HOME  |  GEOGRAPHY  |  HISTORY  |  MONUMENTS  |  DISTRICTS  |  CHURCHES  |  STATUES  |  BRIDGES  |  MUSEUMS  |  SPA  |  THE ROYAL PALACE

1930-ban az Isteni Megváltó Leányai Szerzeteskongregáció Gombos M. Gabriella főnöknő vezetésével megszerezte a Szent Imre herceg útja 5-7. című telket (ma Villányi út), ahol hamarosan építkezésbe kezdett az új iskola létrehozása végett. Az iskola tervezője Fábián Gáspár műépítész volt, a statikai számításokat Baczó Andor okleveles mérnök végezte.

1930. március 19-én megtörtént az első kapavágás. Az 1931-32. évben a nővérek napról napra bejárták a készülő új épületet. Az intézet neobarokk stílusú háromemeletes épületét 1932 októberében adta át rendeltetésének a fenntartó rend főnöksége. Az épület a művészi szempontokat sikeresen egyesítette a higiénia és modern pedagógia követelményeivel. A leánygimnázium 10 termet, a líceum és német gimnázium 11 tantermet, a népiskola 2 tantermet kapott. Korszerű szertárak, fedett uszoda (364 m2), gyakorló konyha és könyvtár egészítette ki. A diákok által használt kert és a sportpályák területe 2500 m2 volt.

1932. október 3-án kezdték meg az első tanévet. Az idegen nyelvek alaposabb tanítására Modernnyelvi Középfokú Leányiskola nyílt: a latint felváltotta a német nyelv oktatása, és a 10-14 éves tanulók módosított polgári iskolai tanterv szerint tanultak. A reál- és gyakorlati tantárgyakat német nyelven tanították a diákoknak.

Hamarosan megnyílt a Tanítóképző első osztálya, s az új intézetbe költözött az elemi iskola is. Eddig az intézethez tartozó elemi iskola az úgynevezett Mókusházban működött a Ménesi út 12. szám alatt. Gombos Gabriella főnöknő nevezte így az épületet és a kis elemistákat mindig csak „mókuskáimnak” szólította. Ez lett a később a Tanítóképző gyakorló iskolája.

1934. december 14-én Hóman Bálint kultuszminiszter kíséretével meglátogatta az intézetet Schuschnigg osztrák kancellár és Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter.

Meghatottan köszönte meg a növendékek üdvözlő szavait: „Még sohasem sajnáltam úgy, hogy nem tudok magyarul, mint éppen ma, mert sajnos, nem tudtam a maguk előzékenységét azzal viszonozni, hogy magyarul köszönjem meg kedvességüket, miután olyan szépen üdvözöltek engem anyanyelvemen”. Két nappal később, december 16-án Serédi Jusztinián hercegprímás áldotta meg ünnepélyesen az intézetet.

Az 1936-37-es tanévben a Tanítóképző Intézet 5 évfolyamossá fejlődött, így az első képesítő oklevelet ebben az évben kapták az itt végző tanítónők.

Az 1937-38-as év legkimagaslóbb eseménye az Eucharisztikus Világkongresszus volt. 23 olasz püspököt láttak vendégül 23 tanteremben. Közvetlenül az Eucharisztikus Világkongresszus után indult el 100 tanuló a kéthetes franciaországi tanulmányútra.

Az 1938-39-es iskolaévben Maurer M. Bonaventura általános főnöknő 18 évi munka után megvált a hivatalától. Örökségébe Berghofer M. Berchmana Anya lépett. Ennek az évnek oktatási reformja az iskola szervezeti felépítésében is változásokat hozott. A latint tanító Szent Margit Leánygimnázium mellett az intézetben addig működött a Modernnyelvi Középfokú Leányiskola (10-14 évesek számára). Ezt a Tanítóképzővel összevonva alakult meg a latinmentes nyolc osztályos középiskola; a Szent Margit Nőnevelő Intézet.

Az 1939-40-es iskolaévben gyászolták az iskolalapító rendfőnöknő Steinmayer M. Stanislaa anya elhunytát is. A tanulók a Dunántúlon tettek tanulmányi kirándulást. Nagy esemény volt a visszacsatolt Felvidékre való bevonulás november 4-én, zászlóavatással ünnepelte az iskola. Az 1940-41-es iskolaévben Erdély visszacsatolásával még jobban áthatotta az iskola közösségét a segíteni akarás. Júniusban befejezte működését a gimnázium mellett fennálló Tanítóképző.

Boldog Margitot 1943-ban a Szentatya szentté avatja. Egy hónapig körüljárt a diákok között az iskola birtokában levő Szent Margit ereklyéje (az elhurcolás közben nyoma veszett) és minden nap más osztály fogadta be és köszöntötte.

Az 1943-44-es iskolaévet a közelgő bombatámadások miatt már március 31-én berekesztették a nővérek. Amíg folyt a tanítás, a front közeledtével az ellátó személyzet nem tudta elvégezni a munkát, így a tanulók maguk takarították a tantermeket osztályfőnökeik irányításával.

1944. április 3-án az épület elé és mögé 3 bomba hullott (egy fel nem robbant bombát 2010 nyarán találtak meg az intézet volt kertjében). Több, mint 1700 ablak kitört, a csatorna, a gázvezeték, s a falak megrongálódtak. Az intézetben tartózkodó 150 növendék tanáraival együtt imádkozva az alagsorban élte túl a bombatámadást. Senki sem sérült meg. Április végén a főváros 200 személyes szükségkórházat rendezett be az épületben.

Az 1944-45-ös tanév a gimnázium fennállásának 25. esztendeje volt. Az épület magán viselte az 1944. évi április 3-i bombatámadás okozta sérüléseket. Tanításról szó sem lehetett, mivel az 505. sz. hadikórház foglalta le az épületet.

1944-ben október 3-án indulhatott csak meg a tanítás; de a beiratkozottak harmada jelent csak meg. A légitámadások miatt október 14-én hivatalosan is bezárták a nővérek az iskolát. Budapesten maradt tanítványaik egy része egész december 23-ig szorgalmasan felkereste tanárait, akik tanították őket.

A fővárosban december 22-ig, a belövések szaporodása ellenére a tanulók, még mindig bejártak tanáraikhoz. Aztán váratlanul bekövetkezett a főváros ostroma. A szilveszteri bombázásban az épület nagyon megrongálódott: a színházpadlás beszakadt, közfalak repültek ki, a főfalból is kiszakadt egy rész, a legnagyobb kár a nővérek lakását érte; a harmadik emeleti nagy terem teljesen eltűnt, a lakószobák két sora elpusztult. A háború befejezése után óriási erőfeszítéssel sikerült tető alá hozni az épületet, az ablakokat, ajtókat kijavítani. A könyvtári állomány 20%-a, a szertári állomány nagy része eltűnt.

Nehezen indult meg az 1945-46-os tanév. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóságot valósággal megrohamozták a szülők: mindenki katolikus iskolába akarja beíratni gyermekét.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 75.000/1946. sz. rendelete alapján a 4 osztályos elemi és a 8 osztályos gimnáziumi képzés megszűnt. Életre hívták a 8 osztályos általános iskolát és a 4 osztályos gimnáziumot. Ennek értelmében, a Margit Intézetben az 1945-46-os tanévben 12 általános iskolai osztály mellett 9 gimnáziumi és 4 líceumi osztály indulhatott. A megrongálódott épületen átsüvített a hideg őszi szél. A tanulók összebújva, kabátban ültek a hideg termekben. Novembertől márciusig a téli munkarend szerint tanítottak, azaz minden osztály másodnaponként járt be az iskolába tanulni.

Az 1945-46-os tanévben az 1300 tanulóból csak 40-nek jutott ingyen ebéd a dán akciónak köszönhetően. Hála a Redda Barnen svéd gyermekmentő akciónak, az 1946-47-es tanévben 4 hónapon át 900 tanuló kapott tápláló ebédet.

A leánygimnázium Szent Margit-köre eucharisztikus, missziós, szociális, sajtó, és kulturális szakosztálya élénk tevékenységbe fogott. A Ráskai Lea Önképzőkörben modern költőkről, a népi írókról (Ady, Babits, Móricz, Tamási, Illyés, Kodolányi stb.) vitáztak, tanulmányokat olvastak fel, verseiket mutatták be.

1947. március 11-én elfogadták a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetését. Ilyen körülmények között került sor a Margit Intézet fennállása negyedszázados jubileumának megünneplésére 1947. május 18-án. 1948-ban az országos tiltakozás ellenére az országgyűlés június 16-án megszavazta az egyházi iskolák államosítását. Csak a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor képviselői szavaztak ellene. Slachta Margit képviselő 2449 tiltakozást tett le a parlamenti ülés elnökének asztalára. A XXXIII. törvényt Tildy Zoltán köztársasági elnök még azon a napon kihirdette. Ezzel 1948-ban megszűnt a Margit Intézet.

Az új vezető megérkezéséig az intézet tanárát, dr. Knoll Istvánt bízták meg az irányítással. A nővérek még
az épületben maradhattak, de az itt tovább működő Állami Szent Margit Gimnáziumban nem vállalhattak tanítást, de volt még hitoktatás. A diákkápolna egy darabig még működhetett, de 1950-ben az érettségizők már nem tudtak bemenni a kápolnába.

Az egyházi iskolák bezárásakor Mindszenty József bíboros hercegprímás megtiltotta a szerzetestanároknak az állami iskolában való alkalmazás elvállalását, mert nem akarta annak kitenni őket, hogy világnézeti vagy erkölcsi elkötelezettségükkel szemben álló nyilatkozatokra, tettekre késztessék őket.

Miután a rend kifizette utolsó kölcsöntörlesztési adósságát is, a kommunista hatalom parancsára 1950. június 18-án éjjel fegyveres rendőrök törtek az épületbe és 10 perc felkészülést adtak a 48 nővérnek a távozásra. Már egy héttel előtte leponyvázott teherautók sora állt végig a Villányi úton. A nővérekhez besurranó növendékek vitték a híreket. Amikor az államvédelmisek éjjel döngetni kezdték az ajtót, az egyik leányka a még utolsóként a kápolnában maradt kegytárgyakat is mentette fölfelé a Ménesi út felé, ahol nem álltak teherautók. Néhányan a teherautóra rakott nővéreket sokáig követték kerékpáron, mert tudni akarták, hová viszik őket. Az átadási jegyzőkönyvet a rend részéről Dr. Eszterle Edit nővérnek kellett volna aláírni, de ő ezt megtagadta, kifejezve ezzel az eljárás törvénytelenségét. Az elhurcolt nővéreket Mezőkövesdre telepítették ki.

1950-ben Martos Flóra Gimnáziumként működött az iskola, majd a gimnázium növendékeit szétszórták más iskolákba. 1950-től kezdve az Agrártudományi Egyetem egy része talált otthont az épületben. Véglegesen 1967-ben költöztek ki Gödöllőre. 1954-es tanévtől a Kaffka Margit Gimnázium kapott termeket az épületben, melyet 1967-ben teljesen birtokba vehetett. A margitos diákok találkozóikat nem tarthatták egykori iskolájukban. 1988-89-ben az épületet felújítják, és kialakítják a mai állapotot.

1989. szeptember 29-én több mint ötszáz egykori Margitos diák lépett be a díszterembe, ott volt Flamina és Erneszta nővér. Madary Éva, Krúdy Teréz, Sesztay Sára vezetésével alakult meg a Budai Margitosok Baráti Köre. A kedves nővérek ideiglenes tartományfőnöke, Huszár Ilona Lujza nővér kérelmére a Kongregáció hivatalos bejegyzése is megtörtént. 1991. május 25-én a Kongregáció képviselőivel felkeresték Kálmán Attila államtitkárt a rend ingatlanjainak visszaadása ügyében.

1992-ben Juhász János igazgató hozzájárult, hogy az öregdiákok helyreállíttassák a kápolnát. Nagy anyagi áldozattal, és sok személyesen végzett szépítési munkával elvégezték a felújítást. 1993. augusztus 31-én elhelyezték a díszteremben az iskola tervezőjének, Fábián Gáspárnak a mellszobrát. 1995. februárjában megkezdődött a díszterem felújítása. 1996-ban a Kongregáció visszakapta a Szent Margit Gimnázium épületét, az állami Kaffka Margit Gimnázium jogutód nélkül megszűnt. Az utolsó állami osztály 2000-ben érettségizett. A Szent Margit Gimnázium nevet az intézmény 1998-ban vette fel újra. A gimnáziumban 6 évfolyamos és 4 évfolyamos gimnáziumi képzés indult el.

2008-ban kezdődött a gimnázium rekonstrukciója a Kongregáció bőkezűségéből. Megújultak a szaktantermek, a lift, a mellékhelyiségek, korszerűsítették a világítást. Szent Margit képet kapott a kápolna és elhelyezték a Keresztút stációit is. 2010-ben megindult az első nyelvi osztály.

Forrás: az iskola honlapja

HIRDETÉS

Tervezője: Fábián Gáspár  Építés éve: 1930-1932  Stílusa: neobarokk  Funkciója: iskola

	Móricz Zsigmond körtér
	M4
	Móricz Zsigmond körtér
	Villányi út
	Karinthy Frigyes út
	Móricz Zsigmond körtér
	Villányi út
	Karinthy Frigyes út

Margitsziget  Gellért-hegy  József Attila Gimnázium  Szent Imre szobra  Feneketlen-tó  Villányi úti templom

SZMG.hu

HIRDETÉS