|
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum),
a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó
intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban
elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a
Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista
stílusban.
| |
Fényképalbum |
|
Felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki. Nevét Mária
Ludovika királynéról, I. Ferenc magyar király harmadik feleségéről
nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50.000 forintot ajánlott föl
építésére. Közadakozás útján és egyes hazafiak alapítványából (ilyen
Buttler János gróf 126.000 forintos alapítványa) tekintélyes összeg
gyűlt össze. József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét.
A Ludovika rendeltetése az volt, hogy a hadköteles kort még el nem
ért (14-17 éves) önkéntesen jelentkező ifjakat tényleges állományú
tisztekké képezze ki, illetve a ténylegesen szolgáló
honvédtiszteknek teremtett lehetőséget a hadtudományok terén
felsőfokú tanulmányok végzésére. E kétféle rendeltetésnek
megfelelően a Ludovikában kétféle oktatás zajlott: a tisztképzés és
a felsőfokú képzés. Az akadémiai címet és annak megfelelő szintű
oktatást 1897-ben vezették be báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége
idején.
A Ludovika 1836-ban
A Ludovikán folytatott oktatást ekkor egyenrangúsították a
bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia által nyújtott képzéssel. A
Bécsújhelyi Akadémia és a honvéd Ludovika Akadémia egyenértékűségét
úgy is biztosították, hogy onnan néhány honvéd tisztet, de főleg a
Ludovikából számos közös-tisztet avattak fel.
Az utolsó év elején jelentkező ludovikásokat némely tantárgyban és a
szolgálati, valamint gyakorlati szabályzatokban az év folyamán
németül vizsgáztatták, és így közös-tisztekké képezték ki. Ez
különösen a huszárságnál volt fontos, mert az ott szolgáló magyar
nemzetiségű huszárokhoz ily módon 2-3 évenként, minden közös-huszár
ezredbe, friss honvéd nevelkedésű fiatal tiszt kerülhetett.
A tisztképző oktatásnak 4 évfolyama volt. Évente 90 növendéket
vettek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból láttak el;
10-et az állam költségén képeztek ki; 23 növendéket egész fizetéses
(600 Ft.), 23-at pedig félfizetéses (300 Ft.) helyre vettek fel.
Azokat a kadétok, akik a tanulmányaikat kielégítő eredménnyel
végezték el, a magyar királyi honvédséghez hadapródokként sorozták
be, a kitűnő eredménnyel végzett növendékek hadnagyi rangot kaptak.
A Ludovika 1900 körül
A II. világháború után a kommunista rezsim a Ludovika épületét –
hasonlóan a Budai várnegyedben lévő Honvédelmi Minisztérium
épületéhez – méltatlanul pusztulni hagyta. A fedett lovarda
épületében működött az Alfa Mozi, amely a '90-es évek elején
kiégett. A főépületet az ELTE Természettudományi Karának egyes
tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. A ma már
szépen felújított déli szárnyban jelenleg a Raoul Wallenberg Humán
Szakképző Iskola és Gimnázium működik. A fedett lovarda (felújítva)
és a főépület (részben felújítva) a föld alatt jelentősen
kiterjesztve és összekötve ma a Magyar Természettudományi Múzeumnak
ad otthont.
2009. május 15-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint a
valamikori Ludovika Akadémia jogutódja, a magyar katonai
felsőoktatás utolsó, számos intézményből összegyúrt felsőoktatási
intézménye 100 napos ünnepségét hagyományteremtő célzattal az
Orczy-kertben a valamikori Ludovika Akadémia előtt tartotta meg. A
rendezvényen a ZMNE hallgatói századainak menetdal versenye mellett
számos programban vehettek részt Józsefváros polgárai.
Forrás: Wikipédia
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Pollack Mihály
Építés
éve: 1836
Stílusa:
klasszicista
Funkciója:
iskola
|
 |
Klinikák,
Nagyvárad tér |
|
|
M3 |
 |
Nagyvárad tér |
| |
 |
 |
Nagyvárad tér |
|
|
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
