|
A Közgazdaságtudományi Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a
Dunával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel
szemben található. A neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei
alapján építették és 1874. május 1-jén adták át. A Fővámpalota
egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A
mellette található és szintén az Egyetem részét képező 1890-ben
átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont.
| |
Fényképalbum |
|
Lónyay Menyhért
pénzügyminiszter bízta meg Ybl Miklóst a Schopper platz-ra (ma
Kossuth Lajos tér) építendő
vámház tervének az elkészítésével. A kész terv 1870-re készült el,
amit a városvezetés városrendezési okokra hivatkozva elutasítottak.
Mikor a vámház terve a minisztertanács elé került, Andrássy Gyula
miniszterelnök a város érvelése alapján hajlandónak mutatkozott a
Schopper platzi építkezést felfüggeszteni, ha a Főváros telket
biztosít a Duna partján a Sótér (ma Fővám tér) közelében, ahol a
csatlakozó vasúti forgalom a város életét és fejlődését nem
akadályozza. Ybl Miklós új tervei a kisajátítási eljárás miatt nem
valósulhattak meg, de a harmadik tervet végül 1870. július 19-én
hagyták jóvá.
A Fővámház terve
(Pollack Mihály, 1836)
Mivel az építkezésre
vonatkozó pénzügyminisztériumi adatok elvesztek, így a Vasárnapi
Újság tudósításaira hagyatkozhatunk a munkálatokról: a földmunkákat
már július 4-én elkezdték Wechselmann Ignác vezetésével, ahol közel
ötszáz munkás dolgozott. A szükséges építési anyagokat hajón
szállították az akkor épülő dunai rakpartra, így az közvetlen az
építkezés területén volt elérhető (ekkor kezdték meg a
Sugárút és a
Nagykörút építését is). Mivel a gránit és a márvány
beszerzésével gondol adódtak, így a szükséges kőfaragókat sem tudták
a kellő mennyiségben felvenni, ezért mikor végül megérkezett hajókon
a hiányzó márvány, velük együtt érkeztek a kőfaragók is. Az
építkezésen kiváló cégek és iparosok dolgoztak, így a Schlick
vasgyár, a Neuschloss cég; a szobrokat Sommer Ágoston, a lépcsőházi
vasdíszítményeket Jungfer Gyula, a belső falak festését Scholz
Róbert, az üvegezést pedig Róth Márk végezte. A Fővámház 1871. május
1-ére készült el.
1890-re felépült a Sóház is, amelyben a Fővámházat kiszolgáló irodák
kaptak helyet. Az épület külsejében átadása óta nem végeztek
változtatást, csupán az időszakos felújításokat, amelyre legutóbb
2008-ra került sor. (
Wikipédia: Sóhivatal)
A Fővámház épülete
1879-ben
A Fővámházban
egyidejűleg négy hivatal működött: a vámhivatal, a pesti
pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság és a bányatermék
igazgatóság. A Fővámház alá épült pincerendszerből négy, zsilippel
elzárható alagúton volt kijárás a Duna-partra, amelyen akár vasúton
is folyhatott a közlekedés. 1896-ra felépült a Ferenc József híd (ma
Szabadság híd) és a Központi Vásárcsarnok is, amelyek által a Fővám
téren és környékén nagyvárosias forgalom vette kezdetét.
1945-ben az épület igen
súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd
melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet
katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és
harckocsi elhárító lövegeket telepítettek.
Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, és egyes vélemények
szerint a felújításába még belekezdeni sem érdemes. Az 1945. október
22-ei műszaki felülvizsgálás során döntötték el végül, hogy mégis
újjáépítik az épületet, bár még korántsem döntötték el, hogy ki
veheti majd birtokba, ha elkészültek a munkálatokkal. Az 1946-ban
kezdődött munkálatokat néhány hónapra felfüggesztették a Fővám tér
forgalmának újraszabályozása miatt. Ez év nyarának végétől a
pénzügyi tárca helyett a Magyar Újjáépítési Minisztérium végezte a
további teendőket. A Fővámház élete gyakorlatilag itt zárult le.
Két évvel később, 1948-ban dőlt el, hogy az épület
fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi
Egyetemnek. Az épület belsejét ezért teljesen megváltoztatták:
beépítették a mellékudvarokat, a díszudvart pedig megisztották és
aulát alakítottak ki benne. A Sóház felől új lépcsőházat építettek. Az Egyetem az 1950. tanévben vehette birtokba új
központi épületét. 1952-ben létesült a pinceszinten található
egyetemi menza. 1953-ban lifteket szereltek be, 1957-ben a
földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot.
A főépület legújabb rekonstrukciójára a rendszerváltáskor, 1989-90
között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet,
gyakorlatilag a teljes architektúrát visszaállították. A díszudvar
térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott
öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret
pedig beépítették.
Nyugodt ritmusú, 170 méter hosszú főhomlokzata a Dunára néz.
Középrizalitján tíz oszlopos portikusz van, felette erkéllyel, ennek
bábsoros mellvédjén tíz antik istenszoborral.
A Fővám téri homlokzat középtengelyében ugyanez a motívum
ismétlődik, de csak hat oszloppal, és az erényeket allegorizáló hat
szoborral. A déli homlokzat szobrai magyar ősfoglalkozásokat
ábrázolnak. Valamennyi Sommer Ágost német szobrász műve.
Az épület belső téralakítása Ybl egyik mesterműve. A főbejáraton át
a hatalmas előcsarnokba jutunk, melyből monumentális díszlépcső
vezet fel. A díszudvart az egyetem céljára történt átépítéskor,
1952-ben aulává képezték ki.
Zsidi Vilmos és
Somorjai Ferenc nyomán írta Varga Máté |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ybl Miklós
Építés
éve: 1871-1874
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
egyetem
|
 |
Kálvin tér |
|
|
M3 |
 |
Fővám tér |
| |
   |
 |
Fővám tér |
|
|
   |
|
|
|
HIRDETÉS
|
