|
A Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar
nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag
gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása
és a közönségnek való bemutatása.
| |
Fényképalbum |
|
A gyűjtés időbeli kutatásai az emberi történelem legkorábbi
korszakaitól napjainkig terjednek. A múzeum mai feladatkörének
kialakulása közel kétszáz esztendős történelmi folyamat
következménye. A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem
jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat
kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének
időszakával.
1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc
császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag
gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását
adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum
alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11.884 nyomtatványt, 1156
kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét,
továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Az
adomány pénzben kifejezett értéke 160.000 forint volt, amely abban
az időben igen komoly összegnek számított. Ezek a tárgyak képezték
tehát a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik
ilyen jellegű nemzeti intézménye volt.
A múzeum 109 x 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belső
udvarral. Párkány magassága a felszíntől mérve 24 m, beépített
alapterülete 7894 m2, köbtartalma pedig 157.600 m3. A nyolcoszlopos,
római stílusú porticus 34,7 m széles és 27,3 méterrel lép ki a
homlokfal elé.
A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy
az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum
új, önálló épületének felállítására. A parlament pénzügyi támogatása
mellett itt is figyelemre méltó a segítők és adományozók szerepe.
Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az
épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra,
ahol a múzeum ma áll.
Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi
klasszicista építészet jelentős alakját, aki addigra már komoly
hírnevet szerzett több impozáns épület tervezésével. Az építkezés
1837-1847-ig tartott.
Az anyagot először az egykori pálos kolostorban, majd a napóleoni
háborúk után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es
országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és
közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az
egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics
Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi
Természettudományi Múzeum alapját.
Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás, így
jutottak hozzá Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag
gyűjteményéhez.
A Nemzeti Múzeum a XIX.
század közepén
A kép előterében szereplő Danubius-kút jelenleg az Erzsébet téren
látható
A timpanon szobordíszei
Raffael Monti milánói szobrász alkotása: középen Pannónia nőalakja
trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány
és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének
nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a
Drávát szimbolizálja.
Az épület belső kiképzése a klasszicista stílusnak megfelelő. A
főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór
allegorikus freskói díszítik. A múzeum jelentős szerepet játszott az
1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március
15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely
a forradalom legfőbb kezdő eseménye volt, s ekkor a hagyomány
szerint itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt.
Ettől az időszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság
számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye,
hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió
jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzeti ünnepünkön a
megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartjuk. A múzeum
környékének esztétikus kialakítására megtervezték a múzeumkertet, és
koncerteket rendeztek, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtsék. E
koncertek előadóművészei között szerepelt Liszt Ferenc és Erkel
Ferenc is.
Kép: Varga Máté
1883 májusában leplezték
le a körút felé néző oldalon Stróbl Alajos alkotását, Arany János
ülőszobrát, és 1890-ben került sor Petőfi Sándor emléktáblájának
elhelyezésére a lépcső jobb oldali mellvédfalán.
A múlt század második felében olyan kiváló régészek és tudósok
fejtették ki e falak közt alkotótevékenységüket, mint Kubinyi
Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc, aki 1869-tol
a múzeum igazgatói tisztét is betöltötte. A dinamikusan fejlődő
gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a
nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok
kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé - a
nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az
Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a
Szépművészeti Múzeum.
Arany János szobra a
múzeum előtti parkban
(kép: Varga Máté)
1926-27-ben került sor
az épület teljes felújítására. Lechner Ödön tervei alapján pedig
sikerült az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így
a raktározási gondok némileg enyhültek. A második világháború
hatalmas károkat okozott. 1948-ra állították helyre az épületet. Az
1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi
Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását.
Az elmúlt évtizedek nagy állandó kiállításai a Kárpát-medence
régészeti anyagát és a magyar nép történetét mutatták be. Az 1960-as
években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum
szakmai irányításai alá került mint az intézmény vidéki filiáléja,
ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi
Mátyás király Múzeum, a Sárospataki Rákóczi Múzeum, és a Monoki
Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
A Nemzeti Múzeum
madártávlatból
(kép: Civertan.hu) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Polack Mihály
Építés
éve: 1837-1847
Stílusa:
klasszicista
Funkciója:
múzeum
|
 |
Kálvin tér |
|
|
M3 |
 |
Kálvin tér |
| |
  |
 |
Múzeum körút |
|
|
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
