|
A Magyar Állami Vasúttársaság egykori központi pályaudvara Rochlitz
Gyula, a csarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei szerint
épült. A munkálatok 1881-től 1884-ig tartottak.
| |
Fényképalbum |
|
Az első vonat 1884. augusztus közepén indult el innen, az első
villamos szerelvény pedig Kandó Károly tervei alapján 1932-ben.
Ez Budapest legnagyobb vasúti pályaudvara. Csarnoka 42 méter széles,
188 méter hosszú, alapterülete 7500 négyzetméter, belmagassága 31,4
méter.
Az eklektikus-neoreneszánsz stílusú épület főhomlokzatát legfelül "A
közlekedés allegóriája" című szoborcsoport díszíti Neptunusz és
Vulcanus alakjaival (Feszler Leó vázlatai nyomán Mayer Ede és
Brestyánszky Béla készítette). A két oldalsó fülkében Wattnak, a
gőzgép és Stephensonnak, a gőzmozdony feltalálójának szobra áll (Vasadi
Ferenc és Stróbl Alajos alkotásai). Az indulási oldal előcsarnokának
freskóit Lotz Károly és Than Mór festette.
A Baross tér és a
Keleti pályaudvar 1900 körül
A pályaudvar jelenleg rendkívül leromlott állapotban van. Felújítása
a Baross térrel együtt fog történni, melyre már kész tervek is
készültek. Az elkövetkezendő években várható a munkálatok elkezdése,
melyben Európa egyik legmodernebb infrastruktúrájú pályaudvarát
hozzák létre.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Rochlitz Gyula
Feketeházy János
Építés
éve: 1881-1884
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
pályaudvar
|
 |
Baross tér
(Keleti pályaudvar) |
|
|
M2 |
 |
Baross tér |
| |
 |
 |
Baross tér |
|
|
       |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
