|
A koraekletikus palotát Czigler Győző műegyetemi tanár tervei
szerint 1884-1886 között építette Saxlehner András, a sasadi
hévízforrások tulajdonosa, a Hunyadi János néven világhírűvé vált
keserűvíz forgalmazója.
| |
Fényképalbum |
|
A palota Andrássy úti szárnyában a családi lakosztály, a Paulay
(akkor Szerecsen) utcai fronton az irodák helyezkedtek el. A felsőbb
emeleteken tágas bérlakások voltak. A belső terek kialakítását a kor
legjobb mesterei és művészei végezték, a lépcsőház és két terem
díszítőfreskóit Lotz Károly, az operaház festője készítette. A
földszinti előcsarnokban a gyógyvíz ivását és a gyógyfürdőzés
örömeit ábrázoló kompozíciók, a lépcsőforduló boltozatán és
mennyezetén, valamint a harmadik emeleten a négy évszak allegorikus
megfogalmazása látható. A lépcsőház és az ebédlő műves üvegablakait,
a belső terek faragott és intarziás faburkolatait Forgó István,
ajtóit Thék Endre készítette.
Az egymásba nyíló pompás termek sora, az eredetei berendezéshez
tatozó velencei csillárok és tükrök, a ma is működő központi fűtés a
századforduló nagypolgári ízlését és kényelmét érzékelteti. Az
előszobából nyíló hosszú, kazettás mennyezetű terem az ebédlő volt,
ahonnan át lehetett menni a tükörterembe.
Az ebédlő melletti tálalószoba szekrény formájú faburkolata
ételliftet takart, amellyel a földszinti konyhából küldték fel az
étkeket. A tálalóból a Lotz-freskókkal díszített hálószobába és a
kis szalonba lehetett átjutni. A tükörterem allegorikus
mennyezetfreskója mellett érdemes szemügyre venni az ajtók és a
tükörkeretek díszítményeit. Az utolsó, ún. zeneteremben megmaradt az
intazriás parketta. A szoba díszítőelemei a zenéhez kapcsolódnak, az
ajtótáblák intarzia díszítményei, a kandalló márványfaragványai
hangszereket ábrázolnak, a mennyezetet a négy zenei óriás Bach,
Haydn, Mozart és Beethoven zeneszerzők portréja díszíti.
A házat a Saxlehner család 1938-ban eladta és új tulajdonosa az első
emeletet a Gyáriparosok Országos Szövetségének adta bérbe. A második
világháborút követően helyükre a Magyar Bélyeggyűjtők Országos
Szövetsége költözött. Talán ennek köszönhető, hogy az egykori
lakosztály eredeti állapotban és átalakítások nélkül megmaradt.
A Magyar Posta 1972-ben vette át a helyiségek bérleti jogát és a
belső termek teljes felújítását elvégezte, mielőtt megnyílt volna a
Postamúzeum első állandó kiállítása. A lépcsőházi és a beltéri
Lotz-freskókat 1988 és 1990 között restauráltatta a Budapesti
Műemléki Felügyelőség. 2000-ben a Postai és Távközlési Múzeumi
Alapítvány a villamoshálózat és a falikárpit cseréje mellett
restauráltatta a csillárokat és elvégeztette a faburkolatok
konzerválását. A világörökség részét képező Andrássy út 3. számú
épület műemléki védettségű épület.
Forrás: Postamúzeum.hu
A lépcsőház mennyezeti freskója
A
harmadik emelet lépcsőfordulója
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Czigler Győző
Építés
éve: 1884-1886
Stílusa:
eklektikus
Funkciója:
lakóház
|
 |
Bajcsy-Zsilinszky
út |
|
|
M1 |
 |
Deák tér |
| |
  |
 |
Bajcsy-Zsilinszky
út |
|
|
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
