|
A mai Magyar Képzőművészeti Egyetem őse, a Magyar Királyi Országos
Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben jött létre.
| |
Fényképalbum |
|
Épületét a müncheni iskolázottságú Rauscher Alajos építész, a
Mintarajztanoda tanára tervezte, a Sugárút (ma Andrássy út) Izabella
utcával határos saroktelkére. Korábbi firenzei és veronai
tanulmányútjain szerzett tapasztalatait hasznosította a
Mintarajztanoda tervezésekor, az itáliai reneszánsz inspirálta az
épületdíszítő motívumok kiválasztásában. Tervei alapján készült az
épület belső dekorációja is. A homlokzat általa tervezett
sgraffitojában a medalionok portréi (Bramante, Michelangelo,
Leonardo da Vinci..stb.) Székely Bertalan művei.
A világvárosi rangra törő Pesten, a mai Terézvárosban az 1870-es
években a korabeli képzőművészeti élet meghatározó intézményei
találtak otthonra. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, az
Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanár-képezde, a
festészeti és szobrászati mesteriskolák összefonódó története
segítette elő, hogy ma az Andrássy út és az Izabella utca sarkán, és
az úgynevezett Epreskertben működik a képzőművészet valamennyi
területén egyetemi képzést nyújtó Magyar Képzőművészeti Egyetem.
 A
főváros közgyűlése 1872-ik év május 8-án tartott közgyűlésén helyt
adott a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat kérelmének, majd
hosszas alkudozások után 1874-ben kötött szerződéssel a leendő
sugárút déli oldalán, az oktogonon túl a 78, 80 és 151. számú
telkeket 55.000 forintos, jutányos áron a Társulatnak eladta.
Miután a megvásárolt telkek a Társulat szükségleteit felülmúlták,
azoknak mintegy a fele részét a főváros beleegyezésével a tanulmányi
alapnak ugyanazon az áron átengedték, hogy ott felépülhessen az
Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde saját
háza. A két építkezés szinte azonos időben kezdődött.
A Képzőművészeti Társulat nemzetközi pályázatot írt ki, melyre 45
pályamű érkezett. A választmányi tagokból és neves bécsi
építészekből álló zsűri az első díjat Láng Adolfnak ítélte. Az ő
tervei alapján, közadakozásból kezdték meg az építkezést, 1875
április 12.-én, s az első kapavágástól számított alig több mint öt
hónappal, Kéler Napoleon vállalkozó irányításával szeptember 26-án
megkezdték a tető felrakását.
A veronai Palazzo Bevilacqua mintájára készült reneszánsz
terméskőpalota elegáns, mértéktartó homlokzatán hirdeti, hogy
közadakozásból jött létre. A belső stukkó díszeket Kéler Napoleon, a
festészeti munkákat Láng Adolf készítette. A színes ablakokat Róth
Zsigmond, társulati tag készítette el és ajándékozta a leendő
Műcsarnoknak.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Rauscher Alajos
Építés
éve: 1875
Stílusa:
reneszánsz
Funkciója:
középület
|
 |
Vörösmarty utca |
| |
M1 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
