|

Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 8. szám alatt
található az az épület, amely 1865-től 1902-ig a Magyar Országgyűlés
Képviselőházának székhelye volt, és jelenleg a budapesti Olasz
Kultúrintézetnek ad otthont.
| |
Fényképalbum |
|
Az épületet – mely Budapest legjelentősebb XIX. századi műemlékei
közé tartozik – Ybl Miklós, az egyik legnagyobb magyar építész
tervezte. Az ő nevéhez fűződik többek között az
Operaház, a
Szent István Bazilika
és a
Közgazdaságtudományi Egyetem épülete is.
Az intézet épülete a korai eklektika neoreneszánsz irányzatának
talán legjellegzetesebb példája, és az első Magyar Országgyűlés
Képviselőházának székhelyeként a magyar politika történetének egyik
legfontosabb műemléke. 1902-ben a Képviselőház ideiglenes épületéből
átköltözött Duna-parti, végleges székhelyére. 1920-ig a Bródy Sándor
utcai épület vásárok és kiállítások helyszíne volt. 1920
novemberében az első emeleten vetítőszobát alakítottak ki
filmvetítésekhez. Egy 1935-ben, Rómában aláírt szerződés értelmében
az épület 1942-ben az olasz állam tulajdonába került. Számos
homlokzati és a belső teret egyaránt érintő felújítási munka után a
Magyarországi Olasz Kultúrintézet 1943. június 21-én nyitotta meg
kapuit, neves olasz és magyar személyiségek jelenlétében. Az intézet
rendelkezik egy 140 fős moziteremmel, valamint egy kb. 500
férőhelyes, kiállítások, konferenciák, színielőadások és koncertek
megrendezésére alkalmas nagyteremmel.
A budapesti Olasz Kulturintézet eseményekben gazdag története
szorosan kapcsolódik az elmúlt hatvan év magyarországi
történelméhez.
A két ország közötti kulturális kapcsolatok fejlesztése érdekében
1937-ben kötött olasz-magyar kormánymegállapodás értelmében az
Intézet 1943-ban nyitotta meg kapuit az első Magyar Országgyűlés
Képviselőházának épületében. A megnyitón jelen volt az intézet
akkori igazgatója, Giuliano szenátor, valamint a két ország
hivatalos képviselői. Az intézet feladata a két ország közötti
kulturális cserekapcsolatok elősegítése volt, továbbá számos
szolgáltatás biztosítása az érdeklődők számára: könyvtár,
folyóirattár, kulturális és olasz nyelvtanfolyamok, melyek kezdetben
kellő számú tanterem hiányában az intézeten kívül, a város
iskoláiban kaptak helyet.
A történelmi események az intézetet sem kímélték: a második
világháború alatt az épület súlyos károkat szenvedett. Az igazgatót,
Bizzarri professzort letartóztatták, és koncentrációs táborba
hurcolták. A háború befejeztével az intézmény ismét megnyitotta
kapuit. A Magyarországon életbe lépett totalitárius rendszer számos
megszorítást vezetett be a kulturális programok szervezésében is,
ennek ellenére sokak számára az intézet nyitott ablakot más távlatok
felé, és az akkori nyomasztó politikai hangulattól való menekülési
lehetőséget jelentette.
Az 1956-os forradalom harci eseményei újabb károkat okoztak az
épületben, így az intézet tevékenységét egy kis időre szüneteltetni
kellett. Mindezek ellenére – a helyzet konszolidálódása után –
folytatta működését, egyre szélesítve a két ország közötti
kapcsolatok skáláját: elsősorban ösztöndíjakat alapított, hogy ezzel
is hozzájáruljon az olasz és a magyar kutatók, tudósok közötti
cserekapcsolatok kialakulásához. A rendezvények a kultúra számos
területét felölelték: a közönség találkozhatott az olasz
filmművészettel, neves olasz színtársulatok – a genovai Teatro
Stabile vagy a torinói színház – előadásai valósultak meg,
kiállításokat rendeztek számos budapesti kiállító teremben és az
intézet immár felújított nagytermében. Az intézet támogatta olasz
művek magyarra és magyar művek olaszra fordítását is.
1989 fordulópontot jelentett Magyarország és az Olasz Kulturintézet
történetében is, főként a programok tekintetében. 2003-ban az
intézet a közép-európai térség egy részének koordinációs központja
lett, s ez még nagyobb lendületet adott kulturális tevékenységének.
A kulturális programok kialakításánál figyelembe vették a „Sistema
Paese” program ajánlásait, mind szorosabban együttműködve a
Magyarországon működő más olasz intézményekkel. A közönség számára
kínált szolgáltatások jelentős mértékben fejlődtek: a könyvtár
gyűjteménye gyarapodott, a számítógépes hálózat is javult, létrejött
a sajtóiroda és az Olasz Intézet Baráti Köre. Nagyobb hangsúlyt
fektettek olasz nyelv- és kultúra tanfolyamokra, továbbá
megerősödtek az Olasz Tanszékeket fenntartó egyetemekkel, olasz
nyelvet tanító kétnyelvű gimnáziumokkal és általános iskolákkal való
kapcsolatok is.
Az intézet tevékenységének részét képezi két kulturális folyóirat
kiadása is: a kéthavonta megjelenő, háromnyelvű (olasz, magyar,
angol) Italia & Italy, az olasz kultúra közép-európai magazinja,
valamint a félévente kiadott Nuova Corvina italianisztikai
folyóirat, melyet 1992-ben alapítottunk magyar és közép-európai
egyetemek olasz tanszékeivel együttműködésben.
Forrás: Budapesti Olasz Kultúrintézet
|
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Ybl Miklós
Építés
éve: 1865-1902
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
középület
|
 |
Kálvin tér |
|
|
M3 |
 |
Kálvin tér |
| |
  |
 |
Múzeum körút |
|
|
 |
|
|
|

HIRDETÉS
|