Növénytár

A Növénytár kialakulása, mint az MTM más táraié is, a Nemzeti Múzeumon belül történt. Önálló tárrá csak 1870-ben alakult, ettől az évtől beszélhetünk Növénytárról. A Növénytár a Kárpát-medence területéről 560 ezer, külföldről 650 ezer virágos növény preparátumát őrzi. Ehhez csatlakoznak a gombák és virágtalan növények több százezres gyűjteményei, valamint a kövületekből álló ősnövényi anyag. Magában foglalja többek között Kossuth Lajos herbáriumát és Csapody Vera világhírű botanikus képzőművész 11 ezer, növényekről festett akvarelljét.

Fényképalbum

1850-ben a magyar országgyűlés megszavazta az áruba bocsátott ún. Lobkowitz-gyűjtemény megvételét, megelőzve a bécsi udvart, és több más érdeklődő államot, kereskedőt. Ez a gyűjtemény az Osztrák-Magyar Monarchia legszebb és legnagyobb földtani gyűjteménye volt, beleértve az első magyarországi ősnövénylelőhelyek (Erdőbénye, Tállya) felfedezője kövületanyagát is.

A gyűjtemény szinte minden példánya típus vagy originális, sőt sok esetben duplán típus (Ungeré és Ettingshausené) egy-egy példány. Csupán a XIX. századi típus-és originális anyagunk megközelíti a 600-at. Ezek a példányok ősnövénytani gyűjteményünket a legrangosabb európai gyűjtemények közé emeli. A XX. századi típusokkal és originálisokkal jóval több, mint 1000-re tehető a kitüntetett példányok száma.

A „magyar Linne”, Kitaibel Pál herbáriuma már 1810-ben ide került József nádor nagylelkű vásárlása révén, s ezzel a Tár komoly tekintélyre tett szert. Ezt követte a Sadler-gyűjtemény, majd Haynald érsek hatalmas herbáriumának birtokba vétele, majd a XX. század elején Dégen felbecsülhetetlen értékű herbáriuma, a XX. század végén pedig az ELTE egyetemi gyűjteménye gazdagította ugrásszerűen a herbáriumot. Ezeken kívül az ország szinte valamennyi jelentős növénygyűjteménye a Növénytárba került vétel vagy ajándékozás folytán, így két virágosnövény herbáriumunk lapszáma már meghaladta az 1.350.000-et.

A tárban nyert elhelyezést Kossuth Lajos herbáriuma, amely eredeti tárolószekrényeivel együtt ma is őrzi nemzetünk nagyjának botanika iránt tanúsított érdeklődését, megbecsülését. Kossuth a szabadságharc leverése után végül Olaszországban telepedett le, s 1867 és 1884 között bejárta Olaszország északi részét, ahonnan mintegy 3400 lapnyi saját gyűjtése származik. Ezt kisebb észak-amerikai gyűjtemény, ill. magyar botanikusoktól kapott magyarországi anyag egészíti ki.

A tárban a már említett ősnövénytani gyűjteményen kívül a virágosnövény herbárium két részre tagolódik, egy Kárpát-medencei anyagra és egy világanyagra. Ez utóbbiban kiemelkedő a nyitvatermő gyűjteményünk, ahová expedíciós utakról a világ minden részéről számtalan különleges faj is bekerült. Külön gyűjteményként kezeljük a zuzmó, moha, makrogomba és mikrogomba gyűjteményeket, amelyeknek mind méretük, mind tudományos értékük imponáló. Az előzőeknél kisebb gyűjtemény az alga, ahol főként tengeri moszatok vannak elhelyezve préselt, herbárium-szerű állapotban. Ez utóbbiban kiemelkedő Pantocsek József kovamoszat gyűjteménye.

A Növénytárban olyan nagy egyéniségek dolgoztak, mint Andreánszky Gábor báró, aki növényföldrajzi kutatásai, expedíciós gyűjtései és egyetemi tanári működése után idősebb korában teljesen az ősnövénykutatásnak szentelte életét. Magyarország harmadidőszaki flórájának feltárásával és gyűjtésével ő sokszorozta meg az ősnövénytani gyűjtemény anyagát, s jelentős monográfiákkal gazdagította a hazai szakirodalmat. Jávorka Sándor 1905-től haláláig a Növénytárban dolgozott Csapody Verával, hűséges növényrajzolójával. Ki ne ismerné az „Erdő, mező virágai” -t, de a növényhatározók, és legnagyobb művük az „Iconographia Florae Hungaricae” is ezeknek a munkás éveknek a terméke. Ez a hatalmas könyv képekben mutatja be a Kárpát-medence fajait, méghozzá tökéletes pontossággal és hűséggel, s mai napig nélkülözhetetlen a botanikával foglalkozó Kárpát-medencei kutatók számára. Csapody Vera számos növényről több mint 11.500 akvarell festményt készített, amelyek szintén a Növénytár speciális gyűjteményeit gazdagítják.

A múlt értékein gyökerezik a Növénytár többi jelenlegi kutatása is. Az egyes gyűjteményekhez kapcsolódva 17 kutató dolgozik a botanika és a palaeobotanika területén. Az egykori – kezdve 190 millió évvel – flóra- és vegetáció kutatása mellett a ma élő növények kutatása részben valamennyi nagyobb rendszertani csoporthoz kapcsolódik, részben természetvédelmi irányultságú.

Igen sok vendég látogat hozzánk. Egyrészt közös tudományos témákon dolgoznak munkatársainkkal, másrészt gyűjteményeinkben levő típusainkat, vagy egyéb példányainkat tanulmányozzák. Évente annyian érkeznek hozzánk, hogy átlagosan minden napra jut legalább egy vendég.

Tudományos munkánk mellett ugyanolyan hangsúlyt kap a gyűjtemények gyarapítása, a gyűjtött anyag preparálása, leltárba vétele, feldolgozása. Évente több ezer példánnyal gazdagodik a Növénytár gyűjteménye részben saját hazai és külföldi gyűjtéseinkből, részben ajándékozás vagy csere révén. Számos anyagot küldünk cserére, és sokat kölcsönöznek tőlünk külföldi intézetek tudományos vizsgálat céljára is.

Forrás: nhmus.hu