|

Budapest belvárosában, egy gyönyörű, 1911-ben szecessziós stílusban
épült és 2002-ben felújított, műemléki védelem alatt álló épületben
található a négy csillagos Novotel Budapest Centrum szálloda,
korábbi nevén Palace Hotel. A védett épület a város legszebb
épületei közé tartozik.
| |
Fényképalbum |
|
Az 1867-es ún.
kiegyezés után a
Nagykörút és a
Keleti pályaudvar
építésével egy időben alakult ki a nagyjából ma is meglévő
józsefvárosi utcahálózat és városszerkezet. A belvárost és a
pályaudvart összekötő Rákóczi út nagyvárosi üzleti, kulturális,
idegenforgalmi útvonal lett. A pályaudvar felépülte után a Rákóczi
úton több szállodát építettek, ezek sorában időben az utolsó a
Rákóczi út és a Csokonai utca sarkán 1911 óta álló híres szecessziós
nagyszálló, a Palace Hotel volt. Az épületet markáns hatású,
jellegzetes homlokzata és fényűző belső kiképzése születésétől fogva
a Rákóczi út külső szakaszának egyik legfontosabb építészeti elemévé
avatta.
A telket melyre a szálloda épült, 1866-ban Schmidlechner (Fuchsné)
Katalin vásárolta meg, s egészen 1910-ig volt a tulajdonában, mikor
is eladta közel félmillió koronáért a Hotel Palace Szálloda Rt.
számára. 1909 október végén Komor Marcell és Jakab Dezső építési
engedélyért folyamodtak; az épület 1911. február 13-án készült el.

A szálloda megjelenésében páratlan volt a városban. A 6 szint
mindegyikéhez 13 szoba és 1 cselédszoba tartozott, a szobák
többségéhez fürdőszoba is járt, de vendégek a szálloda közös
használatú fürdőit is igénybe vehették. Az épületben központi fűtés,
hideg és meleg víz, valamint elektromos ébresztőkészülék szolgálta a
vendégek kényelmét. Az első emeleten olvasóterem, társalgó és
függőkert volt. A legolcsóbb szoba 4 koronában került.
1923-ban a földszintet - az eredeti tervezőkkel együttműködve -
átépítették. A jóváhagyás után az eredetileg 1,35 méterrel magasabb
Csokonai utcai étteremrész födémét a Rákóczi útihoz leszállították,
az előkerülő részek faborítást kaptak, az oszlopokon tükörrel
kombinálva.
Az étterem berendezését Rákos Pál műbútorgyára készítette, a stukkók
Rákos Manó szobrász munkái, a világítótestek, csillárok Goldstein
Ignác üzeme által készültek. A bejárat fölé előtető került.
A világháborúban és az '56-os szabadságharc alatt az épülete
szerencsére nem sérült meg komolyabban, így kisebb igazítás után ma
is eredeti képében látható.
A szállodát 1958-ban államosították; több állami tulajdonos után a
Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat irányítása alá került.
1964-ben az előcsarnokot olyannyira átalakították, hogy az eredeti
benső teljesen megsemmisült.

A Paclace 1991 őszén zárt be. Ekkor a 112 szoba közül csak a fele
rendelkezett saját fürdőszobával, s telefonközpontja is muzeális
értéket képviselt. Az épület sorsa bizonytalanná vált, és már
beszéltek az egész elbontásáról is, amely szerencsére nem
következett be: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999-ben
műemlékké nyilvánította.
A Palace nem sokkal később a Novotel szállodalánc birtokába került.
Az új tulajdonos az eredeti állapot helyreállításával az egyik
legszebb ilyen épület tulajdonosává vált. Helyreállították a
korábban átalakított előcsarnokot is, melynek terveit SZendrő Péter
és Szenes Iván készítették. A számos tervváltozat után sikerült a
műemléki érdekek érvényesítése, és a lépcsőház is megmaradt az
eredeti helyén. Az előcsarnokban pedig elbontották az 1964-ben épült
betonfödémet, így a régi arányoknak megfelelő, de modern belső tér
keletkezett, új belsőépítészeti megoldással. Sikerült megtalálni a
korábban elbontott és műkővel helyettesített Zsolnay-kerámiákat is,
így a szálloda főhomlokzata visszanyerte eredeti, felavatás kori
képét.
Mivel a Zsolnay gyár csak rendkívül hosszú, sokéves határidővel
vállalta volna a kerámiadíszek legyártását, az új kerámiaornamentika
nem eredeti. A homlokzat az eredeti terveknek megfelelően lett
felújítva.
A szomszédos telekkel való összeépítés következtében az épület 227
szobára bővült, konferenciaterme 500 fő kapacitású, a garázs 200
autónak biztosít parkolási lehetőséget. A Palace a Novotel első
műemlékszállodája.
|
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Komor Marcell
és Jakab Dezső
Építés
éve: 1911
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
szálloda
|
 |
Blaha Lujza tér |
|
|
M2 |
 |
Blaha Lujza tér |
| |
  |
 |
Blaha Lujza tér
(Népszínház u.) |
|
|
   |
 |
Blaha Lujza tér |
|
|
    |
 |
Dohány utca
(Erzsébet krt.) |
| |
 |
|
|
|

HIRDETÉS
|