Nagyvásártelep

Budapest zöldség-gyümölcs elosztó központja a csepeli-Dunaág és Soroksár között, a Lágymányosi hídtól délre található Nagyvásártelep volt. Mikor elkészült, az ország legnagyobb fedett létesítménye lett.

Fényképalbum

A Nagyvásárcsarnok építésére azért lett szükség, mert a Központi Vásárcsarnok a XX. század elejére túlterhelté vált. Megoldást csak az jelentett, ha felépítenek egy nagyobb vásártelepet, amely kiszolgálja a fejlődő nagyváros igényeit.

A Nagyvásártelepet 1932. november 18-án nyitották meg a nagyközönség előtt, melyen számos miniszter és Horthy Miklós kormányzó is részt vett. Központi része, a nagycsarnok 247 méter hosszú és 42 méter széles volt. A csarnok 17, a pince belmagassága pedig 4 méteres volt. A terveket Münnich Aladár készítette.

A 10.000 m2-t is meghaladó épületben közel négyszáz kereskedő dolgozott. Az árut vonaton vagy hajón hozták vidékről a fővárosba, így a területen húsz vasúti vágány és két folyami kikötő is található. Több mint 10 kilométeres vasúti vágányai a MÁV kikötőpálya-udvarától indultak, s egyszerre 210 vasúti kocsiról rakodhatták az árut.

Az épület rendeltetése szerint az élelmiszer fővárosba való felhozatalának és a piaci árusok beszerzési forrásának központja lett. A magyar élelmiszer-export is részben itt zajlott le. A csarnok mellé épített irodaház 5 emeltnyi magasságával komoly hangsúlyt kapott az épülettömb látványában. Itt a csarnokfelügyelet, a Posta, valamint a vasúti- és vámhivatal működött. A második és harmadik emeleten a nagykereskedők és bizományosok irodái, a negyediken bérelhető hotelszobák kaptak helyet, az alagsorban vendéglő, kazánház, transzformátor, továbbá a munkások helyiségei voltak.

A vörös téglás irodaépület bauhaus és art deco jegyeket viselő homlokzatát Ohmann Béla földművest, halászt, kertészt, illetve kofát ábrázoló, két és fél méter magas szobrai díszítették. Egyes feljegyzések szerint a Nagyvásártelep volt Európában az első Zeiss-Dywidag rendszerű csarnok, az irodaépület pedig az első, amiben páternoszter személyfelvonó működött.

A második világháborút követően a telepet államosították, a régi épületeket mára szinte teljesen lerombolták. A főváros hajdani „éléskamrája” területén jelenleg Duna City néven egy hatalmas irodaközpont létesítését készítik elő.

Forrás: Mult-kor.hu

Annakidején még villamos is járt az épülettel szemben