Lóvasút végállomás

1863-ban maga gróf Károlyi Sándor - kinek birtokához akkoriban Újpest tartozott - javasolja a lóvasút kiépítését, vélhetően a több évtizedes történetre visszatekintő külföldi üzemek hírének hatására. Később e célból szintén ő alapítja meg a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, azaz a PKVT-t.

Fényképalbum

Természetesen az újfajta közlekedési eszköz gondolatát először le kellett nyomni a hivatalok és városatyák torkán, ez, ha nem is gyorsan, de sikerült.

Az első lóvasúti kocsik 1866. július 30-án indulnak el, másnaptól pedig már menetrendszerint közlekednek a járművek a Kálvin (akkor még Széna) tér, és Újpest Városkapu (akkor még sehol nem volt a vasúti híd) között. Érdekesség, hogy a lóvasúti állomásépület ("Bagolyvár" vagy "Vadászkastély" néven emlegeti a köznyelv) a mai napig megvan.

1894-ben a lóvasutat átszervezik Budapestvidéki Közúti Vasút Rt. (BVKV) néven, a részvénytöbbséget a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) vásárolja meg.

Később ugyanez a cégcsoport vásárolja meg a mindjárt tárgyalandó Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV vagy "BÚR-vasút") nagy részét is, ezzel tulajdonképpen egy kézbe került a későbbi angyalföldi, újpesti és rákospalotai villamoshálózat, mely érdekes módon a papírforma szerint csak a második világháború után egyesült véglegesen.

1897. január 1-én a BVKV Újpest-Rákospalota vonala is villamosüzemmel indul el, Újpesten két vágányon, Palotán egyen. 1900.november 22-én a megyeri lóvasutat is villamos váltja fel az Újpesti híd és az Arany utca között, ez tehát a külső Váci úti villamos születésének tekinthető.

A lóvasút vége: a bontás alatt álló kocsik mögött a háttérben a BKVT villamos-remize,
a bal szélen pedig a vasúti híd egy pillére

Az újpesti kocsiszín a kezdetekben, még szögletes fatetővel,
a háttérben a vasúti hídra vezető sínek alatti aluljáró

Az újpesti villamos végállomás a Bagolyvár körül