kauser József kőfaragók, a majolika-díszeket a Zsolnay-gyár
készítette.
A kivitelezés 1902-ben indult, a teljes átadást 1907-ben tartották.
Sikerült a 4,4 millió koronás költségszinten belül maradni, egyebek
közt a belső udvarok szerény homlokzatkiképzése révén, az épület
viszonylag alacsony fajlagos áron valósult meg.
A Szabadság téri épületben a tőzsde 1948. május 25-i megszűntetéséig
működött. Itt jött létre a Lenin Intézet, majd a Technika Háza, a
tudományos egyesületek székháza lett. A Magyar Televízió 1955-től
költözött be, az 1960-as években az egész épületet megkapta.
A több évtizedes, az értékekre közömbös átépítések mára
felismerhetetlenné tették a palota belsejét, amely már csak archív
fotókon létezik. Külső, eklektikus-historizáló képe változatlan.
Az 1990-ben újraalakult Budapesti Értéktőzsde ma a Deák Ferenc
utcában található.
Forrás: Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Hild János
Építés
éve: 1901-1905
Stílusa:
historizáló
Funkciója:
középület
|
 |
Kossuth Lajos tér |
| |
M2 |
 |
Széchenyi utca /
Hold utca |
|
|
  |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
