|
A Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren álló épület az ország
történetében a 18. század óta fontos szerepet játszó
Festetics-család városi palotája volt, mely az átalakítások ellenére
is megőrizte eredeti képét. Még a világháborút megelőzően állami
tulajdonba került, mivel Festetics Tasziló 1933-ban bekövetkezett
halála után a magyar állam megvásárolta az épületet.
| |
Fényképalbum |
|
1941-től itt működött a Teleki Pál Történettudományi Intézet, majd
utóda, a Kelet-Európai Tudományos Intézet. Több évtizeden keresztül
az Országos Széchényi Könyvtár osztályainak és raktárainak adott
otthont, végül az ELTE szociológia tanszékének hallgatói tanulhattak
e falak közt. Az épület építészeti, városképi, történeti szempontból
is fontos: a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb formátumú
magyar építészének, Ybl Miklósnak az alkotása, hatásos eleme a
múzeum körül kialakult mágnás-negyednek, alaprajzi elrendezésében,
belső dekorációjával tanúja a már eltűnt arisztokrata életformának.
A 19. század első felében a Belső-Józsefváros -Pest külvárosaként-
laza kertes beépítésű volt. Az utcahálózat lényegében már a 18.
század végére kialakult. A nagyrészt dűlőutakból alakult utcák által
határolt háztömbök szélein fölszintes, egyemeletes épületek álltak,
melyekhez nagy zöldség- és gyümölcsös kertek tartoztak.
A klasszicista stílusú Nemzeti Múzeum megépülése a század közepére
felértékelte e területet, s az újkori magyar történelemben páratlan
folyamatra került sor a kiegyezés táján: az arisztokrata családok
egymás közelében építették fel palotáikat, bérpalotáikat, ily módon
az úgynevezett mágnás-negyedet kialakítva a múzeum környékén.
Az ország gazdasági fejlődésében, a politikai változások
elősegítésében vállalt aktív szerep, a személyes ambíció és a
társadalmi szerepből következő reprezentációs igény következménye,
hogy a város gyors fejlődésnek indult, divatossá váló részén
vásárolt telket Festetics gróf.
„Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája a nélkül, hogy
Pesten is ne legyen” - Festetics György mondásához híven, mintegy
példát mutatva elsőnek építtette fel városi palotáját. Az sem
véletlen, hogy a korszak legsikeresebb építészét bízta meg a
feladattal.
Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszanak a palota-negyedbe
tervezett épületek. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen
nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal a múzeum környékének
képét alapvetően az ő művei határozták meg.
Tehetségéről a legkülönbözőbb funkciójú épületek tanúskodnak. A
városi paloták sorát a Festetics-palotával kezdte 1862-65-ben.
1863-tól készült a tömb túlsó sarkára, ma Pollack Mihály tér 3.,
Károlyi Alajos palotája. Legvégül 1872-74 között a Bródy Sándor utca
14., a saroktelken álló Dégenfeld-Schomburg-palota.
Ily módon egymással szemben látható az egyemeletes városi főúri
palota (Festetics-palota) és a többemeletes palota-bérház (Dégenfeld-palota)
típusa. Egykor egyedülálló építészeti stílusutánzást is jelentett
végigtekinteni ezeken az épületeken, kezdve a még romantikus „Rundbogenstil”
jegyében fogant
Nemzeti Lovardától és Tornacsarnoktól, a romantikus jegyeket
is magán viselő, az itáliai reneszánsz stílusban gyökerező
Festetics-palotán át a francia reneszánsz elemeket ötvöző
Károlyi-palotáig.
A szép egységet sajnos megbontotta a Tornacsarnok helyére Baumgarten
Alajos tervei szerint 1871-ben megépített Esterházy-palota,
amely tömegarányaival, elnagyolt részleteivel ormótlannak hat a
tökéletes arányú, finom részleteiben is átgondolt Festetics-palota
szomszédságában.
A főúri lakokhoz szökőkutakkal díszített magánkertek is tartoztak. A
Nemzeti Lovardát a háború után bontották le, a kertek helyére két
évtizede a Magyar Rádió újabb épületeit húzták fel, az összképet
csaknem teljesen tönkretéve.
Festetics Palota, 1870.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
?
Építés
éve: XVIII. század
Stílusa:
reneszánsz
Funkciója:
lakóépület
|
 |
Kálvin tér |
|
|
M3 |
 |
Kálvin tér |
|
|
400m (10 perc) |
 |
Kálvin tér |
| |
  |
 |
Kálvin tér |
|
|
     |
|
|
|
HIRDETÉS
|
