|
Kevésbé köztudott, hogy Magyarország legrégibb összefüggően
fennmaradt sírkertje, művészi értékei révén pedig Európa legnagyobb
szabadtéri szoborparkja, ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai
nyugszanak. S mindez 56 hektáros területen, hatalmas vadgesztenye,
platán és nyárfák árnyas lombjai alatt, szépen parkosított
környezetben található.
| |
Fényképalbum |
|
Már
gróf Széchenyi István fölvetette a „Nemzeti Panteon” létesítésének
szükségességét 1841-ben, de ő az „üdvleldét” valahol a budai
hegyekben képzelte el. 1847-ben Pest városa – mivel az 1840-es
évekre a városban működő temetők nemcsak beteltek, hanem már
akadályozták is a település terjeszkedését – úgy határozott, hogy
nagy területű köztemetőt létesít a városhatárokon kívül, az
úgynevezett „Kerepesi földeken”.
1855-ben az első jeles személyiség Vörösmarty Mihály volt , akit itt
helyeztek végső nyugalomra. A pesti és budai belterületi temetők
felszámolásával további hírességek (Kisfaludy Károly, a „magyar
jakobinusok” maradványai, Petőfi Sándor szülei) hamvai kerültek a
Kerepesi temető Panteonjába.
1867 és 1910 között épültek fel a nagy mauzóleumok (Batthyány, Deák,
Kossuth), az Árkádsor és a ravatalozó. 1928-ban létesítették a
„Művészparcellát”, ami ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.
A temető térképe
Nagyobb felbontásért kattintson a képre! A temető a II. világháborút követő években átalakult. Központi
területét parkosították, köztemetői jellege háttérbe szorult.
1959-re elkészült a Munkásmozgalmi Panteon, és több munkásmozgalmi
parcellát is nyitottak.
Az 1990-es évek újabb változásokat hoztak a temető életében. Újra
rendezték és parkosították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját,
majd emlékművet emeltek. 1999-re felújították a Kossuth-mauzólumot,
2001-re a Batthyány-mauzóleum készült el. 2002-ben megkezdődött a
Deák-síremlék rekonstrukciója. A sírkert ma kettős feladatot lát el.
Egyfelől újra működő exkluzív köztemető, esztétikusan parkosított
környezetben, másfelől őrzi a magyar múlt kimagasló alakjainak
emlékét.
Séta a Kerepesi temetőben A honlapon található nevekre kattintva
megjelenik a kiválasztott síremlék fényképe (800x600 pixel). A
fénykép felett a névre kattintva a Magyar Életrajzi Lexikonból vagy
valamilyen más világhálós forrásból külön ablakban elolvasható a
kérdéses személy életrajza.
A Deák-mauzóleum felé
vezető út
Kép: Panoramio.com / somfotn
A Kossuth-mauzóleum
Kossuth-mauzóleum
Magyarország legnagyobb méretű sírépítménye 1909-re készült el, a
Deák Mauzóleum építészének, Gerster Kálmánnak tervei alapján.
Szobordíszítése Stróbl Alajos munkája. Az épület külső
megjelenésében az antik stílusokat idézi. Tetején a forradalmat és
szabadságharcot jelképező szoborcsoport, a bejárat felett a gyászoló
Hungária, a bejárat előtt kapuőrző leopárdok láthatók.
A mauzóleum belseje ókeresztény, bizánci mintákat követ. Középen
Kossuth Lajos jelképes szarkofágja, ő maga az épület alatti
kriptában nyugszik. A mozaikok Kölber Dezső tervei alapján Róth
Miksa műhelyében készültek. A falakon és a mennyezeten angyalalakok,
az utóbbiak koszorút tartanak az itt nyugvó fölé. A bejárat fölé
Kossuth születésének, az egykori kijárat felett halálozásának
évszáma olvasható. Az oldalfalak ábrázolásain Justitia, az igazság
római istenasszonya trónol, mérleget, pallost, illetve
törvénykönyvet tartva. Egy-egy ablak alatt a Kossuth-család címerét
fedezhetjük fel, ágaskodó kos ábrázolásával.
Kossuth hozzátartozói a falak kisebb sírboltjaiban nyugszanak. A
jobb oldali hajóban fiai: Ferenc és Lajos Tivadar, valamint menye,
Kvassay Mária nyughelyét jelölő szarkofágot, illetve táblákat
láthattuk. A bejárattól balra van eltemetve Kossuth Lajosné (Meszlényi
Terézia), leányuk Vilma, valamint Kossuth Lajos négy nővérének
egyike, Lujza. Kossuth Zsuzsanna a szabadságharc főápolónője New
Yorkban nyugszik, emlékét tábla őrzi.
A Kossuth Mauzóleumot 1993-1999 között teljes egészében
felújították. Mostani állapotának megőrzése végett a temető
igazgatósága arra kéri látogatóit, hogy a kegyelet virágait,
gyertyáit és mécseseit ne az épület belsejében, hanem azon kívül
helyezzék el.
Batthyány-mauzóleum
Batthyány Lajos (1806-1849) a reformkori magyar főúri ellenzék egyik
legbefolyásosabb képviselője, 1847-től az Ellenzéki Párt elnöke
lett. 1848. márciusában a király őt bízta meg az első független, az
országgyűlésnek felelős magyar kormány megalakításával. A
szabadságharc kitörése után Batthyány lemondott, csupán békéltető
megbízatásokat teljesített. 1849. januárjában a Pestet elfoglaló
császári csapatok elfogták, majd 9 havi börtön után 1849. október
5-én kötél általi halálra ítélték. Éjszaka egy -a börtönbe
becsempészett- tőrrel a gróf önmagát oly súlyosan megsebezte, hogy
másnap, október 6-án a kivégzést csak golyó által tudták
végrehajtani. Az egykori pesti Újépület helyén ma a
Batthyány-örökmécses őrzi vértanúhalálának emlékét.
A kivégzett miniszterelnököt a pesti ferences szerzetesek temették
el a Ferenciek terén álló templomukba (--->
Ferences templom). A kiegyezés után merült fel Batthyány
méltó újratemetésének gondolata. A Batthyány Mauzóleum építésére
közadakozás indult meg. A neoreneszánsz stílusú épület terveit a
későbbi híres építész -a Hősök tere és a Millenniumi emlékmű
megalkotója-, Schickedanz Albert készítette (sírja ma a Batthyány
Mauzóleum mögötti úton áll).
Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én helyezték örök nyugalomra a
mauzóleum alatti kriptában. rajta kívül ma itt nyugszik felesége,
Zichy Antónia grófnő, fia, Batthyány Elemér (a magyar lovassport
úttörője, az ügetőpálya építtetője), leánya, Beniczky Gáborné
Batthyány Ilona (Cinkota fejlesztője), valamint unokája, a
kisgyermekként elhunyt, és valaha szintén Cinkotán eltemetett
Beniczky Lea.
Maga a Batthyány Mauzóleum -külső megjelenésében- valójában
monumentális síremlék, különböző szinten elhelyezkedő teraszokkal
tagolva. Az első teraszról nyílnak a sírboltok bejáratai. A felső
teraszra vezető főlépcsőt két oldalról mellvéd kíséri, a terasz
hátsó oldalát támfalszerűen kialakított falszerkezet zárja le. Az
íves támfal mögött mesterséges dombot emeltek, amelyet körben
síremlékek öveznek. A felső teraszon tagozott párkánnyal
szegélyezett padka fut körbe, az egész főpárkányát pedig díszkő
korlát koronázza.
A 2000. évi, millenniumi felújítás során az annak idején nem
teljesen befejezett épületet az eredeti tervek alapján
kiegészítették. A mauzóleumot -régi hagyomány alapján- két
kőoroszlán őrzi, a hátsó támfalra felkerültek a mészkő obeliszkek.
Középen -az épület legkiemelkedőbb elemeként- gróf Batthyány Lajos
domborművű arcképe látható, míg a támfal jobb oldalán a magyar
címert, bal oldalán pedig a család grófi címerét ábrázoló reliefek
kaptak helyet. A látvány lényeges elemei a kétoldalt látható
öntöttvas kandelláberek.
A restaurálás eredményeképpen a Batthyány Mauzóleum -a Fiumei úti
Nemzeti sírkert egyik legreprezentatív műemléke- 2001. október 6-tól
újra méltó módon, régi szépségében emlékeztethet első, mártírrá vált
miniszterelnökünkre és a modern magyar parlamentarizmus kezdeteire.
Deák-mauzóleum
Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön.
Jogtudósként a reformkori országgyűléseken az ellenzék egyik
legkiválóbb képviselője volt. 1848-ban a Batthyány-kormány
igazságügyminisztere. A szabadságharc bukása után kehidai birtokán
élve, majd Pestre felköltözve a bécsi udvarral szembeni passzív
nemzeti ellenállás vezéralakja lett.
Az 1861-es országgyűlésen a Felirati Párt szószólójaként igyekezett
Ausztriát engedményekre bírni. 1865-ben megjelent Húsvéti cikkében
meghirdette a kiegyezés gondolatát. A Béccsel folytatott tárgyalások
vezetőjeként elsősorban neki köszönhető, hogy 1867-ben létrejött az
osztrák-magyar kiegyezés. Az új kormányban sem kormányfői, sem
miniszteri szerepet nem vállalt, rangot, kitüntetést sem fogadott
el. Kortársai a "haza bölcsének" nevezték el.
Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el Budapesten. Mauzóleumát
1887-ben avatták fel. Az épületet Gerster Kálmán tervezte, az ókori
római templomokra emlékeztető neoreneszánsz stílusban. A 27 méter
magasságú kupola csúcsán álló, koszorút és pálmaágat tartó
angyalszobor Kiss György alkotása.
Deák Ferenc a mauzóleum alatt kialakított sírboltban nyugszik. A
belső térben álló jelképes szarkofágot eredetileg Stróbl Alajos
szobrászművész mintázta. A bronzból készült alkotás a ravatalon
fekvő Deákot ábrázolta, feje felett angyallal, és annak a koszorúnak
a másával, amelyet Erzsébet királyné személyesen helyezett el a
"haza bölcsének" ravatalánál. A síremlék a II. világháború idején
helyrehozhatatlanul megsérült, ezután került helyére a ma is
látható, egyszerű mészkő szarkofág.
A félhold alakú falmezőket (lunettákat) díszítő mozaikokat Róth
Miksa mozaik- és üvegművész készítette, részben muranoi üveg
felhasználásával. A bejárattal szembeni falon a trónon ülő Iustitát
láthatjuk, körülötte a különböző társadalmi rétegek, nemzetiségek
képviselőivel. A jobb oldali, vörös ruhás főúr modellje talán gróf
Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni első miniszterelnök volt, a
mögötte álló alakokban Horváth Mihály püspök-történetírónak, illetve
magának az idős Deák Ferencnek a portréját ismerhetjük fel. Az
istennőtől bal oldalán álló alakok mintha az ifjú Deák Ferencnek,
illetve Madách Imrének az arcvonásait viselnék.
A falak fekete márványtábláin Deák Ferenctől való gondolatok,
idézetek szövegét helyezték el. Balra lent a politikus emlékét
megörökítő, a mauzóleum felépítéséről rendelkező törvénycikk szövege
olvasható. Jobbra lent Vörösmarty Mihály 1845-ben, Deák Ferencről
írott versének szövege áll ( a költő halála után Deák gyámja volt
Vörösmarty gyermekeinek).
A felújított mauzóleumot 2004-ben avatták újra. A munkálatok
eredményeként a kupolát fehér Zsolnay-kerámia burkolattal
borították. A belső falak visszakapták az eredetihez hasonlító
márványborításukat. A kupola belsejének aranycsillogásokkal
tarkított, égszínkék festése újra régi színeiben tündököl. A belső
teret az ablakokon át természetes fény világítja meg, a mesterséges
fényhatás csupán a csillogó mozaikok látványának fokozott
érvényesüléséhez szükséges.
A Deák-mauzóleum
Kép: Müller Éva / PicasaWeb |
HIRDETÉS
 |
Keleti pályaudvar |
|
|
M2 |
 |
Dologház utca |
| |
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
