|

Magyarországon már a XIX. század elejétől kezdve történtek
erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az időszakban
éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa hagyománytisztelő,
stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a Nyugat-Európai,
felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó zsidóság között.
| |
Fényképalbum |
|
A kétféle kultúra Magyarországon találkozott: a XIX. század elejétől
számos lengyelországi zsidó települt át Magyarországra. Később sokan
menekültek ide Németországból, Ausztriából, valamint Morvaországból.
Ahogy a judaista Moshe Carmilly-Weinberger írja, "készülődött a
rabbiszeminárium kérdése körüli harc a zsidó közösségekben".
Az ortodox rabbik megpróbálták a rabbiszeminárium alapítását
megakadályozni, és egy delegációt küldtek Ferenc József császárhoz
Bécsbe. Ferenc József azonban nemcsakhogy kiállt a rabbiképző iskola
alapítása mellett, de a finanszírozás kérdését is megoldotta:
visszaadta a magyar zsidóknak azt a pénzt, amit még az 1848-as
forradalom hadisarcként vetett ki rájuk. Így végül 1877. október
4-én nyitotta meg kapuit az intézmény.

A II. Világháború után a Rabbiszeminárium újra működni kezdett, és
már két hónappal a német kapituláció után ismét kinyitotta kapuit.
Azonban az iskolarészben nem volt elég tanuló ahhoz, hogy a
gimnáziumi funkciót hosszútávon fenn lehessen tartani. Ehelyett egy
tanárképzőt alapítottak, ahol vallástanárnak, illetve hébertanárnak
lehetett tanulni. Mindent elölről kellett kezdeni.
A kommunista vezetés vallásellenessége ellenére a budapesti
Rabbiszeminárium megmaradt, egyetlenként Kelet-Európában. Cserébe
viszonylag erősen kellett a vezetéshez alkalmazkodni. A vallási
életet államilag szabályozták. Ennek szellemében létrehoztak egy
vallási minisztériumot, ami többek között a rabbiposztok
betöltéséért volt felelős. Ilyen módon a Rabbiképző is függött a
politikai vezetéstől. A tananyagnak is meg kellett felelnie a
szocialista elvárásoknak.
Mint a vasfüggönytől keletre eső terület egyetlen rabbiképzője, a
szocializmus idejében Budapest fontos feladatot kapott. Egész
Kelet-Európából, sőt, még Izraelből is érkeztek a hallgatók, hogy
rabbinak vagy kántornak tanuljanak.
Az Országos Rabbiképző Intézet - ma Országos Rabbiképző-Zsidó
Egyetem - zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül
látja el feladatát. A maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a
zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az
Örökkévaló Istent fölkeressék. A zsinagóga ezenkívül színhelye
tizenhárom éves fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának.

|
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
?
Építés
éve: 1877
Stílusa:
?
Funkciója:
középület
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|