|
E pesti épületegyüttes első része hamarosan száz éves lesz, és a
későbbi hozzáépítés is hetven fölött jár. Már emiatt is érdemes
foglalkozni vele, annak ellenére, hogy kiemelkedő esztétikai értéke
nem sok akad. Egységessége, megbízhatóságot sugalló harmóniája
ragadja meg inkább a benne járó látogatót.
| |
Fényképalbum |
|
Persze nem csupán kora miatt fontos ház, hanem például azért, mert
ez volt az első budapesti "felhőkarcoló". Az együttes közepén álló
torony eredetileg 17 emeletre, közel 75 méterre magasodott, és felső
öt szintjét hatalmas pártázat, óriási szobrok díszítették.
Társadalomtörténeti jelentősége talán még kiemelkedőbb, ugyanis a
munkásbiztosítás első komoly bázisa volt Budapesten.
 
Komor Marcell és Jakab
Dezső építészek
Merőben újan gondolkodtak
Megépítésekor még orvosi rendelő és fürdő is működött benne a
munkások számára, tehát komplex jóléti intézményként létesítették
1912-1913-ban, közvetlenül az első világháború előtt. Tervezésére
1911-ben pályázatot hirdettek, és a győztes pályamű jeligéje
jellemző módon "Munkásvédelem" volt.
Az ismert építészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső állt e jelige
mögött, akiknek közös munkásságában (1897-től 1918-ig működött a
Komor-Jakab iroda) szinte az utolsó nagyobb munka volt a Budapesti
Kerület Munkásbiztosító székháza, utána már csak a marosvásárhelyi
Kultúrpalotát készítették közösen.
Korábbi épületeik közül feltétlenül megemlítendő a szabadkai
zsinagóga (1902), a Városháza Marosvásárhelyen (1909) és Szabadkán
(1910), a Fekete Sas Szálló Nagyváradon (1908) és a budapesti
Palace Szálló (1910)
a Rákóczi úton. S nem maradhat ki e felsorolásból a
Népopera, a mai Erkel Színház a Köztársaság téren, melyet
1910-1911-ben építettek Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső
tervei alapján. Igaz, azóta ezt az épületet szinte teljesen
átalakították.
A véletlen folytán
helyét tekintve viszont igen közel esik Komor és Jakab
Munkásbiztosító székházához, mely a város szövetében nem áll kiemelt
helyen, bár nincs messze a Keleti pályaudvartól. Közelében található
néhány további fontos középület, éppen a Köztársaság tér felől a
Gázművek központja, a Fiumei úton mellette áll a Baleseti Kórház, a
Dologház utca felől pedig közvetlen telekszomszédja a Tűzoltóság
fővárosi parancsnoksága.
Az együttes megépítése óta a legfontosabb változás a város életében
minden bizonnyal az autóforgalom hihetetlen megnövekedése. E
szempontból a hely aránylag szerencsés, hisz a Fiumei úti
főhomlokzat előtt szervizút fut végig, s a rekonstrukció során
további parkolóhelyeket is sikerült kialakítani a pincében és az
épület udvarán. Pont e nagyobb beavatkozás folytán épp az épület
udvara az, amely a legkedvezőbb változáson esett át korábbi,
meglehetősen méltatlan állapotához képest.
A ház két építési ütemének nyomait még az építészetben nem túl
járatos szemmel is könnyű felfedezni: középső tornya, e bizonyos
első budapesti magasház, két különböző magasságú tömböt köt össze.
Előbb a baloldali, az alacsonyabbik épült meg, bár már kiviteli
terveinek készítésekor, 1912-ben fölmerült az ötlet, hogy a
szomszédos telkek megvásárlásával a teljes Fiumei úti teleksort kéne
beépíteni. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Komor Marcell
és Jakab Dezső
Építés
éve: 1912-1931
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
irodaház
Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
06(1)323-6400, 06(1)323-6460
|
 |
Keleti pályaudvar
 |
|
|
M2 |
 |
Dologház utca |
| |
 |
 |
Köztársaság tér
|
|
|
  |
|
|
|
HIRDETÉS
|
