Operett Színház

Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató-palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők".

Fényképalbum

1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során mindig legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operett színvonalról. Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.

A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában, Elisabeth.

A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra.

Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt. 1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit.

1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált.

Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parkettaburkolattal.

A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársonykárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegórikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.