|
A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884.
szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között, I. Ferenc József
jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház.
| |
Fényképalbum |
|
1869-ben határozat született a dráma és az opera szétválasztásáról,
majd amikor 1870-ben Andrássy Gyula miniszterelnöknek sikerült az
uralkodó anyagi támogatását kieszközölni és Pest városa is nagyobb
pénzösszeget ajánlott fel a létesítendő operaház javára, a terv
egyre kézzelfoghatóbb formát öltött.
Az önálló dalszínház megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy
Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója dolgozta ki (1872), ebben több
javaslatot is tett az új színház elhelyezésére. Elképzelése
egybevágott a korszerű nagyvárosi fejlődést szorgalmazó Fővárosi
Közmunkatanács 1871-es városrendezési tervpályázatával, amit
elsősorban a főforgalmi utak és a középületek (köztük az operaház)
elhelyezésére írtak ki. A Közmunkatanács a szóba jöhető telkek közül
a kiépülőfélben lévő Sugár út mentén elterülő Hermina teret
javasolta. Ez ugyan nem volt túlságosan előkelő hely (az ócskapiac
működött itt) és a városközponttól is kicsit messze esett, de
megközelítése könnyű volt, mellette szólt olcsó ára és főleg az,
hogy beépítetlen lévén, azonnal meg lehetett kezdeni az építkezést.
Az Operaház 1879 körül
A vázlatterv és az előzetes költségvetés elkészítésével Ybl Miklóst
bízták meg, aki a Sugár úti épülettömbök előzetes tervvázlatait is
készítette. Ybl tervezete alapján 1873-ban meghívásos tervpályázatot
írtak ki neves magyar (Ybl Miklós, Steindl Imre, Skalnitzky Antal,
Linczbauer István) és külföldi építészek (Ferdinand Felmer és Ludwig
Bohnstedt) felkérésével, egy mintegy 2000 személyes operaház
megtervezésére, kikötve, hogy az építkezés költségei a 2 millió
forintot nem haladhatják meg. A pályázatot csaknem egyhangúlag Ybl
Miklós terve nyerte meg.
Ybl ekkor már jónevű építész volt, híres középületekkel (Bakáts téri
templom, Vámház, Várkert bazár stb.), palotákkal és több meg nem
valósult színháztervvel a háta mögött. Díjnyertes pályaműve azonban
az előirányzott építési összeget messze túllépte, ezért többször is
át kellett dolgoznia. E változtatások főleg az épület pompáját
mérsékelték (lemondott a nézőtéri negyedik emeletről, csökkentette
az előcsarnok méreteit), de a terv külső-belső szépségén, célszerű
megoldásain nem változtattak, sőt összefogottabbá, harmonikusabbá
tették az épületet.
1875 októberében kezdődtek meg a földmunkák, 1878 decemberében
megtartották a bokrétaünnepséget. A kezdetben nagy lendülettel folyó
építkezés azonban az évtized végére anyagi gondok miatt jelentősen
lelassult, így az eredetileg tervezettnél csak jóval később (és így
is csak Tisza Kálmán miniszterelnök erőteljes beavatkozására)
fejeződhetett be 1884 nyarán.
Az Operaház építésén a Podmaniczky Frigyes, a későbbi intendáns
vezette építőbizottság intenciói szerint csak magyar művészek,
mesterek és cégek működhettek közre. Kivételt mindössze a Mainzban
csináltatott nagy nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia
társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek. Ez utóbbi
szabadalmát Ybl az 1881-ben a Ringtheaterben pusztító, több mint 400
halálos áldozatot követelő tűzvész után vásárolta meg és alkalmazta
elsőként a világon. A szigorúbb biztonsági előírásokat követve,
változtatásokat hajtott végre az épületen is: hármas osztásúvá tette
a nézőteret, növelte a vészkijáratok számát és új, emeletenként
függetlenül induló lépcsőházakat építtetett. Az Asphaleia
(=általános biztonság) rendszer a színpadi gépezeten túl kiterjedt a
tűzbiztonság és színpadtechnika egyéb vonatkozásaira is:
záporszerkezet, vasfüggöny, hidraulikusan működtetett körhorizont,
kulisszák helyett felülről mozgatott díszletelemek alkalmazásával
korának legmodernebb technikai berendezése volt.
A kilencévi munkával elkészült Operaház végül az előirányzottnál
mintegy 50%-kal többe, 3 millió 300 ezer forintba került, ám
megnyitásakor Európa legmodernebb operaháza volt, egy olyan épület,
ami a legmagasabb fokon valósította meg a művészi megjelenés és a
célszerűség összhangját.
1895 nyarán bevezették a villanyvilágítást. 1912-ben, Medgyaszay
István elgondolásai szerint nagyobb belső átalakítást végeztek: a
férőhelyek számának növelésére a rivaldát keskenyebbé tették, a
zenekari árkot süllyesztették, kicserélték a széksorokat, egy új
alsó ruhatárat alakítottak ki a hozzá vezető lépcsőkkel, új
szellőző- és fűtőberendezéseket szereltek fel, kettéosztották a
felső emeletet festőteremre és házi színpadra.
A második világháború során az épületet szerencsére csak
jelentéktelen károk érték, ezeket gyorsan sikerült kijavítani.
1950-ben Kaufmann Oszkár és Oláh Gusztáv irányításával kisebb
felújításra került sor, ekkor újra festették a nézőteret és növelték
a helyek számát. Az 1960-as évektől a közönségforgalmi részen
folyamatos felújítás folyt, az üzemi részeken azonban a helyzet
tarthatatlanná vált. 1951-ben ugyanis az Erkel Színház közös
üzemeltetés alá került az Operaházzal, felduzzasztva ezzel az
együttes és az adminisztráció létszámát. Az Erkel Színház épületében
viszont sem műhelyek, sem raktárak, sem próbatermek nem állnak
rendelkezésre, így minden produkció előkészítése az Operaházban
folyik. E problémák enyhítésére épült fel 1981-ben a Hajós utcai
üzemház. Ide költözött át az adminisztráció és a próbatermek,
műhelyek egy része. A teljes rekonstrukció azonban egyre
elodázhatatlanabbá vált. 1976-ban a színpadgépezet egyik hengere
megrepedt, a hidraulikát le kellett állítani. Átmenetileg álló
díszleteket használtak, majd 1980 júniusában megkezdődött az épület
külső-belső felújítása. A rekonstrukció során elsősorban a
színpadgépezet újult meg: az új elektromechanikus szerkezetet egy
drezdai cég szállította. A nézőtéren restaurálták a freskókat,
felújították a burkolatokat és az aranyozásokat, megnagyobbították a
zenekari árkot, kicserélték a széksorokat, a férőhelyek számát
1289-re csökkentették, a III. emeleten visszaállították a régi
cukrászdát.
Az aprólékos munka nyomán megújult Operaház 1984. szeptember 27-én,
a 100 éves évfordulón ismét régi fényében fogadhatta a közönséget.
Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest
legjelentősebb XIX. századi műemléke. Alaprajzánál Ybl Miklós -
nyilván a telek adottságait is figyelembe véve - nem az általánosan
példaképnek tekintett Gottfried Semper-féle négyzetes formát (a
nézőteret körülölelő előcsarnok), hanem a párizsi operánál is
alkalmazott megoldást (a nézőtér tengelyében elhelyezett díszlépcső)
választotta. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól
élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre (előcsarnok,
társalgók, feljáratok), nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre
(hátsó színpad és műhelyek). Míg az utóbbi kettőnél a praktikum, a
belső tér lehető leggazdaságosabb kihasználása volt a fő szempont, s
ez érvényesül az alagsori műhelyektől a IV. emeleten elhelyezett
festőteremig, a közönségforgalmi részeknél Ybl elsősorban a
kényelmet és a harmonikus művészi hatást tartotta szem előtt.
A neoreneszánsz épületen harmonikus egységben olvadnak össze
reneszánsz és barokkos stíluselemek, architektúra és plasztika,
ornamentika, fa- és fémmunkák, Ybl mindenre kiterjedő figyelmének
köszönhetően. Még a legapróbb részletek (csillárok, falikarok,
kilincsek) is őrzik keze nyomát. Gazdag díszítés hangsúlyozza az
épület reprezentatív funkcióját: a márványból készült előcsarnok és
lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, a szalonok intarziás
padlója, a selyemtapéták, a nézőtér aranyvörös ragyogása, a
mennyezeteket és oldalfalakat díszítő művészi falfestések és
freskók. Az Operaház falfestményeinek zömét a magyar historizmus
három nagy mestere, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór
készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra -
a Zene hatalmának egyetemessége, a Zene apoteózisa - fűzve fel a
freskóciklus képeit. A dekoráció tervezésében Ybl Schickedanz
Albert, a későbbi nagynevű építész segítségével tevékenyen részt
vett.
Az Operaház napjainkban
(kép: Varga Máté)
Az Operaház 1900 körül
(kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ybl Miklós
Építés
éve: 1875-1884
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
középület
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
