|
A Központi Városháza volt eredetileg az
Invalidusok-háza, Széchenyi
György esztergomi érsek alapítvá-nyából épült. A
négyudvarosra tervezett, hatalmas épületkomplexum a török háborúban
rokkanttá vált 4000 katonának nyújtott volna otthont, ám a palota
Károly körút felöli szárnyának teljes kiépítését az akkor még meglévő
városfal akadályozta. Az
alapozáshoz 1716-ban, Fortunato de Prati kamarai mérnök tervei szerint
kezdtek. Az építkezés azonban csak 1724-ben vett nagyobb lendületet,
amikor a munkálatok irányításával Anton Erhard Martinellit bízták meg.
Az itáliai barokk építészeten iskolázott mester bécsi és prágai
előképek hatására olyan tetszetős homlokzatot tervezett, melyet később
Mária Terézia szebbnek talált a maga schönbrunni palotájánál. A
városház utcai épületszárny végül 1747-re készült el. II. József az
invalidusokat átköltöztette Nagyszombatba, és 1783-ban
gránátoskaszárnyává alakították, az alapító III. Károlyról
Károly-kaszárnya néven. 1894-ben a főváros városháza céljára
vásárolta meg a Hegedűs Ármin építésszel hivatal céljaira alakíttatta
át.
A 189 méter hosszú, háromemeletes, ötrizalitos főhomlokzat jelenlegi
formájában meglehetősen egyszerű. Eredetileg azonban három
oromattikáját is szobrok díszítették. A kapukat, a császári sast és a
középső, egykori kápolnába vezető kapu allegórikus szobrait Johann
Christop Mader bécsi szobrász faragta. A hajdani kápolnát II. József
szüntette meg, majd belsejét vízszintes födémekkel három szintre
osztották. Egykori szerepére már csak tornya emlékeztet. Figyelmet
érdemelnek a szélső hármas kapuzatok feletti domborművek, melyek közül
a Szervita tér felőliek III. Károly tengeri utazásaira, a déli kapuk
felett lévők pedig Savoyai Jenő Győzelmeire emlékeztetnek. A Buda
címerpajzsát tartó, sisakos, dárdás istennő Budapest egyik jelképe
lett.
|
 |
|
A régi városháza épülete |
|
Kammermayer
polgármester úr idejében lett szűk a benne dolgozó főváros irányító
apparátusának. Ezért a Lipót utcába költözött át a hivatal teljes
állománya. Ez az új, modern palota sokkal nagyobb és tágasabb volt,
mint a régi városháza. |
Az új Városháza terve Erick van
Egeraat elgondolása alapján; 2009.
|
 Tervezője:
Fortunato del Prati - 1716,
Anton Erhard Martinelli - 1724,
Hegedűs Ármin - 1894.
Építés
éve: 1716-1747-1894
Stílusa:
Barokk
Funkciója:
Középület |
| |
 |
Szervita tér
(1 perc)
Rákóczi út (2 perc) |
| |
|
|
